A szúnyogok által terjesztett betegségek a világ legnagyobb közegészségügyi kihívásai közé tartoznak.
A malária eseteinek és haláleseteinek száma világszerte emelkedett tavaly a finanszírozás megvágása és a gyógyszerrezisztencia „növekvő fenyegetése” közepette, derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új jelentéséből.
2024-ben becslések szerint 282 millió maláriaeset és 610 000 haláleset történt, mintegy kilencmillióval több eset és 12 000-rel több haláleset, mint az előző évben.
Tizenegy afrikai ország adja a maláriaesetek és halálesetek mintegy kétharmadát, és a halálozás visszaszorításában elért haladás továbbra is messze elmarad a céloktól, közölte a WHO.
A 2024-es esetszám-emelkedés „annál is aggasztóbb, mivel még nem veszi figyelembe az idei finanszírozási megszorítások hatását”, mondta egy közleményben Gareth Jenkins, a Malaria No More UK nevű nonprofit szervezet ügyvezető igazgatója.
Az olyan tehetős országok, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország, drasztikusan megkurtították a finanszírozást a globális egészségügyi programok esetében, beleértve a malária elleni küzdelmet szolgálókat.
A WHO szerint a nemzetközi segélyek megvágása növeli a járványkitörések és a malária visszatérésének kockázatát, ugyanakkor a finanszírozási szint már eddig is elmaradt az elvárttól.
A jelentés szerint 2024-ben a malária elleni védekezésre fordított globális források összege 3,9 milliárd dollárra (3,4 milliárd euróra) becsülhető. Ez kis mértékű csökkenés az előző évhez képest, és jócskán elmarad attól a 9,3 milliárd dollártól (8,1 milliárd eurótól), amelyet az egészségügyi hatóságok szükségesnek tartanak.
A malária a világ egyik legnagyobb közegészségügyi kihívása. Parazitával fertőzött szúnyogok terjesztik az emberekre; ezért nehezebb felszámolni, mint az emberről emberre terjedő betegségeket.
A malária leküzdése azért is válik egyre nehezebbé, mert a kórt hordozó parazita fejlődik, így a meglévő kezelések és megelőző intézkedések, például a rovarirtóval kezelt szúnyoghálók, kevésbé hatékonyak, figyelmeztetett a WHO.
Legalább nyolc afrikai ország számolt be az artemiszinin hatóanyagú gyógyszerrel szembeni részleges rezisztenciáról, amelyet a WHO a maláriakezelések „gerincének” nevez azóta, hogy a parazita megtanult kikerülni a klorokint, amely az 1980-as évek elejéig első vonalbeli gyógyszernek számított.
Jenkins a malária elleni küzdelem globális finanszírozásának növelését sürgette, többek között új kezelésekre, „következő generációs” szúnyoghálókra és oltási kampányokra.
„Nemcsak arra van szükség, hogy a vezetők megértsék egy lehetséges maláriavisszatérés nagyságrendjét, hanem arra is, hogy felismerjék a maláriakutatásban rejlő lehetőségeket, amelyek segíthetik az országokat a hatékony fellépésben”, mondta Jenkins.