A tenger egészségét a vegyi szennyezés, a túlhalászás és az éghajlatváltozás évtizedek óta aláássa.
A világ egyik legszennyezettebb tengere Európában található. A vegyi szennyezés, a túlhalászás és az éghajlatváltozás aláássa a Balti-tenger egészségét, súlyos környezeti, gazdasági és társadalmi válságot idézve elő. Mit tehetünk a Balti-tenger megmentéséért? Ennek járt utána az Ocean stábja.
A Föld egyik legszennyezettebb víztömegében a tápanyagok elfolyása algavirágzást okoz, ami az oxigénszint csökkenéséhez, sötét, zavaros vízhez vezet. A tengerbe kerülő városi szemét és ipari vegyi anyagok károsítják az ökoszisztémákat. A túlhalászás és az éghajlatváltozás hosszú távú hatásokkal jár. Az olyan fajok, mint a balti tőkehal, állománya összeomlott, ami az egész régió halászati iparát megingatta.
Észtországban Mari Sepp vezeti a CleanEST projektet. A projektet az EU LIFE programja társfinanszírozza, és a belvizekre koncentrál, beleértve a folyókat is, amelyek mindenféle szennyeződést juttatnak a tengerbe.
"Az elmúlt 30 évben a Balti-tenger tápanyag-szennyezése nagyjából 50%-kal csökkent. Mostanra a fő hangsúly a tápanyagokról a veszélyes anyagokra, a tengeri hulladékra, a gyógyszermaradványokra, a hajózásra és az idegen fajokra helyeződött át" - magyarázta Mari Sepp.
A Purtse folyó - régi ipari telephelyekről származó mérgező vegyi anyagokkal szennyezett. A szovjet időkben egy gumiabroncsjavító üzem volt ott. A területet ipari üzemanyagok áztatták. A CleanEST projekt 14 000 köbméter erősen szennyezett talajt távolított el, megállítva a szennyezés terjedését.
"Az olaj nem csak a talajban maradna - az anyagok tovább terjednének az ivóvízbe, a folyókba és a tengerbe. Az olaj mérgező és rákkeltő vegyi anyagokat tartalmaz, és minél több marad belőle a talajban, annál jobban terjednek" - mondta Olav Ojala, az Észt Környezetvédelmi Minisztérium vízügyi tanácsosa.
A Balti-tenger további szennyezésének megelőzése érdekében valamennyi szennyezett víztestet fel kell térképezni és meg kell tisztítani.
Az Erra folyó a Balti-tenger partjainak közelében folyik Északkelet-Észtországban. Fenekét akár fél méter vastagságban is kőolajszurok borítja - ezt a közeljövőben fogják kiásni. A szovjet időkben az olajpala bányászata és feldolgozása során a kezeletlen hulladék gyakran landolt az árkokban és a folyókban. Ma is megszilárdult bitumenrétegek borítják a folyópartokat.
"Kutatásaink kimutatták, hogy körülbelül 40 ezer köbméternyi ilyen anyag van az Erra folyóban. Ezt eltávolítjuk, és egy veszélyeshulladék-lerakóban helyezzük el - a továbbiakban nem fogja érinteni a környezetet" - mondta Raimo Jaaksoo, az Észt Környezetvédelmi Minisztérium vízügyi hivatalának projektmenedzsere.
A Kur-földnyelv egy vékony homokdűnés félsziget, amely Litvánia és Oroszország között húzódik. Védett természetének törékeny szépsége a balti térségben történt nemzetközi természetvédelmi erőfeszítések markáns szimbóluma.
2020 szeptemberében az Európai Unió megújította a tengerek egészségének helyreállítása iránti elkötelezettségét. "A mi Balti-tengerünk" címmel úttörő jelentőségű konferenciát tartottak politikusok, tudósok, civil szervezetek és az iparban érdekelt felek. Az esemény házigazdája Virginijus Sinkevičius, a környezetvédelemért, az óceánokért és a halászatért felelős európai biztos volt.
