Mark Carney kanadai kormányfő 2027 nyarát tűzte ki határidőül, hogy Kanadát az Európai Unió első „társult tagjává” tegye. A precedens nélküli kategóriát Németország hevesen ellenzi.
Kanada és az Európai Unió arra törekszik, hogy 2027 júniusáig lezárja a tárgyalásokat az ország esetleges „társult tagságáról” a blokkban, jelentette be Mark Carney kanadai miniszterelnök pénteken, a Montréalban tartott kétoldalú csúcstalálkozót követően.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A javasolt státusz, amelynek nincs jogalapja az uniós szerződésekben, három területen hivatott közelebb hozni a két szövetségest: a szakpolitikák, a programok és a kormányzás területén. Gyakorlati következményeit azonban még ki kell dolgozni a tárgyalásokon.
A csúcs előtt Németország élesen ellenezte a „társult tag” kifejezést a közös nyilatkozatról szóló tárgyalások során. A végleges szöveg ehelyett egy „egyre szorosabb társulásra” hivatkozik. Carney mindazonáltal eltökéltnek mutatkozott a vízió megvalósítására.
„Azért dolgozunk, hogy a lehető legmélyebb partnerséget hozzuk létre, a csatlakozást nem jelentő, de ahhoz legközelebb álló formában, földrajzi helyzetünket is figyelembe véve, Kanada pedig az Európai Unió első társult tagjává váljon” mondta Carney a záró sajtótájékoztatón.
„A következő hónapokban meghatározzuk ennek az új tagsági formának a teljes tartalmát, léptékét és hatókörét” tette hozzá.
Mellette állt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki szeptemberben azzal lepte meg az uniós fővárosokat, hogy azt javasolta, Kanada váljon a blokk első társult tagjává. Az ötletet előzetesen nem vitatták meg széles körben a tagállamokkal.
Carney, aki a bejelentés idején a közönség soraiban ült, kezdetben vonakodott magáévá tenni a javaslatot, mivel aggályai voltak annak a kanadai szuverenitásra gyakorolt hatásai miatt.
Pénteken azonban megvédte a kifejezést.
„Ma a társult tagság felé mozdulunk Kanada számára, és egy új, a jövőre irányuló szövetséget indítunk el, amely a hasonlóan gondolkodó nemzetekkel már most és a jövőben is eredményeket hoz” mondta. „Most kezdjük csak el.”
Von der Leyen több azonnali előnyre is rámutatott, köztük arra, hogy Kanada teljes körűen bekapcsolódhat a Horizon és az Erasmus programokba, valamint a 90 milliárd eurós, Ukrajna számára nyújtott támogatási hitelbe.
A csúcs tovább bővítette az együttműködést a digitális kereskedelem, az energia, a kritikus nyersanyagok, a szuperszámítástechnika, a mesterséges intelligencia és a műholdas technológia területén.
„A társult tag fogalma feltérképezetlen terület, de megvan bennünk az ambíció, a bizalom és a kreativitás, hogy együtt formáljuk ki” mondta von der Leyen.
„És hogy teljesen egyértelmű legyek, ez a partnerség nem mások ellen, hanem a közös erőnkért jön létre. Kétoldalú viszonylatban ez a partnerség legmagasabb formája.”
Az Európai Bizottság és a kanadai kormány tavasszal egy, a bizottsági testület és a kabinet közötti ülést tart, hogy részletesebben kidolgozza a javaslatot. Carney ezt követően várhatóan részt vesz az uniós vezetők júniusi csúcstalálkozóján, ahol abban bízik, hogy sikerül lezárni a tárgyalásokat.
Az továbbra sem világos, miként ratifikálnák ezt a megállapodást Európa-szerte. Carney korábban megígérte, hogy a javaslatot a kanadai parlament elé terjeszti szavazásra.
Amikor Németország ellenállásáról kérdezték, von der Leyen kitérő választ adott, és azt mondta, hogy a tagállamok körében „széles körű támogatás” van Kanada közelebb hozására a blokkhoz.
Friedrich Merz német kancellár elsőként vetette fel a „társult tag” definícióját Ukrajna uniós törekvéseinek összefüggésében. Kijev elutasította az ötletet, mondván, hogy teljes jogú tag szeretne lenni.
A bizottság tisztviselői úgy vélik, Berlin ellenállása von der Leyen kezdeményezésével szemben abból fakad, hogy Merz sajátjának tekinti az ötletet.
„Szerettünk volna teljes jogú tagságról tárgyalni, de ez lehetetlen. Tudjuk ezt” mondta von der Leyen, utalva az uniós szerződésekre, amelyek a tagságot európai államok számára tartják fenn.
„Ez egy intenzív munka kezdete, amelynek most tanúi vagyunk. Van egy víziónk. Van egy ötletünk. Ki kell dolgoznunk a keretet. Élettel kell megtöltenünk” mondta.
António Costa, az Európai Tanács elnöke, aki az uniós országok közös álláspontját képviseli, feltűnően kerülte a „társult tag” kifejezést, és a közös nyilatkozat megfogalmazásához ragaszkodva inkább „egyre szorosabb társulásról” beszélt.
„Kapcsolatunk annyira különleges, hogy valami újat akarunk létrehozni, túl akarunk lépni az egyszerű társuláson” mondta Costa.
„A mi társulásunk lesz a legszorosabb, legmélyebb és leginkább egyedülálló a maga nemében.”