Hirdetés

Az EU–UK csúcs áttörést hozott a brexit után, de a britek uniós visszatérése felettébb bizonytalan

Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Nagy-Britannia miniszterelnökét, Andy Burnhamet António Costa, az Európai Tanács elnöke fogadja az EU–Egyesült Királyság csúcstalálkozón, Brüsszel, 2026. november 20.
Nagy-Britannia miniszterelnökét, Andy Burnhamet Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke üdvözli az EU–Egyesült Királyság csúcson a brüsszeli Tanács-épületben, 2026. november 20-án. -  Szerzői jogok  AP Photo/ Virginia Mayo
Szerzői jogok AP Photo/ Virginia Mayo
Írta: Luca Bertuzzi
Közzétéve:
Megosztás Close Button

Az EU–brit csúcs brüsszeli ülésén fontos megállapodások születtek, de kiderültek a különalku korlátai is. Brüsszel közeledne, Andy Burnham miniszterelnöknek pedig mérlegelnie kell: meddig hajlandó elmenni Nagy-Britannia?

Andy Burnham brit miniszterelnök a Brexit óta a legnagyobb áttörést érte el az Európai Unióval fenntartott kapcsolatokban. Azonban a pénteki, mérföldkőnek számító brüsszeli csúcs után egy alapvető kérdés továbbra is nyitott: végső soron milyen típusú kapcsolatot szeretne Nagy-Britannia kialakítani legközelebbi szomszédaival?

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A Brexit óta tartott második EU-UK csúcstalálkozón megállapodások sora született az élelmiszer- és mezőgazdasági szabványokról, a szén-dioxid-piacokról és az ifjúsági mobilitásról. A diplomáciai ünneplés ellenére azonban a korlátai is láthatóvá váltak annak, mi történik, ha az újrakapcsolódás csak egyes megállapodásokon keresztül történik.

„Ma, egy évtizednyi sodródás és megosztottság utáná trajzoljuk a határokat, amikor újra kapcsolatba lépünk régi barátokkal, és sokkal konstruktívabb viszonyt építünk ki legközelebbi szomszédainkkal és legnagyobb piacunkkal” – mondta Burnham az újságíróknak.

„Ez jó nap Nagy-Britanniának, és jó nap Európának is.”

De vajon lehet-e ennél jobb?

A szorosabb együttműködés mellett szóló érvek ritkán voltak ennyire erősek. Donald Trump kiszámíthatatlan külpolitikája, Oroszország ukrajnai háborúja és Kína egyre határozottabb kereskedelmi stratégiája erős indokokat adtak Nagy-Britanniának és az EU-nak arra, hogy együttműködjön.

London vezető szerepet vállal a "Hajlandók Koalíciójában", amely biztonsági garanciákat készít elő Ukrajna számára arra az esetre, ha békemegállapodás születne Oroszországgal. Nagy-Britannia tagja annak az európai tárgyalócsapatnak is, amelyet múlt héten az uniós vezetők jóváhagytak, hogy Európa érdekei érvényesüljenek a béketárgyalásokon.

A biztonság terén a két fél egyre inkább partnerként lép fel. A kereskedelem és a gazdasági kapcsolatok terén azonban nehéz szabadulni a régi Brexit-vitáktól.

A szorosabb kapcsolatok ára

Az uniós kormányok továbbra is elszántak abban, hogy Nagy-Britannia ne élvezhesse a tagság előnyeit anélkül, hogy vállalná a vele járó kötelezettségeket. Ez az elv határozta meg a tárgyalások minden szakaszát, még akkor is, ha mindkét fél elismeri, hogy szükség van szorosabb kapcsolatokra.

„A nehéz geopolitikai körülmények megkövetelik, hogy a hasonlóan gondolkodó országokat közel tartsuk” – mondta egy uniós diplomata az Euronewsnak. „De ez nem jelenti azt, hogy feladjuk az érdekeinket.”

Valójában a pénteki megállapodások egy része még elakadhat az egyetemi tandíjakról szóló, még meg nem oldott vitán. Brüsszel azt szeretné, ha az uniós diákok ugyanannyit fizetnének, mint brit társaik, London viszont csak korlátozott mértékű csökkentést ajánl.

