Hirdetés

Trump elégedett a hármas csúccsal, de hol a határa a személyes diplomáciának?

Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
A Nagy Hármas
A Nagy Hármas -  Szerzői jogok  2026 Getty Images
Szerzői jogok 2026 Getty Images
Írta: Ferenc Szekely
Közzétéve:
Megosztás Close Button

Donald Trump szerint tízes skálán tizenkettőt ért a találkozója Hszi Csin-pinggel és Vlagyimir Putyinnal. A három vezető vállalta, hogy egyeztet a nukleáris kockázatokról, de a fegyverzet korlátozásáról, az ukrajnai és az iráni háborúról áttörés nélkül zárult a csúcs.

Hszi Csin-ping már szerda este megajándékozta Donald Trumpot azzal a képpel, amelyet az amerikai elnök hazavihetett Kínából. Személyesen fogadta a repülőtéren, katonai tiszteletadással, és amikor a Fox News a tárgyalások előtt arról kérdezte Trumpot, milyen eredményt vár, az elnök magát a fogadtatást emelte ki. A másnapi találkozót az NBC-nek már tízes skálán tizenkettőre értékelte.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A dél-kínai Sencsenben, az ázsiai–csendes-óceáni APEC-csúcs margóján tartott háromoldalú találkozó másfél óránál is rövidebb volt. Az elnökök közös nyilatkozatban erősítették meg, hogy egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni, ezért soha nem is szabad megvívni. A kockázatok csökkentéséről egyeztetést ígértek, időpontot azonban nem jelöltek ki.

Ukrajnáról, Iránról és Tajvanról sem jelentettek be előrelépést, ahogy a kereskedelmi és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos vitákban sem.

Mégis, a "személyes diplomácia" keretében a vezetők tisztázhatják a saját mozgásterüket, és egy ilyen találkozó akkor is oldhatja a feszültséget, ha közvetlenül utána csak egy rövid nyilatkozatra futja.

A hagyományos diplomáciai és szakértői munka nem mellőzhető

Egy háború lezárásához vagy a nukleáris fegyverzet tényleges korlátozásához hónapokig, olykor évekig tartó egyeztetés kell, ami már a hagyományos diplomácia terepe. A tárgyalóknak pontról pontra kell megállapodniuk arról, hogy ki mit vállal, milyen sorrendben teljesítik a vállalásokat, hogyan ellenőrzik, és mik a garanciák arra, hogy minden fél betartja-e az egyezséget.

A kiberfenyegetések és a mesterséges intelligencia korában még fontosabb, hogy válsághelyzetben a nagyhatalmak gyorsan és hitelesen tájékoztathassák egymást. Egy kibertámadás megzavarhatja a kommunikációt, egy hamis hangfelvétel pedig olyan fenyegetés látszatát keltheti, amely soha nem hangzott el. Ilyenkor különösen sokat ér egy előre egyeztetett, rendszeresen kipróbált csatorna, amelyen a felek közvetlenül tisztázhatják, mi történt. A személyes diplomácia egyik legtartósabb eredménye éppen az lehetne, ha erről még a következő válság előtt megállapodnának.

A rövid bizalomerősítő csúcstalálkozók tehát fontosak, de messze nem elegendők a nagy ügyek részletes kitárgyalására. Egy háború lezárásában ráadásul azoknak az országoknak is részt kell venniük, amelyekre a feltételek vonatkoznak. A vezetők személyes viszonya segíthet elindítani ezt a munkát. Sencsen jelentősége azon múlik, hogy a három elnök a közös nyilatkozat után ad-e konkrét feladatot és felhatalmazást a tárgyalóinak. Nekik pontosan tudniuk kell, miben jutottak elvi egyetértésre a vezetők, mely kérdések maradtak nyitva, és meddig mehetnek el az engedményekben a fennmaradt ellentétek feloldásáért.

Ki mit nyert a találkozóval?

Egy ilyen csúcstalálkozó természetesen nem csak a világnak, de a hazai közönségnek is szól. A vezetők otthon is meg akarják mutatni, hogy országuknak súlya van a nemzetközi térben, és hogy ők maguk személyesen képesek érvényesíteni a nemzeti érdekeket. Ehhez már a találkozóról készült képek is jól jöhetnek, de ugyanazt a sencseni felvételt Washingtonban, Pekingben és Moszkvában más-más politikai üzenettel és kommentárral lehet tálalni.

