Ma rendezik Washingtonban a „Board of Peace” első ülését. A résztvevők eddig 5 milliárd dollárt ígértek Gázára, de a Hamasz lefegyverzése, a jövőbeli kormányzás és a nemzetközi erő kérdése továbbra is rendezetlen.
Donald Trump csütörtökön Washingtonban elnököl a saját kezdeményezésére létrehozott Board of Peace első ülésén. A helyszín az Egyesült Államok 1984-ben alapított Békeintézete (USIP), amelyet az elnök újabban a saját neve alatt emleget, mint Donald Trump Békeintézet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az intézményt még a hidegháború idején hozta létre az amerikai Kongresszus 1984-ben, azzal a céllal, hogy kutatással és képzéssel támogassa a fegyveres konfliktusok békés rendezését.
A rövidebb nevén Béketanácsként emlegetett csoportosulás nem formális nemzetközi szervezet, hanem egy adott célra toborzott országcsoport, amelynek fő célja az októberi gázai békeszerződés tovább lendítése, és a fontos hiányzó részletek kidolgozása. Kritikusai és a távol maradók szerint a kezdeményezés elvonja az ENSZ hatásköreit, és átláthatatlanná teszi a világ egyik legveszélyesebb válságövezetének rendezési folyamatát. A testületnek ugyanakkor döntési jogai nincsenek, és határozatait más országok nem kötelesek figyelembe venni.
Kik vannak bent – és kik óvatosak?
Egyelőre több mint 20 ország részvétele biztos a mai ülésen, köztük több regionális közel-keleti szereplő (Törökország, Egyiptom, Szaúd-Arábia, Katar), illetve Indonézia, és biztos a magyar kormány részévétele. Ugyanakkor a „klasszikus” nyugati szövetségesek egy része láthatóan óvatos, és több ország inkább csak megfigyelői szinten jelenik meg, várhatóan Olaszország is.
A Vatikán külön is jelezte távolságtartását. A Szentszék egyik vezető diplomatája úgy fogalmazott, hogy a válságkezelésnek alapvetően az ENSZ kereteiben kell történnie, amit a Fehér Ház „sajnálatosnak” nevezett.
Trump elnök szerint a nemzetközi fórum a gázai átmeneti kormányzás felügyeletére szolgáló „motor”, amelynek működését eddig több mint 45 ország táplálja. A tagok eddig több mint 5 milliárd dollár felajánlást tettek a gázai újjáépítésre és a sürgető humanitárius célokra.
Az összeg pénzügyileg előlegnek tekinthető, mert a nemzetközi szervezetek és partnerek korábbi kárfelmérései szerint a gázai újjáépítés és helyreállítás nagyságrendje legalább 70 milliárd dolláros igényt mutat. Egyelőre nem világos, hogy a hatalmas pénzügy űrt a Tanács milyen módon tervezi betölteni.
A nagy kérdések: pénz, fegyverek, kormányzás, segély
A testület hitelességi próbáját négy témakör határozza meg:
Hamasz lefegyverzése és a biztonsági kontroll. Izrael alapkövetelése a demilitarizáció, de a gyakorlatban ez a legnehezebb pont, mert a nemzetközi stabilizáció csak akkor működik, ha feláll egy tényleges kényszerítő helyi erő. Erre eddig csak csak Indonézia tett egyértelmű felajánlást.
Ki kormányozza Gázát a háború után? A Tanácsban van izraeli részvétel, de nincs palesztin képviselet, ami eleve olyan legitimációs problémát jelent, ami később a végrehajtásnál visszaüthet (rendfenntartás, közigazgatás, szolgáltatások, segélyelosztás). Ez különösen éles kérdés, mert a Hamász fennhatósága még létezik Gázában, ami irritálja Izraelt, aki szintén tagja Trump testületének.
Humanitárius hozzáférés és segélyelosztás. A Fehér Ház narratívája szerint a testület célja egy kézzelfogható segélyezési eredmény, azaz pénz, logisztika és személyzet. Ugyanakkor a segélyezés politikai kérdés is, különösen akkor, ha a biztonsági és kormányzási struktúra még nem tisztázott.
A pénzügyi infrastruktúra: ki kezeli az összegyűjtött alapot, és milyen garanciákkal? Az értesülések szerint a JPMorgan tárgyalhat a banki szolgáltatásokról, amire viszont árnyékot vet, hogy Trump elnök jelenleg 5 milliárd dollárra perli Amerika legnagyobb pénzintézetét.
A következő 72 órában már konkrétumok is kiderülhetnek arról, hogy az eddig összegyűlt alapba kik fizettek be és mennyit, valamint hogy megállapodnak-e a stabilizációs erő (békefenntartók) létszámáról, feladat, parancsnoki láncáról és bevonulásuk feltételeiről. Fontos napirendi pont lehet a gázai kormányzási modell meghatározása, és hogy abban hogyan kezelik a palesztin részvétel kérdését.