Az Európai Bizottság összehívta az olajkoordinációs csoport rendkívüli ülését, miután Magyarország és Szlovákia leállította az Ukrajnába irányuló gázolajszállításokat, és ezzel kiélezte az orosz Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos vitát.
Az Európai Bizottság olajipari koordinációs csoportja rendkívüli ülésen foglalkozik azzal, hogy Magyarország, Szlovákia és Ukrajna között egyre mélyül a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos vita.
Szerdán Magyarország és Szlovákia leállította a gázolajszállításokat Ukrajnába, miután egy ukrán területen lévő vezeték elleni orosz támadás során a vezeték megsérült és azóta sem működik. A két ország nagymértékben függ a Barátságon keresztül szállított orosz nyersolajtól, most azzal vádolják Kijevet, hogy politikai okokból szándékosan késlelteti a vezeték megjavítását.
A Bizottság csütörtökön jelentette be, hogy a rendkívüli ülést jövő szerdán tartják Magyarország, Szlovákia és Horvátország részvételével.
"Összehívtuk az olajkoordinációs csoport ad hoc ülését, hogy megvitassuk az ellátási zavar hatásait és az üzemanyag-ellátás lehetséges alternatíváit" - mondta Anna-Kaisa Itkonen, a Bizottság szóvivője.
Magyarország azt kérte, hogy a Bizottság könnyítse meg az orosz olaj tengeri úton érkezzen Magyarországára, azaz a horvátországi Adria-vezetéken keresztül. Horvátország viszont már elutasította a kérést.
Bizottság: "nincs nyomás Ukrajnán"
A Bizottság igyekezett elhatárolódni azoktól a hírektől, amelyek szerint nyomást gyakorolna Kijevre, hogy gyorsítsa fel a gázvezeték javítását.
"Kapcsolatban állunk az ukrán hatóságokkal a vezeték javításának ütemezéséről. Nagyon-nagyon fontos, hogy ezt ne értelmezzék félre úgy, hogy bármilyen nyomást gyakorolnánk Ukrajnára" - mondta Itkonen.
A Bizottság szerint mind Magyarország, mind Szlovákia elegendő olajtartalékkal rendelkezik, és az ellátás biztonsága nincs közvetlen veszélyben. Aggodalmát fejezte ki azonban Ukrajna általánosabb energetikai helyzete miatt.
"Aggódunk Ukrajna ellátásbiztonsága miatt, amely rendkívül nehéz helyzetben van a kemény tél során" - mondta Paula Pinho, a Bizottság vezető szóvivője.
Magyarország és Szlovákia figyelmeztetett, hogy intézkedéseiket kiterjeszthetik az áram- és gázellátásra is, ha a vezetéket nem javítják meg.
Ukrajnában már most is súlyos áramkimaradások és fűtéskiesések tapasztalhatók az energetikai infrastruktúrája elleni folyamatos orosz támadások következtében.
Kijev többször felszólította mindkét országot, hogy hagyjon fel az orosz energiahordózok vásárlásával, de Budapest és Pozsony ellenállt, az alternatív ellátási útvonalakra való átállás magas költségeire hivatkozva. Sőt, a háború kitörése óta mindkét ország növelte függését az orosz olajtól.
Szerdán az ukrán külügyminisztérium szóvivője azzal vádolta mindkét kormányt, hogy meghosszabbítják az orosz energiától való függőségüket.
"Úgy látjuk, hogy megpróbálnak minél tovább ezen a tűn maradni. Ez olyan, mint a drogfüggőség" - mondta Heorhij Tykhij szóvivő.
Az Európai Unió 2026 januárjában fogadta el azt a jogszabályt, amely minden tagállam számára előírja, hogy 2027-ig fokozatosan kivonuljon az orosz fosszilis tüzelőanyagokból. Magyarország és Szlovákia is jogi kifogást nyújtott be a jogszabály ellen.