Az európai egészségügyi és élelmiszer-biztonsági ügynökségek a szennyezett bébitápszernek való kitettség kockázatát alacsonynak minősítik az egész Európára kiterjedő visszahívások és a folyamatban lévő vizsgálatok nyomán.
Az egész Európára kiterjedő csecsemőtápszer-visszahívás után a szennyezett tápszernek való kitettség kockázata jelenleg alacsony – állapította meg csütörtökön az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ, valamint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság közös értékelése (forrás: angol).
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A lehetséges egészségügyi hatás az ügynökségek szerint alacsonytól közepesig terjed, a gyermek életkorától függően.
Az érintett gyermekek többségénél enyhe gyomor-bélrendszeri tünetek jelentkeztek, és felépültek. Néhányukat azonban kiszáradás miatt kórházba kellett szállítani, amelyre a hat hónaposnál fiatalabb csecsemők különösen érzékenyek.
Az ügynökségek ugyanakkor rámutattak, hogy ilyen helyzetben az esetek felderítése és összekapcsolása nehéz, mivel korlátozott a megfigyelőrendszerek kapacitása, és csak korlátozottan van lehetőség a cereulid toxin kimutatására szolgáló székletminták elemzésére.
Szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a cereulid-mérgezés tünetei – például hányinger, hányás és hasmenés – nagyon hasonlítanak a gyakori vírusos gyomor-bélrendszeri fertőzésekhez, amelyek a téli időszakban egész Európában elterjedtek.
Mely országokat érintette az ügy?
Az első mérgezéses eseteket 2025 decemberében jelentették, és 2026 februárjának közepéig fordultak elő.
Legalább 26 csecsemőt ápoltak kórházban Európa-szerte a visszahívott tápszerhez köthető, feltételezett cereulid-mérgezés miatt; mindannyian elhagyhatták a kórházat a kezelés után.
Ausztria négy olyan csecsemőről számolt be, akiknél röviddel a tápszer fogyasztása után gyomor-bélrendszeri tünetek alakultak ki. A 0 és 11 hónapos kor közötti gyermekek 2026. január 26. és február 6. között betegedtek meg, egyiküket kórházba szállították.
Belgium nyolc csecsemőt jelentett, akiknek klinikai mintái alapján a vizsgálatok pozitív eredményt hoztak. Mind a nyolcan a visszahívott tápszert fogyasztották, és kedvező volt a klinikai kimenetelük.
Dánia élelmiszer-biztonsági hatóságát mintegy 32 eset kapcsán keresték meg szülők, akiknél gyomor-bélrendszeri tünetek alakultak ki, miután 2025 decemberében elrendelték a visszahívást.
Franciaország 11 kórházba került csecsemőről számolt be; mindannyian felépültek, és már otthon vannak.
Franciaország három csecsemő halálát is vizsgálja, amelyet feltehetően összefüggésbe lehet hozni a Nestlé által visszahívott tápszer fogyasztásával, bár az összefüggést egyelőre nem erősítették meg.
Luxemburg három megvizsgált csecsemőről számolt be, közülük kettőt kiszáradás miatt kórházba szállítottak, de teljesen felépültek.
Spanyolország 41 olyan esetről számolt be, amelyben gyomor-bélrendszeri tünetek jelentkeztek; valamennyien fogyasztottak a visszahívott termékekből. Közülük 13-at kórházban kezeltek, és már hazamehettek.
Az Egyesült Királyság 44 olyan csecsemőt jelentett, akiknél tápszer fogyasztását követően gyomor-bélrendszeri tünetek léptek fel.
Az ECDC-hez bejelentett legutóbbi szennyezésről 2026. február 6-án érkezett jelentés.
Az első jelentések után több tejipari cég is világszerte visszahívta egyes tápszertermékeit. A szennyezést a Bacillus cereus baktériumra vezették vissza, amely egyetlen kínai beszállítótól származó arachidonsav- (ARA-) olajban volt jelen; ezt az olajat prémium termékekben használták fel.
A szennyezés forrásának feltárására irányuló vizsgálatok hét országban – Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Luxemburgban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban – folytatódnak.
A francia ügyészség vizsgálatot indított öt tejipari vállalat, a Nestlé, a Lactalis, a Lidl Milbona márkája, az Alprosoya és a HiPP ellen a szennyezett termékek forgalmazásával kapcsolatos esetleges büntetőjogi felelősség miatt.