Az utolsó négy napban 205 toalett ment tönkre az USS Gerald R. Ford ellátórendszerében. Hogyan működik egy úszó erődítmény karbantartása és sokezer ember ellátása?
Amikor egy 13 milliárd dolláros nukleáris repülőgép-hordozóról az derül ki, hogy a fedélzeten tömegesen romlanak el a WC-k, a hír elsőre inkább hangzik groteszk anekdotának, mint katonai jelentőségű ügynek. Az USS Gerald R. Ford esetében azonban a „vécébotrány” nem hadászati kudarcot jelez, hanem azt, milyen törékeny egy több ezer emberes úszó város mindennapi működése, még akkor is, ha a világ legerősebb hadihajójáról van szó.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Ford-osztály a modern amerikai tengeri erő csúcsa. De a hordozó harcértékét nemcsak a repülőgépek, radarok és rakéták adják, hanem az a képesség, hogy több ezer ember hónapokig „működőképes” maradjon a nyílt tengeren.
Nem fegyverhiba, hanem az életfenntartási rendszer zavarának jele
A Ford-osztály fedélzetén a legmodernebb repülőgép-indító rendszer, radarok és automatizált megoldások működnek. A problémát nem ezek, hanem a szennyvízrendszer okozza.
A hajón alkalmazott vákuumos rendszer víztakarékos, de rendkívül érzékeny. Ha egy ponton megszűnik a vákuum vagy eltömődik a cső, egész szekciók maradhatnak működő mosdók nélkül. Több ezer embernél ez gyorsan logisztikai és higiéniai gonddá válik, különösen hosszú tengeri szolgálat során, amikor nincs lehetőség teljes körű javításra.
A Ford csapásmérő csoport 2025 júniusától van úton, és ezzel a szokásosnál nagyobb időt töltött a nyílt tengeren kikötés nélkül. Emiatt több nagyobb javítást vagy darabcserét el kellett halasztania, ami jórészt megmagyarázza a vécék állapotát.
Ez azonban természetesen nem teszi harcképtelenné a hajót. A repülőgépek indítása, a fegyverrendszerek működése és a parancsnoki funkciók függetlenek ettől. A probléma a személyzet életminőségét és a karbantartók terhelését érinti, ami viszont hosszú távon már a működőképesség egyik kritikus tényezője lehet.
Egy hordozó valójában egy város a tengeren
Egy nukleáris repülőgép-hordozó működtetése nem pusztán katonai feladat, hanem teljes körű infrastruktúra-üzemeltetés. A fedélzeten 4–5 ezer ember él, dolgozik és alszik hetekig vagy hónapokig, a parttól távol, és állandóan változó időjárási körülmények között. Ez azt jelenti, hogy a hajó egyszerre repülőtér, fegyverraktár, erőmű, ipari konyha, kórház, vízmű és szennyvíztelep, és nem utolsósorban „lakótelep”.
Ha ezek közül bármelyik tartósan sérül, az nem feltétlenül a harci rendszereket, hanem a személyzetet érinti, de a haditengerészet számára a legénység a legkritikusabb erőforrás. Itt érdemes megjegyezni, hogy sok fiatal tengerész nem keres többet az átlag amerikainál, sőt, néha kevesebbet. Ugyanakkor nem kell költenie szállásra, étkezésre, egészségügyi ellátásra, tehát havi pár száz dollárt félre lehet tenni.
A legfontosabb feladat a stabil és minőségi vízellátás
A vízellátás minden hajón kulcskérdés. Nemcsak ivóvízre van szükség, hanem s főzéshez, tisztálkodáshoz, orvosi ellátáshoz, a tűzoltó rendszerekhez, a hűtéshez és a szennyvíz lecseréléséhez. Ez egy ipari léptékű folyamat, ezért a szennyvízrendszer meghibásodása nem elszigetelt ügy.
Az élelmezés terén napi több ezer adag ételt kell biztosítani, ezért a konyhák, élelmiszerraktárak és hűtőkapacitás működése kritikus. Egy nagyobb hűtőrendszer-hiba vagy készlethiány sokkal gyorsabban okoz válságot, mint egy fegyverrendszer kiesése, mert az egész személyzetet érinti.