Trump a novemberi félidős választások után érkezett Kínába. Pártja elvesztette a kongresszusi többségét, az elhúzódó és népszerűtlen iráni háború pedig a támogatottságát is gyengítette. Sencsenben azonban megmutathatta, hogy Washington belpolitikai fordulata után is közvetlenül ő tárgyal az Egyesült Államok két legfontosabb nagyhatalmi riválisával. A Fehér Ház a fogadtatást az Egyesült Államok iránti tisztelet jeleként értékelte, és közölte, hogy Trump bárkivel hajlandó találkozni, ha ez amerikai érdekeket szolgál.

Hszi házigazdaként egy asztalhoz ültette az amerikai és az orosz elnököt. Ez önmagában is erősítette Peking igényét arra, hogy a globális biztonsági kérdésekben megkerülhetetlen szereplőként kezeljék. Putyin pedig jelentős nyilvános engedmény nélkül jelenhetett meg az amerikai és a kínai elnökkel egyenrangú tárgyalófélként, miközben az Ukrajna elleni háború folytatódik.

Oroszországban már a csúcs előtt az 1945-ös jaltai konferenciát emlegették. A párhuzam Kijevben érthetően aggodalmat keltett. Jalta Kelet-Európában annak a nagyhatalmi politikának a jelképe lett, amelyben a kisebb országok sorsáról az érintettek nélkül dönthetnek. A Krímben Roosevelt, Churchill és Sztálin egy héten át tárgyalt, és konkrét döntéseket hozott többek között Németország megszállási övezeteiről, illetve Közép-Kelet-Európa politikai sorsáról. Sencsenből Ukrajna és az európai kormányok is kimaradtak, az ukrajnai rendezésről pedig nem jelentettek be megállapodást.

A három szuperhatalom vezetője
A három szuperhatalom vezetője Copyright 2026 The Associated Press. All rights reserved.

A Jalta-párhuzamnak politikai üzenete is volt

A három vezető közös fellépése azt a benyomást kelthette, hogy Washington, Peking és Moszkva egymás között is kijelölheti a befolyási övezetek határait. Ukrajna és európai szövetségesei számára ennek nagyon is konkrét tétje volt. Attól tartottak, hogy a nagyhatalmak Kijev nélkül állapodhatnak meg az ukrajnai háború lezárásának feltételeiről, és egy ilyen alku tartóssá teheti az orosz területi hódításokat.

Putyin tagadta, hogy Jaltában befolyási övezetekre osztották volna a világot, de a történelmi párhuzamot maga is összekötötte a jelennel. „Jalta csupán rögzítette a fennálló valóságot. A mai konfliktusokban is számolnunk kell a terepen kialakult helyzettel” – mondta a Reuters szerint. A „terepen kialakult helyzet” az orosz elnök szóhasználatában az elfoglalt ukrán területekre is utal. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter erre úgy reagált, hogy „Sencsen nem Putyin álmainak Jaltája”.

Az európai vezetők ugyanazon a napon Berlinben demonstrálták Ukrajna támogatását. Friedrich Merz német kancellár a sencseni találkozót elsősorban fotóalkalomnak nevezte. Trump barátként beszélt Putyinról, miközben a háború következményeit közvetlenül viselő Ukrajnának és az országot támogató európai államoknak nem jutott hely az asztalnál.

Miért a nukleáris ügy lehet Sencsen valódi próbája?

A sencseni nyilatkozat kulcsmondatát 2022 januárjában már mindhárom ország elfogadta Franciaországgal és az Egyesült Királysággal együtt. Azóta viszont lejárt az Új START, az amerikai és az orosz hadászati nukleáris fegyverzetet korlátozó utolsó kétoldalú szerződés. Washington érdeke, hogy egy következő megállapodás már a növekvő kínai arzenálra is kiterjedjen. Peking jóval kisebb készlettel rendelkezik, ezért más feltételekkel ülne tárgyalóasztalhoz, mint a két nagyobb nukleáris hatalom. Hazafelé Trump maga is azt mondta a Reutersnek, hogy rendkívül nehéz lesz háromoldalú fegyverzetkorlátozási egyezséget elérni.

A kockázatcsökkentés viszont hozhat gyakorlati eredményt. Már az is sokat számítana, ha a felek megállapodnának a gyors kapcsolatfelvételben egy válság során, amikor egy félreértett katonai lépésnek súlyos következményei lehetnek. A három vezető egyelőre odáig jutott, hogy erről érdemes beszélni.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek