A 2022-es orosz offenzívát követően a Lengyelországba menekülő ukránok több mint 13 ezer céget és mintegy 90 ezer egyéni vállalkozást alapítottak. A szakértők szerint a bevándorlók vállakozásai támogatják a lengyel gazdaságot, és részben betöltik a munkaerőpiaci hiányosságokat.
HIRDETÉS
2025 július elejére 29044, ukrán tulajdonban lévő céget tartottak nyilván a Lengyel Nemzeti Bírósági Nyilvántartásban, ezek közül 13014 vállalkozás 2022 februárja után, az Ukrajna elleni irányuló teljes körű orosz offenzívát követően indult, ami körülbelül egymillió ukrán menekült letelepedéséhez vezetett Lengyelországban.
A Gremi Personal analitikai központ hangsúlyozza, hogy az elmúlt 3,5 évben Lengyelországban bejegyzett összes új cég körülbelül 6 százaléka ukrán tulajdonban van, és a háború kitörése után alapított vállalatok teljes tőkéje meghaladja az 533 millió zlotyit (körülbelül 125 millió eurót). 2024-ben az ukrán vállalkozók és alkalmazottak közel 1,65 milliárd zlotyit (385 millió eurót) fizettek be a lengyel költségvetésbe jövedelem- és forgalmi adó formájában.
Természetesen, amikor Lengyelországban vállalkozást működtetnek, alkalmazkodniuk kell a gazdaságunkban és az üzleti életben uralkodó szabályokhoz, és ha tovább akarnak fejlődni, akkor azt itteni és az Európai Unióban uralkodó szabályok szerint kell tenniük. Ez kihívást jelenthet egyesek számára, mivel az ukrajnai vállalkozások működtetése sok tekintetben eltér a lengyelországi üzleti tevékenységtől” – jegyzi meg Damian Guzman, a Gremi Personal vezérigazgató-helyettese.
Több mint 100 ezer ukrán vállalatot alapítottak Lengyelországban
A Lengyelországban üzleti tevékenységet folytató ukránok körében azonban nem a cégalapítás a legnépszerűbb jogi forma. A Lengyel Iparfejlesztési Intézet adatai szerint 2022 elejétől 2025 áprilisáig az ukrán állampolgárok 88,5 ezer egyéni vállalkozást alapítottak Lengyelországban, ebből tavaly több mint 33 ezret.
Ez azt jelenti, hogy mindent együttvéve több mint 100 000 ukrán vállalatot alapítottak Lengyelországban a háború kitörése óta. Jelenleg az egyéni vállalkozók közül minden tizedik ukrán, továbbá a külföldiek által regisztrált vállalkozások 85 százaléka ukrán.
„A regisztrált vállalkozások főként az építőipari, informatikai és szolgáltató ipari szektorhoz tatoznak. Az összes alapított cég több mint fele ebbe a három ágazatba sorolható” – nyilatkozta az Euronewsnak dr. Katarzyna Dębkowska, az Iparfejlesztési Intézet gazdasági előrejelző csoportjának vezetője.
A szakértő rámutatott arra, hogy az ukrán építőipari cégek elsősorban befejező munkálatokat végeznek, az informatikai cégek programozásra szakosodtak, a szolgáltatási tevékenységek több mint 80 százalékát pedig fodrász- és kozmetikai cégek teszik ki.
Miért döntenek olyan sok ukrán úgy, hogy Lengyelországban nyitnak vállalkozást?
Az intézet szakértője szerint ennek három fő oka van. Először is, ez a legjobb módja annak, hogy a képességeiknek megfelelően dolgozzanak, mivel a kutatások azt mutatják, hogy a Lengyelországban teljes munkaidőben vagy szerződéses alapon foglalkoztatott ukránoknak általában a kompetenciáiknál alacsonyabb pozíciókat kínálnak. A második ok a letelepedési és adózási kérdés: a lengyel vállalatok gyakran egyéni vállalkozói státuszt követelnek meg alkalmazottaiktól. A harmadik ok az Európai Unió piacának kilátásai. Egy cég lengyelországi bejegyzése hozzáférést biztosít a teljes uniós piachoz.
A bevándorlók támogatják a gazdaságot
Sok ukrán vállalkozás nagyon lokálisan működik. „A feltörekvő ukrán vállalkozások gyakran olyan termékeket vagy szolgáltatásokat kínálnak, amelyek elsősorban a Lengyelországban élő ukrán állampolgároknak szólnak, például kozmetikumokat, vagy vendéglátási és oktatási szolgáltatásokat” – mondta Dębkowska.
"A transznacionális kapcsolatok révén lehetőség nyílik a vállalatok nemzetközivé tételére és a tudásátadásra. A magasan képzett bevándorlók felgyorsítják a technológiai fejlődést és növelik a szabadalmak számát" – összegezte Dębkowska.
A szakértő szerint az ukrán állampolgárok által működtetett vállalatok összhangban vannak a lengyel gazdaság igényeivel, és részben betöltik a munkaerőpiaci hiányosságokat, amint azt az építőipari, az információs és kommunikációs vállalatok, valamint a szállítmányozási és logisztikai cégek jelenléte is bizonyítja.