Kulcskérdés az orvosi ellátás is
Egy nukleáris repülőgép-hordozó gyakorlatilag egy közepes méretű, jól felszerelt kórházat működtet a tengeren, amely több ezer ember folyamatos egészségügyi felügyeletét látja el. A fedélzeti orvosi részlegben orvosok, sebészek, fogorvosok, ápolók, gyógyszerészek és labor-személyzet dolgozik, 0–24 órás készenlétben.
Ez a népes stáb képes sürgősségi műtétekre, intenzív ellátásra, fertőző betegségek kezelésére, fogászati beavatkozásokra, valamint a krónikus állapotok kontrolljára. A gyógyszerkészlet a fájdalomcsillapítóktól és antibiotikumoktól kezdve a speciális készítményekig terjed, miközben folyamatos járványügyi megfigyelést is végeznek a zárt közösség miatt.
Nem kívánt terhesség esetén az elsődleges feladat az állapot stabilizálása, a terhesség megerősítése és a további teendők megszervezése; a haditengerészet szabályai szerint a várandós személyt általában rövid időn belül partra szállítják, mert a hordozón nem biztosított a teljes körű terhesgondozás és szülészeti háttér.
Sürgős kiürítésre, általában helikopteren kerül sor, ha a sérülés vagy betegség meghaladja a fedélzeti ellátás képességeit. Ilyen lehet a súlyos trauma, kiterjedt égés, agysérülés, szívinfarktus, komplikált sebészeti eset, vagy magas kockázatú terhesség. A hordozó általában elegendő ideig képes stabilizálni a beteget addig, amíg a legközelebbi megfelelő egészségügyi létesítmény elérhetővé válik, ami a nyílt tengeren órákig vagy napokig is eltarthat.
Az anyahajó sem kivétel: minden meghibásodik, csak idő kérdése
A tengeri szolgálat során a berendezések folyamatos és kemény igénybevétel alatt állnak. Só, páratartalom, vibráció és állandó használat mellett minden gyorsabban amortizálódik. Ezért a hordozók fedélzetén külön karbantartó szakágak dolgoznak, így első osztályú gépészek, villamossági szakemberek, hegesztők, szerkezeti technikusok. Feladatuk nemcsak a javítás, hanem a hibák megelőzése és az ideiglenes megoldások kialakítása addig, amíg nagyjavításra nem kerül sor.
Az amerikai nukleáris repülőgép-hordozók élettartama 50 év körül van, és ez idő alatt kötött karbantartási ciklusban működnek. A hajók idejük jelentős részét valójában nem harci bevetésen, hanem kiképzésen, készenlétben vagy javításon töltik. Egy-egy nagyjavítás akár másfél évig is eltarthat.
A Nimitz-osztályú hajók esetében az élettartam felénél kell a nukleáris fűtőanyagot cserélni, a moderneb Ford-osztálynál ez 40 évente elég. Teljeskörű nagyjavításra a világon csak egyetlen helyen, a virginiai Huntington Ingalls bázison van lehetőség.
A morál a haditengerészet rejtett gyenge pontja
Hosszú bevetéseknél a legénység pszichés állapota kulcsfontosságú. A személyzet tagjai hónapokig távol vannak a családjuktól, zárt térben élnek, szigorú rotációkban műszakban dolgoznak és korlátozott kommunikációval rendelkeznek
Ilyen környezetben az életminőséget meghatározó tényezők (zuhany, klíma, étel, alvás, mosdók) aránytalanul nagy jelentőséget kapnak.
Egy tartós infrastruktúra-hiba ezért frusztrációt okoz, növeli a fáradtságot vagy annak érzetét, és főként rontja a fegyelmet. Ha a hibák tartósak, az növeli a leszerelési hajlandóságot, így a haditengerészet egyre inkább a személyzet megtartását sorolja a legnagyobb stratégiai kihívások közé. A Ford kellemetlen esete a vécékkel nem drámai katonai kérdés, hanem olyan személyzeti dilemma, amivel sürgősen foglalkozni kell, mielőtt az egység megérkezik Irán közelébe.
Kréta szigetéhez érve várhatóan ezért specialistákat, alkatrészeket vagy mobil javítócsapatot küldenek a hajóra.