Öt éve tart a krízis Görögországban, a tárgyalások pedig öt hónapja. A megszorításellenes kampánya miatt januárban megválasztott Alekszisz Ciprasz
Öt éve tart a krízis Görögországban, a tárgyalások pedig öt hónapja. A megszorításellenes kampánya miatt januárban megválasztott Alekszisz Ciprasz azt ígérte a görögöknek, hogy bizonyos kérdésekben nem fog engedni a Trojkának, ilyen például a nyugdíjak megreformálása.
Pénzügyi segítséget kért az eurócsoporttól, de nem volt hajlandó az általuk kért reformok bevezetésére.
Május 12-én Athénnek sikerült kifizetnie 750 millió eurót a Nemzetközi Valutaalapnak, de megegyezés híján nem juthatott hozzá az ország működéséhez elengedehetetlen 7,2 milliárd euróhoz. A miniszterelnök azonban optimistának tűnt:
- Nagy előrehaladást értünk el, közel vagyunk egy megállapodáshoz. Ennek a megállapodásnak pozitív hatása lesz a görög gazdaságra. Ez a megegyezés elosztja majd a terheket.
Június 4-én Athén azt kérte az IMF-től, hadd fizesse ki összevonva a júniusban esedékes törlesztőrészleteket június 30-án. A tárgyalások folytatódtak, a görög miniszterelnök magabiztosan nyilatkozott:
- Hiszem, hogy a következő napokban még közelebb kerülünk a megegyezéshez. Úgy gondolom, hogy az egyezmény karnyújtásnyira vna. De reális megállapodást kell kötnünk.
De a görög parlamentben a kormányfő már más hangot/kevésbé békülékeny hangot ütött meg: kijelentette, hogy a hitelezőknek életképes javaslatot kell tenniük, mert éppen ellentétes hatást érnek el, ha megalázzák és leigázzák Görögországot.
A június 25-i európai csúcsra érkezve Ciprasz ismét optimistán nyilatkozott:
- Az áfogó görög javaslat bemutatása után bízom benne, hogy el fogjuk érni a kompromisszumot, amely által Görögország és az eurózóna túljut a válságon.
De a tárgyalások ismét megfeneklettek; június 26-án Görögország elutasította a hitelezők utolsó ajánlatát, mert arról Ciprasz úgy vélte: zsarolás, amely nem méltó az EU-hoz.
- Az Európai Unió alapjai a demokrácia, a szolidaritás, az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet értékein nyugszanak.
Ezek az alapok pedig nem zsarolásokra és ultimátumokra épültek- jelentette ki.
Miután visszatért Athénba, Ciprasz nem várt lépésre szánta el magát: népszavazást hirdetett meg, amelyen a görög állampolgárok dönthetnek arról, elfogadják-e a nemzetközi hitelezők ajánlatát.