Cecilia Bartoli mezzoszoprán először lép színpadra az Iphigénia Tauriszban című Gluck-opera címszerepében a salzburgi Whitsun fesztiválon.
Cecilia Bartoli mezzoszoprán először lép színpadra az Iphigénia Tauriszban című Gluck-opera címszerepében a salzburgi Whitsun fesztiválon.
A mindenható istenekhez imádkozom – ez idén a salzburgi Whitsun fesztivál témája, amelyet a művészeti vezető, Cecilia Bartolli választott ki. A híres mezzoszoprán új szerepet adott a repertoárjához: Gluck Iphigenia Tauriszban című operájának címszerepét. Az operaénekes célja az volt, hogy a német zeneszerzőt újra visszahozza a köztudatba.
- Világos, hogy Gluck korának egyik legnagyobb zeneszerzője volt, akit Wagner és Berlioz is csodált – mndta az Euronewsnak Bartolli.
Moshe Leiser és Patrice Caurier rendezők az opera megújítóját tisztelik Gluck-ban, akinek leghíresebb operáját 1779-ben mutatták be Párizsban.
- Gluck munkájában az volt a forradalmi, hogy a szöveget helyezte a középpontba, olyan zenét írt, amely a szöveget szolgálta, amely rákényszerítette a közönséget, hogy odafigyeljen a szavakra, amelyek így eljuthatnak a lélekig, és érzelmeket válthatnak ki – magyarázta Moshe Leiser, Bartolli kétszemélyes rendezői csapatának tagja.
Ez a letisztult sítlus hasonlkó operajátszást követel meg.
- Nem azért vagyunk, hogy gyönyörű kosztümökkel, gyönyörű sminkben tetszelegjünk – mondta Bartolli. – Egy történetet mesélünk el, egy borzasztó történetet, amelyben ugyanakkor rengeteg érzelmet meg lehet mutatni. Olyan mélységig lehet elmenni ebben az operában, szinte meztelenre lehet vetkőzni.
- Cecilia nagyszerű művész, aki a szerep mélyére hatol – és Gluck csak akkor él meg, ha így viszonyulnak hozzá – fűzte hozzá Patrice Caurier, a rendezői tandem másik tagja.
- Gluck abszolút fennkölt zenét írt, miközben a szereplők az elképzelhető legszörnyűbb helyzetekbe kerülnek – mondta Leiser. – A zene szépségének az a titka, hogy a hősök ellenálnak a sorsuknak, mert szembeszállnak az istenekkel, akik nevetnek a kínjaikon.
Bartoli egyik kedvenc része a Iphigénia nagyáriája, amikor szembesül egész családja halálával.
- Ő még mindig él, de miben reménykedhet? – idézi fel a jelenetet a rá jellemző széles mozdulatokkal Bartolli. – Nincs remény Iphigénia számára, hiszen senki nem segíthet rajta. Az opera műfajának egyik legszebb jelenete.
További interjúrészletekért Cecilia Bartollival és két operarendezőjével, Moshe Leiserrel és Patrice Caurier-vel kattintson a következő linkre.