Az olimpiai házigazda Olaszország az 1950-es évek vége óta több mint 200 négyzetkilométernyi gleccserfelületet veszített el.
Az amerikai válogatott síelői, Lindsey Vonn és Mikaela Shiffrin, valamint az olasz Federica Brignone is azok közé tartoznak, akik az olimpia alatt aggodalmuknak adtak hangot a világ gleccsereinek felgyorsult olvadása miatt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az olimpiai házigazda város, Cortina különösen beszédes helyszín a klímaváltozásról szóló párbeszédhez: a településről egykor jól látható gleccserek drámaian visszahúzódtak. Sokuk mára apró gleccserfoltokká vagy magasban megbúvó jégmezőkké zsugorodott a Dolomitok csipkézett csúcsai között. Akár sportoló, akár néző szeretne igazán nagy gleccsert látni, hosszú, kanyargós hegyi úton kellene elautóznia a Marmoladáig – amely szintén gyors ütemben olvad.
A világ legjobb síelői a gleccsereken edzenek, mert ott a legjobb a hó minősége, a melegedő világ azonban a sportág jövőjét sodorja veszélybe. Vonn kilencévesen kezdett gleccsereken síelni Ausztriában.
„A legtöbb gleccser, amelyen régen síeltem, gyakorlatilag eltűnt” – mondta a 41 éves Vonn egy verseny előtti sajtótájékoztatón Cortinában, mielőtt bukott az olimpiai lesiklópályán. – „Ez nagyon is valós, és számunkra teljesen kézzelfogható.”
Mikaela Shiffrin szerint havas sportágak versenyzőiként ők „egészen az első sorból látják” azt a monumentális átalakulást, amely a világ legmagasabb, leghidegebb csúcsai tetején zajlik.
„Ez a téma nagyon közel áll a szívünkhöz, mert tulajdonképpen a munkánk szíve-lelke” – mondta Shiffrin az AP hírügynökségnek a vasárnapi futam után. – „Nagyon, nagyon szeretném hinni és remélni, hogy erős hangokkal és szélesebb körű vállalati és kormányzati szakpolitikai változásokkal van remény a sportágunk jövőjére. De azt hiszem, jelenleg ez még egy kicsit kérdéses.”
Olaszország gleccserei sorra tűnnek el
Antonella Senese olasz gleccserkutató elmondta, hogy Olaszország az 1950-es évek vége óta több mint 200 négyzetkilométernyi gleccserfelületet veszített.
„Folyamatos és megszakítás nélküli csökkenést figyelünk meg a gleccserek kiterjedésében és térfogatában. Az elmúlt egy-két évtizedben ez a visszaesés szemmel láthatóan felgyorsult” – mondta Senese, a Milánói Egyetem környezettudományi és környezetpolitikai tanszékének fizikai földrajz professzora egy interjúban.
A Cortina d’Ampezzót övező csúcsok között gleccserek találhatók a Cristallo és a Sorapiss hegyoldalain. A 2015-ös Új Olasz Gleccserkataszter (forrás: angol) szerint ezek a gleccserek mintegy egyharmadukra zsugorodtak az 1959–1962-es felmérés óta.
Nem sokkal azután, hogy vasárnap hazai pályán megszerezte második aranyérmét a téli olimpián, Brignone az AP-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a síelés ma már „teljesen más”, mint fiatal korában. Brignone a Valle d’Aostában él, nagyjából hatórányi autóútra.
Amikor azt látja, hogyan húzódnak vissza a gleccserek egyre magasabbra, Brignone szerint nem a síelés jövőjére gondol, hanem a bolygó jövőjéért aggódik.
„Ott rengeteg gleccserünk van, de évről évre egyre feljebb és feljebb húzódnak vissza” – mondta az AP-nek.
Sokan azonban, akik nem járnak rendszeresen a hegyekbe, nincsenek tisztában azzal, mi forog kockán, ezért az Innsbrucki Egyetem elindította a Goodbye Glaciers Projectet (forrás: angol). A gleccserek eltűnése messzemenő következményekkel jár: veszélyezteti a vízforrásokat, növeli a hegyvidéki kockázatokat és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez.
A projekt bemutatja, hogy a különböző mértékű felmelegedés milyen módon változtatja meg a világ kiválasztott gleccserein megmaradó jég mennyiségét. Ahhoz, hogy egy gleccser bekerüljön az adatbázisba, 2020-as becsült térfogatának el kell érnie legalább a 0,01 köbkilométert. A Cristallo és a Sorapiss gleccserei már nem érik el ezt a küszöböt – mondta Patrick Schmitt, az Innsbrucki Egyetem doktori hallgatója.
A gleccserek megőrzése
Cortinától mintegy 50 kilométerre található a Marmolada-gleccser, amely Olaszország egyik legnagyobb, a Dolomitoknak pedig a legnagyobb gleccsere. 2022 júliusában egy bérház méretű jégtömb szakadt le róla, törmelékáradatot indítva, amely 11 túrázó halálát okozta. A hegy nyáron népszerű túracélpont, télen pedig kedvelt síterep.
A Pádovai Egyetem 2023-ban közölte (forrás: angol), hogy a gleccser a megelőző 25 évben a felére zsugorodott.
A Goodbye Glaciers Project szerint 2034-re szinte teljesen eltűnhet, ha a világ átlaghőmérséklete 2,7 Celsius-fokkal emelkedik. Ha azonban a felmelegedés 1,5 fokra korlátozódik – ez a nemzetközi cél –, a gleccser élettartama akár újabb hat évvel is meghosszabbodhatna, és nagyjából száz alpesi gleccsert lehetne megmenteni – mondta Schmitt.
„Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mostani csökkentése mérsékelni fogja a jövőbeni jégveszteséget, és enyhíti az emberekre és a természetre gyakorolt hatásokat” – írta Schmitt egy e-mailben. – „Az ebben az évtizedben hozott döntéseink fogják meghatározni, mennyi jég marad a Dolomitokban, az Alpokban és a világ más részein.”
Világszerte több mint 6,5 billió tonna jeget veszítettünk 2000 óta egy tavalyi tanulmány szerint. A klímaváltozás várható hatása az olimpiai sportokra óriási: azoknak a helyszíneknek a listája, amelyek képesek lennének téli olimpiát rendezni, a következő években várhatóan jelentősen szűkül.
És nem csak Vonn, Shiffrin és Brignone aggódik – számos olimpiai síelő fejezi ki aggodalmát.
Cortinában az Izraelt képviselő Noa Szollos egy interjúban arról beszélt, hogy a közeli gleccserek állapota jól jelzi a világ gleccsereinek helyzetét.
„Remélem, tudunk tenni valamit ellene” – mondta –, „de nehéz időket élünk.”
A finn Silja Koskinen egy interjúban elmondta, hogy több olyan gleccseren sem tud már edzeni, ahol korábban szokott, mert hasadékok, sziklák és a felszínen folyó víz nehezítik, illetve teszik veszélyessé a mozgást. Az amerikai válogatott síelője, AJ Hurt arról beszélt, hogy októberben az ausztriai Sölden gleccserein kezdik a szezont.
„Úgy érzem, minden évben egy kicsit kevesebb hó fogad minket, amikor megérkezünk. És ilyenkor mindig azt kérdezzük: tényleg októberben fogjuk elkezdeni? Hiszen alig van itt hó” – mondta az AP-nek Hurt. – „Ez nagyon szomorú, és ebben a sportágban tényleg nehéz nem tudomást venni róla, amikor ennyit vagyunk ebben a környezetben, és ennyire egyértelmű a helyzet.”
A norvég síző, Nikolai Schirmer kampányt vezet azért, hogy fosszilisenergia-vállalatok ne szponzorálhassák a téli sportágakat. A szén, az olaj és a gáz elégetése messze a legnagyobb mértékben járul hozzá a globális klímaváltozáshoz.
Az olaszországi Bormióban az amerikai River Radamus arról beszélt, hogy a sportolóknak – mint a szabadtéri téli sportok gondnokainak – az élen kell járniuk a környezet védelmében.
„Folyton ott van a fejünkben, hogy veszélyes irányba tartunk, hacsak nem teszünk valamit jól” – mondta Radamus.