A kereső robot a tenger élővilágát, sőt, az emberek egészségét is óvhatja a károsodástól.
A Portugáliához tartozó Berlengasi szigetcsoport természeti rezervátum: kormoránok, sirályok, nyíróvizek és más tengeri madarak költőhelye. A madarak azonban veszélyben vannak a halászat miatt – a halászok legjobb szándéka ellenére. Kutatók és mérnökök ezért olyan robotot fejlesztettek ki, amely megvédheti a madarakat, valamint a tenger élővilágát is a károsodástól.
„A tengeri madarak csodálatosak! Szemmel tartják az eget, a szárazföldet és a tengert. Kiváló őrszemei az emberiség egészségének. Nagyon ellenállóak, ezért, ha valami bajuk van, az azt jelenti, hogy a tenger már nem egészséges, és tennünk kell valamit” – mondja a Portugál Madárkutatási Társaság tengervédelmi tisztviselője, Ana Almeida.
Ana és kollégája, Elisabete Silva évek óta óvják a helyi tengeri madarak populációit, a szigetcsoport fő szigetein mesterséges fészkeket tartanak fenn. hogy segítsenek a nyíróvizeknek fiókáik felnevelésében. Néhány madárfaj populációja így is csökken, és vannak olyanok is, amelyek teljesen eltűntek az elmúlt évtizedekben.
De minek tulajdonítható a csökkenés? Összefüggésben lehet-e a halászattal ezeken a gazdag vizeken?
Riasztó számadatok
Európa tengeri madárpopulációinak fele csökken, vagy veszélyeztetettnek tekinthető. A madarak közül sokat véletlenül pusztítanak el halászhajók horgai és hálói. Évente több mint 200 ezer tengeri madár (hárompercenként egy!) pusztul így el – csak az európai vizeken.
A tengeri madarak pusztulásának egyik legfőbb oka a véletlen, járulékos fogás. A természetvédők ezért halászokkal dolgoznak együtt egy uniós finanszírozású projektben, amely próbálja megvédeni a madarakat.
A halászok horogsort használnak csalizott horgokkal, amelyek a tenger felszínéhez közel lebegnek. A csaliért lemerülő madarak megsérülhetnek vagy akár el is pusztulhatnak, ami nem csak felkavaró a halászok számára, de tönkreteszi a felszerelésüket és csökkenti a fogások mennyiségét is.
Francisco Nunes halász azt mondja, ha egy madár csapdába kerül, az olyannyira megakasztja a munkájukat, hogy a környéken azután egyetlen halat sem fognak ki.
Madár alakú madárijesztő
A kutatók számos módszert kipróbáltak, hogy távol tartsák a tengeri madarakat a halászoktól, de úgy tűnik, a madár alakú madárijesztő működik a legjobban. Úgy néz ki, mint egy ragadozó, elhelyezhető közel a damilokhoz, így elriasztja a valódi madarakat a veszélyes területről.
De nézzünk a vízfelszín alá is!
Elveszett halászhálók évek óta csapdába ejtik a tengeri állatokat. A hálók eltávolítása költséges, a búvárok számára pedig kockázatos is, így a hálók idővel apró darabokra szakadnak szét, amelyek bejutnak a táplálékláncba – tehát az ételeinkbe is.
A hálók műanyagból készülnek, így előbb kicsi, majd mikroméretű műanyagdarabokra osztódnak és a tengervízből sok szennyeződést szívnak magukba. A Portói Egyetem Tengerészeti Kutatóközpontjában (CIIMAR) ezért tudósok a halászfelszerelésekből származó mikroműanyagokat tanulmányozzák, amelyek különféle károkat okozhatnak – például káros baktériumokat terjeszthetnek – a tenger élővilágában.
Hálókereső akusztikus robot
A legjobb védekezés megtalálni és visszahozni az elveszett hálót, mielőtt az apró darabokra szakadna. A Portói Egyetem kutatói ezért az INESC TEC mérnökeivel együttműködve olyan robotot terveztek, amely akusztika és mesterséges intelligencia segítségével képes eligazodni a víz alatt.
Miután az Iris névre keresztelt robot a kísérleti medencében jól teljesített, kipróbálták, hasonlóan eredményes-e a tengerben is, ahol a működését víz alatti áramlatok és korlátozott látási viszonyok nehezítik. A kísérlet biztató eredménnyel zárult.
A kutatók azt mondják, az általuk fejlesztett jeladó a legnagyobb halászhálókra is felszerelhető, a robotrendszer pedig nem lenne különösebben drága, már csak azért sem, mert megosztható több halászhajó között.
„Egy ilyen robot lehet egy kikötő, vagy egy horgászegyesület tulajdona. Aztán ha meg kell keresni és vissza kell húzni valamilyen horgászfelszerelést, akinek szüksége van rá, használhatja a közös robotot” – mondja Alfredo Martins.
A prototípus elkészültéhez közeledve most arra törekednek, hogy partnert találjanak, aki belátható időn belül kereskedelmi forgalomba hozza a robotot, amely megvédheti a tengeri élőlényeket a vétlen balesetektől és csökkentheti a környezet károsodását is.
