Az AfD több képviselője Szocsiba utazik egy konferenciára - hivatalosan azért, hogy nyitva tartsák a kommunikációs csatornákat Oroszországgal. Az orosz befolyással kapcsolatos vádak folytatódnak, de a néhol szélsőjobboldalinak minősített párt közvélemény-kutatási eredményei stabilak.
Az AfD parlamenti frakciója a folyamatos nyilvános kritikák után is megerősítette, hogy támogatja képviselői tervezett oroszországi útját, és azt állítja, hogy fedezi a költségeket.
Az AfD több politikusa - köztük Steffen Kotré és Rainer Rothfuß Bundestag-képviselők, Jörg Urban szászországi AfD-frakcióvezető és Hans Neuhoff európai parlamenti képviselő - jövő héten az oroszországi Szocsiban tervezi, hogy részt vesz egy konferencián. A párt szerint a találkozó témája az uniós államok és a BRICS-országok közötti kapcsolat lesz.
A cél az, hogy "nyitva tartsák a párbeszéd csatornáit", hasonlóan az amerikai republikánusokkal és Donald Trump volt amerikai elnök környezetével már meglévő kapcsolatokhoz - közölte a frakció.
Hans Neuhoff szombaton a Handelsblatt című lapnak nyilatkozva megvédte utazási terveit. Az őt és párttársait ért vádakat "minősíthetetlennek" nevezte. Részt vett az Orosz Tudományos Akadémia Európai Intézete által szervezett kongresszuson, amely az EU-államok és a BRICS-államok közötti kapcsolatok kilátásairól szólt, és maga is előadást tart ott.
A kongresszusra a BRICS teljes spektrumából, valamint több uniós országból is várnak képviselőket - folytatta Neuhoff. "Azok az uniós politikusok, akik azt gondolják, hogy figyelmen kívül kell hagynunk a BRICS-országokat, nem értik a geopolitikát" - mondta. Azok, akik figyelmen kívül hagyják a szövetséget, "Németországot és Európát félrevezetik, nem pedig a virágzó jövőbe".
Korábban találgatások folytak egy esetleges találkozóról Dmitrij Medvegyev volt orosz elnökkel, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese. Az AfD szerint ilyen találkozót nem terveznek.
Pártközi kritika
Az AfD több politikusának tervezett részvételét az oroszországi Szocsiban megrendezendő konferencián széleskörű, pártokon átívelő kritika érte. Martin Huber, a CSU főtitkára azzal vádolta az AfD-t, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök "meghosszabbított karjaként" lép fel Németországban. "Az AfD parlamenti képviselői Oroszországba utaznak, hogy a Kremllel tárgyaljanak az orosz érdekek érvényesítéséről. Ez hazaárulás" - mondta a Handelsblattnak.
Huber az AfD-t, amelyet az alkotmányvédelmi hivatal részben szélsőjobboldali kategóriába sorol, "Moszkva szócsövének" is nevezte. Aki "hagyja, hogy Putyin csatlósai diktálják a politikáját", az nem hazafi, hanem "báb és kockázatot jelent hazánkra nézve" - mondta a CSU politikusa.
Egyértelmű kritika érkezett a Zöldek soraiból is. Robin Wagener külpolitikai szakértő szerint az AfD "nem az alaptörvény talaján áll, hanem a Kreml szolgálatában". Azzal, hogy Szocsiba utaztak, képviselői "az orosz erőszakos rendszer propagandaerősítőivé váltak".
Ralf Stegner, az SPD külpolitikai szakértője "politikailag erősen megkérdőjelezhetőnek" minősítette az utazási terveket. Szerinte az AfD tevékenységének semmi köze az ukrajnai háború békés megoldására irányuló komoly erőfeszítésekhez. Inkább a "meglévő szövetségek elmélyítését és az orosz pozíció megerősítését" szolgálták - ami "rendkívül problematikus".
Kiesewetter újra játékba hozza az AfD betiltását
A CDU külpolitikai szakértője, Roderich Kiesewetter is felháborodott a tervezett oroszországi utazás miatt. A Handelsblatt című lapnak azt mondta, hogy Oroszország "terrorista állam". Az AfD politikusai az utazásukkal "szándékosan eszközzé teszik magukat a Németország és Európa elleni hibrid háborúban".
