Azerbajdzsán hosszú idők óta különböző etnikai csoportok otthona, beleértve a hegyi zsidókat is, azoknak a zsidóknak a leszármazottait, akik Perzsiából érkeztek a Kaukázusba, sok évszázaddal ezelőtt.
Azerbajdzsán hosszú idők óta különböző etnikai csoportok otthona, beleértve a hegyi zsidókat is, azoknak a zsidóknak a leszármazottait, akik Perzsiából érkeztek a Kaukázusba, évszázadokkal ezelőtt.
"A hegyi zsidók történetét bemutató múzeum egyedülálló a világon. Dokumentumokat, használati tárgyakat láthatunk itt. A kiállítóhelyet a hegyi zsidók történetének és kultúrájának szentelik - múltjuknak és jelenüknek. Mindez a zsidó és az azeri nép közötti párbeszédet és kölcsönös tiszteletet bizonyítja" - mondta Igor Saulov, a múzeum igazgatója.
Krasznaja Szloboda, az ún. "Vörös Város" egyedülálló építészeti stílusával kitűnik a tartomány többi település közül. Az ott élők tiszteletben tartják és őrzik évszázados hagyományaikat.
"Most egy zsinagóga modelljénél vagyunk. Sheshkombarának hívják, anyanyelvünkön juhurinak, ami hat kupolás zsinagógát jelent. Az épületet 1888-ban építették és zsinagógaként működött. De sajnos a szovjet időkben szőnyegszövő gyárként funkcionált, mert a vallás tilos volt. A Szovjetunió összeomlása után aztán felújították, és most ismét zsinagógaként működik" - magyarázta Naum Niftaliev, tárlatvezető.
Krasznaja Szlobodát a világ egyetlen, Izraelen és az Egyesült Államokon kívüli zsidó városának tartják. Lakóinak száma három és félezer. A közösségnek két működő zsinagógája van, valamint egy Jesiva, vagyis iskola, ahol a gyermekek a tóráról tanulnak, valamint a hegyi zsidó szokásokról.
Sok fiatal számára a kilencvenes évek nagyon nehéz évtized volt, a Szovjetúnió felbomlása után munkát keresve ugyanis kénytelenek voltak elhagyni a közösséget.
De most már fiatalokkal van tele a helyi zsinagóga és több tucatnyian iratkoznak be a Jesivába.
Azerbajdzsánban az iszlám a fő vallás, de mellette a zsidó hitet és más vallásokat is gyakorolnak.
"Évszázadokon át a zsidók és muszlimok egymás mellett éltek Gubában. Csodálatos lenne, ha egy ilyen együttélés bázist jelenthetne a világ minden pontján" - mondta Hemdulla Deniarov, iszlámtudós.
A múzeum tavaly nyitotta meg kapuit, ráirányítva a figyelmet erre a világon egyedülálló közösségre, a hagyományaikra, kultúrájukra - megőrizve azokat az elkövetkező generációk számára.
