Az új görög kormány radikális álláspontja aggasztja a külföldi hitelezőket, az adósság elengedése szóba sem jöhet
HIRDETÉSGörögországot 2009 óta súlyos gazdasági válság sújtja. A felhalmozódott államadósság elérte a 324 milliárd eurót (átszámítva 100 ezer milliárd forint), ez a GDP több mint 175 százaléka.
A görög adósságválság új szakaszába lépett, miután a január végi választásokon győztes radikálisan baloldali Sziriza párt vezére, Alekszisz Ciprasz alakított kormányt Athénban. A kampányban a Sziriza azt ígérte a görögöknek, hogy véget érnek a megszorítások, a mentőcsomag feltételéül szabott intézkedések okozta „megaláztatás” és „szenvedés”.
Mely intézményeknek tartozik Görögország? | Create infographics
Az új görög kormány radikális álláspontja aggasztja a külföldi hitelezőket. Az európai mentőprogram határideje február 28-án jár le, az eurózónabeli hitelezőknek és Athénnak tehát a hónap végéig kellene megegyezniük a csomag kiterjesztésének feltételeiről.
E megállapodás hiányában Görögország ismét nehéz helyzetbe kerülne: nem tudná visszafizetni az adósságait, a görög bankok pedig nem férnének hozzá az Európai Központi Bank (ECB) forrásaihoz likviditásuk fenntartására. A Ciprasz-kormány ennek ellenére határozottan ellenzi a mentőcsomag megújítását.
Miközben Athén a lejáró mentőcsomag utolsó részletére, a február második felében esedékes 7,2 milliárd euróra vár, az új kabinet újratárgyalná a feltételeket európai partnereivel.
A görög adósságnak leginkább kitett eurózóna-tagállamok | Create infographics
Az új athéni kormány hamar világossá tette, hogy ragaszkodik megszorítás-ellenes programjához. Ennek jegyében már vissza is vont néhány privatizációs tervet, amelyet a mentőcsomag feltételéül szabtak.
A Ciprasz-kormány időközben azt is bejelentette, hogy újra munkát ad több ezer elbocsátott közalkalmazottnak.
Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter tüstént az európai partnerekkel folytatott tárgyalások kezdetén kijelentette, hogy nem újítják meg a mentőcsomagot, és nem kívánnak tárgyalni a kölcsönökről szóló megállapodásokban szereplő reformok végrehajtását ellenőrző trojkával (vagyis az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel).
Az új athéni kormány célja a hitelszerződések újratárgyalása, végső soron a tartozás egy részének elengedése, erről azonban az eurózóna tagállamai hallani sem akarnak. Michel Sapin francia pénzügyminiszter azt mondta, hogy lehet tárgyalni az adósságról, lehet haladékot adni a visszafizetésre, lehet enyhíteni a feltételeken – de az adósság elengedése szóba sem jöhet.
Hasonló álláspontot képvisel Németország, amely a legnagyobb részt vállalta magára a mentőcsomag finanszírozásából. Az uniós vezetők nyilatkozatait alapul véve ebben a megoldásban hiába is reménykednek a görögök.
Más könnyítések viszont elképzelhetők, például a hitelkamatok csökkentése vagy a törlesztés átütemezése. Georgiosz Sztathakisz görög gazdasági miniszter szerint jó megoldás lenne, ha a visszafizetést a görög gazdaság növekedésének üteméhez kötnék.
A görög adóssággal kapcsolatos bármely döntésnek messzemenő következményei lennének, hiszen az eurózóna más országai (Írország, Portugália, Spanyolország, Ciprus) is éberen figyelik az új athéni kormány törekvéseit, illetve az európai partnerek reakcióit.
A görög adósság költsége fejenként | Create infographics
Ha Alekszisz Ciprasznak sikerül engedményeket kicsikarnia, akkor várhatóan mások is hasonló igényekkel állnak elő.