A Central European Petroleum (CEP) európai olaj- és földgázvállalat a napokban jelentette be, hogy Lengyelország történelmének legnagyobb hagyományos olajmezejét fedezte fel Wolin szigetének közelében. Az Euronews szakértőket kérdezett meg arról, mi a következő lépés.
HIRDETÉS
A Central European Petroleum (CEP) európai olaj- és földgázvállalat a napokban jelentette be, hogy Lengyelország történelmének legnagyobb hagyományos olajmezejét fedezte fel Wolin szigetének közelében. A Świnoujściétől mintegy hat kilométerre a Balti-tenger alatt húzódó olajlelőhely készletei akár 22 millió tonnányi olajat és 5 milliárd köbméretnyi gázt is tartalmazhatnak.
A felfedezett nyersanyagmező mérete körülbelül Lengyelország éves olajszükségletének felel meg.
A CEP hétfőn közölte, hogy Lengyelország előnyt élvezne a vállalat által kitermelt olaj és gáz felhasználásában.
"Ez valami nonszensz" - nyilatkozta az Euronewsnak Piotr Woźniak, aki a földgáz és kőolaj kitermelésével, tárolásával és elosztásával foglalkozó lengyel Polskie Górnictwo Naftowe i Gazownictwo (PGNiG) vezérigazgatója volt. 2019-es adatok szerint a PGNiG 1,2 millió tonna kőolajat termelt ki Lengyelországban és külföldön összesen.
"A prioritás nem Lengyelország, nem Oroszország, nem Szudán vagy Elefántcsontpart. Az élvez prioritást, aki felfedezi az ásványkincseket. Ha ezt a vállalat teszi, akkor neki van elsőbbsége mindenki mással szemben. Már amennyiben dokumentálta a lelőhelyet" - mondta, hozzátéve: "Ezt írja elő az európai jog".
"Őket csak a pénz érdekli, semmilyen nemzet nem. Annak adják el (a kinyert nyersanyagot), akinek akarják. Persze, minden nemzetközi érdek figyelembe vétele mellett. Nem adhatják el az oroszoknak vagy a kolumbiai Medellin-kartellnek, mert mindenki más dühbe gurulna - tette hozzá Woźniak.
Egy kis 'hivalkodás' a lehetséges vevők előtt
"Az üzleti valóság az, hogy a vállalat most minél előbb pénzhez akar majd jutni. Dokumentálnia kell a saját lelőhelyét, hogy teljes joggal rendelkezzen felette, és hogy meglegyenek a jogai a bányászathoz. Fúrnia kell, és a fúráshoz pénz kell. Ahhoz, hogy fúrásra költhesse ezt a pénzt, rendelkeznie kell vele. Ahhoz, hogy rendelkezzen vele, valamit adnia kell cserébe" - magyarázza a PGNiG korábbi vezérigazgatója.
"Ők itt most tulajdonképpen hivalkodnak egy lehetséges vevő előtt, mert tudják, hogy mi [Lengyelországban] a források diverzifikálására törekszünk, és - legalábbis a kormányzati indoklás szerint - a saját erőforrásainkra támaszkodunk".
"Hogyan fedezett fel egy ilyen apró cég egy ekkora erőforrást?"
"A CEP-nek jelenleg van egy kutatási engedélye, amely alapján olaj- és gázmezőt kerestek és boldogan fúrták azt. Tényleg gratulációt érdemelnek, mert ilyen (felfedezés) ritkán történik" - Wozniak.
A PGNiG korábbi vezérigazgatója azonban kritikusan nyilatkozott a lengyel állami vállalat lassúságáról, a cégnek ugyanis meg lett volna rá az esélye, hogy megtalálja azokat az erőforrásokat, amelyeket így a Central European Petroleum termelhet most ki.
"Az Orlen Upstream vállalatot 2005 decemberében alapították. Az alapító okirat az olaj- és gázfeltárásról, valamint azok kitermeléséről szól. 2005 decemberétől 2019 decemberéig, azaz 14 éven át az Orlen egyetlen köbméter gázt és egyetlen hordó olajat sem termelt ki Lengyelországban. 14 éven keresztül nem csináltak semmit, sem az egyik kormány, sem a másik, sem a harmadik alatt, eközben nyilvánvalóan szép summa pénzt beszedve. Semmi sem lett belőle" - mondja.
"Hogyan fedezett fel egy olyan apró cég, mint a CEP, ilyen hatalmas erőforrásokat? Hol volt akkor az állam?" - teszi fel a kérdést Wozniak, utalva a PGNiG lengyel állami vállalatra.
Függetlenedhetünk az oroszországi gáztól?
Piotr Woźniak szerint a CEP által feltárt lelőhelyek kitermelése nem fogja megingatni az európai energiaegyensúlyt, ám maga Lengyelország igen.
A lelőhelyeken 22 millió tonna kőolaj is lehet, és - ahogy a szakértő kiemelte - "a lengyel finomítók feldolgozókapacitása körülbelül évi 24 millió tonna nyersolaj. Ennyit tudunk feldolgozni Lengyelország határain belül".
"Átfogó energiapolitikai szempontból ez nem jelent nagy áttörést. A balti-tengeri beruházások szempontjából viszont igen, mert ez többszöröse annak, amit jelenleg a Balti-tengeren kitermelünk" - mondta Wojciech Jakóbik energiaügyi szakértő az Euronewsnak.
"Ez egyúttal pozitív befektetési jelzés is, hogy több ilyen lelőhely lehet még, és hogy érdemes a mi medencénkben nyersanyagok után kutatni. Szóval ki tudja, nem érkezik-e több hír ezzel kapcsolatban más befektetőktől".
"Európa-szerte megindultak a befektetők szénhidrogének után kutatni. Lengyelország nie elszigetelt jelenség. Hallani például, hogy Németország a hollandokkal együttműködve szénhidrogéneket akar kitermelni az Északi-tengeren és még azon is túl. Ez mind annak a bizonyítéka, hogy változás van Európában. A fokozott biztonság miatt ismét vonzóbbá vált az európai gáz- és olajkitermelés" - jegyezte meg Jakóbik zárásként.