Kiesewetter szerint Moszkva szándékosan támogatja "a Kreml pártjainak, így az AfD-nek a fejlődését", hogy gyengítse a német demokráciát. Az, hogy a pártvezetés és a Bundestag frakciója támogatja az ilyen utakat, azt mutatja, "milyen szisztematikusan próbálja az AfD aláásni szabad és demokratikus alaprendünket és ártani országunknak".
Kiesewetter ezért egy "felülvizsgálati eljárás" mellett szólalt fel, amely előkészíthetné a párt esetleges betiltását. Bár a betiltásról csak a szövetségi alkotmánybíróság dönthetne, "világosan látok elegendő bizonyítékot erre" - mondta a CDU politikusa.
Kapcsolatok Oroszországgal
Az AfD képviselői a múltban részt vettek az orosz külügyminisztérium által szervezett konferenciákon, elutaztak Ukrajna orosz megszállás alatt álló területeire, vagy találkoztak ismert propagandistákkal és oligarchákkal. Jelenleg több funkcionárius ellen is büntetőeljárás folyik - többek között állítólagos vesztegetés vagy Oroszországból származó titkos kifizetések miatt.
A t-online kutatásaiból kiderül, milyen mélyre nyúlnak a kapcsolatok. A parlamenti frakció vezető tagjai, például Markus Frohnmaier külpolitikai szakértő és Petr Bystron európai parlamenti képviselő is többször kerültek a címlapokra az orosz hálózatokhoz fűződő kapcsolataik miatt. Megfigyelők feltételezik, hogy a Kreml az AfD-vel való kapcsolattartás révén szándékosan próbál politikai befolyást gyakorolni Németországban.
Egy különösen szenzációs esetre 2024 őszén derült fény: Rainer Rothfuß és Ulrich Singer AfD-s képviselők az oroszországi Szocsiban találkoztak az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettesével, Dmitrij Medvegyevvel, Vlagyimir Putyin közeli bizalmasával, aki kemény nyugatellenes kijelentéseiről ismert. Maximilian Krah európai parlamenti képviselő kísérte őket, aki titokban utazott velük.
Az Oroszországhoz való közelségnek most már konkrét következményei is vannak a Bundestagban. A Bundestag adminisztrációja megtagadta egy AfD-s képviselő alkalmazottjától a házbelépőt, mert állítólag szoros kapcsolatot tartott fenn orosz kormányzati szervekkel. A berlini közigazgatási bíróság szerint fennállt a gyanú, hogy ezeket a kapcsolatokat a parlament és a németországi politikai folyamatok befolyásolására használhatják fel.
Ennek fényében sok megfigyelő a legutóbbi oroszországi utazást a politikai közeledés újabb jeleként értékeli - ezúttal kifejezetten a pártvezetés által jóváhagyott és finanszírozott - politikai közeledést.
Ismét magasan a közvélemény-kutatások
Úgy tűnik azonban, hogy az Oroszországhoz fűződő viszonyáról folyó vita nem árt az AfD népszerűségének a választók körében. Az Insa Intézet által a Bild am Sonntag számára készített legfrissebb "Sonntagstrend" felmérés szerint a párt továbbra is az élen áll - 26 százalékkal továbbra is megelőzi a CDU/CSU-t, amely 25 százalékon áll.
Az SPD 15 százalékon stagnál, míg a Zöldek kissé javítottak, 12 százalékra. A Baloldali Párt 11 százalékot ér el, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) 4 százalékon áll, az FDP pedig 3 százalékkal ismét az öt százalék alá esik. A többi párt együttesen 4 százalékon áll.
Ez azt jelenti, hogy a szavazatok mintegy 11 százalékát jelenleg olyan pártok kapnák, amelyek nem jutnának be a Bundestagba. A többség már matematikailag is lehetséges lenne 45 százalékkal. A hagyományos koalícióknak azonban nem lenne többsége: a fekete-piros 40 százalékot, a piros-zöld-piros 38 százalékot kapna. A CDU/CSU és az AfD szövetsége viszont egyértelmű, 51 százalékos parlamenti többséggel rendelkezne.