Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A tenger, amely a leginkább megérzi a klímaváltozást

euronews_icons_loading
A tenger, amely a leginkább megérzi a klímaváltozást
Szerzői jogok  euronews
Írta: euronews

A Balti-tenger a Föld legfiatalabb tengere, az egyik legérzékenyebb ökoszisztéma egyben. Ezért az éghajlatváltozás jelei itt jobban láthatóbbak, következményei jobban érezhetőbbek **mint máshol. Ervins Vilcins több mint 35 éve halászik. Az évek alatt saját szemével láthatta, mit okoz a klímaváltozás: és nem csak a fogás mérete változik.**

"A kemény telek már nagyon ritkák. A víz jó eséllyel melegszik. A halpopuláció változatosabb lesz, például a faunánkba bekerült a kerekes gébics, ami korábban nem volt itt. A ballasztvízzel különböző rákfajták kerülnek ide. A természet gyorsan változik. Nem beszélve az apró mikroorganizmusokról, amelyeket nem veszünk észre" - mondta Ervins Vilcins.

A lazac és a tőkehal – amelyekkel egykor tele volt a Balti-tenger - egyre ritkább lakók. A fajok nemcsak a túlzott halászat miatt tűnnek el, hanem azért is, mert szaporodóhelyeik csökkentek. A tudósok szerint a Balti-tenger a 80 méternél mélyebb vizekben már “halott zónának” számít, mivel az oxigén mennyisége nem elegendő az élő szervezetek számára. Az éghajlatváltozás miatt a vízutánpótlás csökken, ami komoly problémákat okoz egy olyan félig zárt ökoszisztéma számára, amilyen a Balti-tenger.

"Ezek a nagy vízbefolyások a múlt században még elég szabályosak voltak, de az utóbbi évtizedekben eltűntek, és már csak néhány nagyobb van. Alapvetően ezekkel a vízbeáramlásokkal több sós, oxigéndúsabb víz kerül a Balti-tengerbe az Északi-tengerből: olyan ez mint a lélegzetvétel a Balti-tenger környezete számára. És ez az egyik tényező, amiért jelenleg ennyire rossz állapotban van" - magyarázta Ivars Putnis kutató.

De nem csak a globális felmelegedés öli meg lassan a tengert. Más környezeti hatásokkal is szembe kell néznie. Az ipari termelés és a mezőgazdaság által okozott szennyezés súlyos teher egy ennyire sekély és kicsi tenger számára. Ennek eredményeként a Balti-tengert a világ egyik legszennyezettebb ökoszisztémájaként emlegetik.

"Ez egy kicsit ijesztő, mert ezzel párhuzamosan én sajnos nem látok olyan utakat, hogy az emberek valóban komolyan azon lennének, hogy hogyan lehetne megőrizni. Sokkal inkább vannak azon, hogy új gazdasági előnyökhöz jussanak" - Juris Aigars, a Lettországi Vízökológiai Intézet vezető kutatója.

A világ városait fenyegető egyik legnagyobb veszélyt a tengerszint emelkedése jelenti, amelyet a magasabb hőmérsékletű víz kiterjedése, valamint az északi és déli sarkokon lévő jégtakarók olvadása okoz. Anders Levermann, a Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet klímadinamikai professzora elmagyarázta, miért kell ezt nagyon komolyan venni, és hogyan lehet kezelni a veszélyt.

"A tengerszint emelkedése az olaj, a gáz és a szén égetésével általunk okozott klíma-felmelegedés tipikus következménye. És nem az egyetlen. Vannak más következmények is, amelyek sokkal fenyegetőbbek az egyes emberekre és az életmódunkra nézve is. Ezek mindenekelőtt az időjárási szélsőségek, illetve az éghajlati övezetek eltolódása is. A tengerszint emelkedése azonban közvetlenül érinti a zsebünket, a tengerparti városok rendelkezésére álló költségvetést, amelyet most az éghajlatvédelemre kell költeniük. És közvetlenül érinti a kulturális örökségünket, azt, amit az emberiség hátrahagy a jövő számára" - magyarázta Anders Levermann.

"Ahogyan a nyugati országokban is évtizedek óta komolyan veszik az olyan nagy, hosszú távú problémákat, mint például a munkanélküliség és hasonlók, valamint a gazdasági növekedés. Tehát a tengerszintnek pontosan ebbe a kategóriába kell kerülnie." (...) "Ha tartjuk magunkat a Párizsi Klímaegyezményhez, akkor a Föld számos városa, számos tengerparti város képes lesz alkalmazkodni a tengerszint emelkedéséhez. Sokba fog kerülni, de lehetséges lesz. Ha nem tartjuk be a a megállapodást, akkor minden újabb Celsius-foknyi felmelegedés 2,5 méter tengerszint-emelkedést von maga után. Ez pedig azt jelenti, hogy ha az évszázad végére elérjük a 4 Celsius fokot - a szokásos forgatókönyv szerint -, akkor ez hosszú távon több mint 10 méternyi globális tengerszint-emelkedést jelent. Ami egyenlő azzal, hogy olyan tengerparti városokat kell mjd elhagyni az ott élőknek, mint New York, New Orleans, Rotterdam vagy Hamburg"- tette hozzá a szakember.

Az éghajlatváltozás azt jelenti, hogy a tengerek szintje a világon mindenhol emelkedik, és ez - függetlenül attól, hogy a COP26 csúcstalálkozón milyen döntés születik - a jövőben sem lesz másképp.

Két magyarázat van arra, hogy miért emelkedik most a tengerszint. A növekedés 50 százalékának oka nem más, mint hogy a víz melegebb, így a térfogata is nagyobb. Az emelkedés 42%-áért a gleccserek és jégtakarók olvadása felelős, például az Alpokban, Grönlandon és az Antarktiszon. 8%-a pedig a szárazföldi víztározás változásaiból ered. Globálisan a tengerszint jelenleg évente átlagosan 4,4 milliméterrel emelkedik, és ez az ütem egyre gyorsul. Rövid távon a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a tengerszint emelkedése hogyan teszi egyre szélsőségesebbé az éghajlatváltozás miatt amúgy is szélsőséges időjárást.

"Feltételeznünk kell, hogy a tengerszint meredeken emelkedni fog, és ennek megfelelően a vihar korbácsolta hullámok is magasabbak lesznek. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben láthattuk, hogy a heves esőzések száma a korábbi sokszorosára emelkedett. Számítanunk kell rá, hogy az évszázad végéig az ilyen események még gyakoribbá válnak. Márpedig, ha az árvizek, a tenger felől és a szárazföldről érkező események megsokszorozódnak, a katasztrófa elkerülhetetlen lesz" - mondta Arne Arns, a Rostocki Egyetem mérnökprofesszora.

Hosszabb távon pedig ott van egy másik veszély, ami folyamatosan ott lebeg felettünk: olyan dolog, amit mindannyiunk számára nagyon nehéz elképzelni. Ez pedig nem más, mint hogy a tengerszint még évszázadokig emelkedni fog, mivel az óceánok rendszerének hosszú időbe telik, míg alkalmazkodik a melegebb bolygóhoz. Tehát még ha sikerül is 1,5 Celsius-fokra korlátozni a globális felmelegedést, akkor is akár 3 méterrel is emelkedhet a tengerszint a következő 2000 évben.