A vállalatok minden korábbinál többet fektetnek a jóllétbe, ám úgy tűnik, a munkavállalók mentális egészsége egyre romlik.
A munkahelyek manapság Európa-szerte felőrlik a dolgozókat, és alig akad, aki tudná, mit lehetne tenni ellene.
Harminc ország munkavállalóinak csaknem fele állítja, hogy túl nagy rajta a nyomás: 34 százalékuk úgy érzi, munkáját nem ismerik el, és 16 százalékuk szerint a munkahelyén erőszak vagy szóbeli zaklatás éri – derül ki az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség által közzétett felméréséből.
Noha a vállalatok az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektetnek a jóllétre, a nyomás alig enyhül. Ausztrál kutatók az év elején azonosítottak egy „uralkodó paradoxont”:az országok és a cégek minden korábbinál többet fektetnek a mentális jóllétbe, a dolgozók mentális egészsége mégis romlani látszik.
„Különösen a covid világjárvány után tapasztaltuk meg, mennyire megugrott a mentális problémákkal küzdők száma, főként a munkához köthető, illetve abból fakadó eseteké, beleértve a kiégést is” – mondta Sonia Nawrocka, az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) munkatársa az Euronews Healthnek.
Az európai vállalatok 2023-ban mintegy 19,6 milliárd dollárt (16,9 milliárd eurót) költöttek munkahelyi jólléti programokra, a mindfulness- és stresszkezelő kezdeményezésektől az egyéni mentális egészségfejlesztő coachingig, és ez ma már az európai munkavállalók körülbelül 29 százaléka számára elérhetők ezek.
A kutatások ugyanakkor arra utalnak, hogy ezek a programok gyakran nem kezelik a pszichoszociális kockázatokként ismert strukturális problémákat: a munkaterhelést, a hosszú munkaidőt, a bizonytalan foglalkoztatást, az elismerés hiányát és a zaklatást, nem is beszélve a munkát alapjaiban átformáló gazdasági és technológiai változásokról.
„Ez a kérdés egyáltalán nem arról szól, hogy »itt egy jógaóra, oldd meg magad«” – mondta Manal Azzi, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) munkatársa.
A szakértők szerint a munkavállalók jóllétének biztosítása hosszú távú, átfogó cél kell legyen, nem pedig egy ad hoc program, amelyet a vállalat HR-csapata tervez, vagy egy vezető személyes nézetei határoznak meg.
„Úgy gondolom, ez hiányzik most igazán a munkahelyekről: minden túlságosan leegyszerűsített és mechanikus, és nem érjük el az eredményeket” – mondta az Euronews Healthnek Jolanta Burke, a pozitív pszichológia kutatója, az írországi Royal College of Surgeons (RCSI) docense.
Hogyan enyhíthető a mentális teher
Azzi szerint a toborzáshoz, az előléptetésekhez, a teljesítményértékeléshez, a vezetési stílushoz, a kommunikációhoz és az erőforrásokhoz való céges hozzáállás mind formálja a dolgozók tapasztalatait, és mind lehetőség arra, hogy mentálisan egészségesebb munkahelyek szülessenek.
A TELUS Health egészségügyi technológiai cég jelentése szerint azok a vezetők, akik mentálisan egészséges és produktív csapatokat irányítanak, általában öt közös jellemzővel bírnak: őszintén törődnek a munkatársak jóllétével; csapatközpontú szemléletük elkerüli az egészségtelen versengést; inkluzívak; határozottak; és képesek a napi feladatokon túlmutató közös célt adni.
Egyes vállalatok szélesebb körű reformokkal is kísérleteznek. Az Egyesült Királyságban, Németországban, Írországban és Izlandon cégek próbálkoztak a négynapos munkahéttel, és az első vizsgálatok szerint ez segíthet csökkenteni a kiégés kockázatát, és javíthatja az általános egészségi állapotot.
Azzi szerint azonban sok munkaadó még mindig vonakodik foglalkozni a munkahelyi pszichoszociális kockázatokkal.
„Valóban ellenállás tapasztalható a munkaadók részéről, hogy magukra vállalják ezt a hatalmas felelősséget… és az ezzel járó költségeket is” – mondta Azzi. „Az is probléma, hogy nincs meg a kellő megértés és tudatosság azzal kapcsolatban, miről is beszélünk.”
Nawrocka szerint ezért lenne szükség szabályozási változtatásokra. Svédországban például szabályozzák a munkahelyi megfélemlítést és az egészségtelen munkaterhelést, míg Franciaországban, Belgiumban és Portugáliában a munkaidőn túli elérhetetlenséget vagy pihenést garantáló törvények vannak érvényben.
Ám a munkahelyi mentális egészség rejtélyét egyetlen ország sem oldotta meg igazán, hiszen még azokban az európai államokban is magas a mentális problémák előfordulása, ahol erős a munka és magánélet egyensúlya.
Egészéségügyi szempontból pedig sok forog kockán. A munkával összefüggő stressz okozta depresszió, valamint szív- és érrendszeri problémák évente több mint 100 milliárd euróba kerülnek az Európai Uniónak, és a költségek több mint 80 százalékát a munkaadók viselik – derül ki az ETUI tanulmányából.
„Amikor valakinél súlyos szorongás vagy depresszió jelentkezik, sokszor már késő visszafordulni. Az emberek elhagyják az állásukat… ezért akarunk a megelőzésre koncentrálni” – mondta Azzi.