"Persze, még csak egy év telt el az Our Baltic óta. De nagyon büszke vagyok arra, hogy bekövetkezett ez a történelmi pillanat, amikor is valójában nem csak a környezetvédelemért felelős miniszterek találkoztak - általában pont őket nem kell meggyőzni a környezeti válságról és a cselekvésről -, sokkal inkább a többi tárcáért felelős. Ezért nagyon örültem, hogy a mezőgazdaságért és a halászatért felelős miniszterek is eljöttek, és aláírtunk egy közös nyilatkozatot. Ennek bizonyítékaként pedig már három héttel a luxemburgi tanácskozás után megállapodtunk a tudományos határértékeken belül a teljes kifogható mennyiségekről és kvótákról a balti-tengeri régióra vonatkozóan. És úgy vélem, hogy ez máris jókora előrelépés volt. Folytatjuk a munkát. Folytatjuk a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiánk végrehajtását, a "farmtól a villáig" stratégiát, de számos jelentős projektünk is van, amelyek a Balti-tenger körüli, közvetlenül a tagállamokból származó szennyezési forrásokkal foglalkoznak" - mondta az uniós biztos.
Ilyen projekt például a nagy ipari hajógyár Klaipeda városában, a lagúnával szemben, a Kur-földnyelvnél. Ez a gyár részt vesz egy másik, az EU által finanszírozott projektben - a Fit for REACH célja, hogy a gyártási folyamatokban a káros vegyi anyagokat biztonságosabb alternatívákkal helyettesítsék.
"Mindig jobb a megelőzésre koncentrálni ahelyett, hogy akkor próbáljuk meg orvosolni a problémákat, amikor már megvannak, amikor a veszélyes vegyi anyagok már a termékeikben vannak, vagy már belekerültek a környezetbe. Ez olyan, mintha mindenki nyerne: ez jó a környezetnek, az ügyfeleknek, a munkavállalóknak, és ugyanakkor a vállalatoknak is" - mondta Jolita Kruopiene, a Kaunas Műszaki Egyetem környezetmérnök tanszékének kutatója, a projekt konzultánsa.
Az üzem fém hajóalkatrészeket gyárt. A víz alatti plazmavágási technológiával már csökkentette kibocsátását. Most a Fit for REACH projekt segítségével egy mérgező vegyületet próbálnak eltávolítani a kész fémalkatrészeket a rozsdásodástól védő szerből.
"Az, hogy itt Klaipedában, a lagúnához ilyen közel vagyunk, az mindig emlékeztet bennünket arra, hogy milyen fontos a Balti-tenger egészségének és tisztaságának megőrzése - ez a mi gyönyörű örökségünk, amelyet meg kell őrizni. És természetesen a dolgozóink egészségével is törődünk" - magyarázta Tautvydas Ratkevičius, a Vakarų Metalgama igazgatója.
A műtrágyákból és a települési szennyvízből származó szennyezés sokféleképpen minimalizálható. Európa több mint száz különböző intézkedést dolgozott ki, és folyamatosan újabb és újabb innovatív ötletek születnek.
Észtországban, Rakvere városában a tavak egy olyan kísérlet helyszínévé váltak, melynek célja a vízszennyezés csökkentése, miközben új élőhelyeket kínálnak a vízi élővilágnak és fészkelőhelyeket a madaraknak. A CleanEST projekt egyik szakértője, Vallo Kőrgmaa tervezte ezeket a mesterséges platformokat, amelyek segítenek a víz tisztításában.
"Az úszó szigetek lényegében olyan alap, amelyre ugyanazokat a növényeket helyezzük, amelyek a parton is nőnek, hogy megtisztítsák a vizet" - mondta.
A fitoremediáció néven ismert módszer eltávolítja a szennyező anyagok egy részét a vízből azáltal, hogy a növények gyökérrendszere természetes szűrőként működik.
"Az íriszek gyökerei olyan vegyületet termelnek, amely elősegíti a jótékony baktériumok szaporodását. Reményeink szerint ezek a baktériumok felfogják és semlegesítik a nitrátokat, és a vízből a légkörbe távoznak" - tette hozzá Vallo Kőrgmaa.
A folyók tisztításától a halak védelméig és a biológiai sokféleség helyreállításáig - minden egyes lépés közelebb visz minket az egészséges és tiszta Balti-tengerhez.