Nagy-Britannia részvétele az uniós villamosenergia-piacon szintén a további tárgyalásokra maradt, mivel több tagállam azt követeli, hogy az Egyesült Királyság járuljon hozzá a blokk kohéziós alapjaihoz, amelyek a szegényebb régiókat támogatják.

Nem mindenki hiszi Európában, hogy ez a kemény vonalvezetés hasznos.

„Ki kell lépnünk abból a gondolkodásmódból, hogy Nagy-Britanniát meg kell büntetni. Ne a múltra koncentráljunk, ne nyissuk újra a régi vitákat. A jövőre összpontosítsunk” – mondta Alexander Stubb finn elnök hétfőn az EU Bővítési Fórumán.

A viták egy tágabb problémára mutatnak rá: bár az egyes megállapodások külön-külön való megtárgyalása gyakorlati javulást hozhat, minden új egyezség azzal a kockázattal jár, hogy újra megnyitja a vitákat a pénzről, a szuverenitásról, valamint a jogok és kötelezettségek egyensúlyáról.

Túl az eseti megoldásokon

Miután Burnham júliusban a Greater Manchester-i polgármesteri hivatalból a Downing Streetre költözött, a brit kormányfő szokatlanul nyíltan beszélt a Brexit hátrányairól.

Azt állítja, hogy az EU-ból való kilépés nem hozta meg az ígért előnyöket, a jelenlegi kapcsolatot elégtelennek minősítette, és még azt a lehetőséget is felvetette, hogy Nagy-Britannia egyszer ismét csatlakozzon a blokkhoz.

Burnham ugyanakkor sokkal világosabban fogalmazott arról, mitől szeretne eltávolodni, mint arról, mit kellene a jelenlegi állapot helyére léptetni.

A pénteki csúcs fordulópontnak tűnt. Maga a miniszterelnök is elismerte, hogy az ágazatonkénti megközelítés elérte a határait, és közölte, Nagy-Britannia elkezdi feltérképezni az EU-val fennálló hosszú távú kapcsolatára vonatkozó, ambiciózusabb lehetőségeket.

Kormánya egy tízéves tervet készít Nagy-Britanniáról, amelyet a jövő hónapban tesznek közzé, és amely a gazdasági növekedésre, az újraiparosításra és a fiatalok számára kínált nagyobb lehetőségekre vonatkozó célokat rögzíti. Burnham szerint ezek a célok nem választhatók el az ország Európához fűződő viszonyától.

Javasolt emellett egy informális ötletbörzét az uniós vezetőkkel a következő év során, a következő csúcs előtt, hogy közösen gondolkodjanak azon, hogyan nézhetne ki egy átfogóbb rendezés.

„Amit ma bejelentünk, az valószínűleg a felső határa annak, amit ebben a parlamenti ciklusban el tudunk érni, tekintettel arra, mennyi mindent kell megtenni a megvalósításhoz” – mondta.

„De szeretnénk informálni a következő parlamentet, hogy döntéseket hozhasson erről a hosszú távú kapcsolatról.”

A legfontosabb, hogy Burnham mindeddig nem kötelezte el magát semmilyen konkrét végcél mellett. Azt hangsúlyozza, hogy végső soron a brit közvélemény dönti el, meddig menjen el az ország.

Nyitott ajtó, de brüsszeli feltételekkel

Az EU reakciója óvatosan biztató volt.

António Costa, az Európai Tanács elnöke világossá tette, hogy Brüsszel tiszteletben tartja, bármilyen utat választ Nagy-Britannia, ahogy tiszteletben tartotta a 2016-os népszavazás eredményét is.

„Ugyanúgy tiszteletben tartunk minden döntést, amelyet az Egyesült Királyság meghoz az Európai Unióval fennálló hosszú távú kapcsolatának jövőjéről” – mondta. „Természetesen nagy érdeklődéssel követjük a közös jövőnkről újraindított vitát.”

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hasonlóan nyitottan reagált, üdvözölte, hogy Burnham kész a nagyobb összefüggésekben gondolkodni, és kijelentette, hogy Brüsszel nyitott az ötletbörzére.

Ám egyikük sem utalt arra, hogy az EU hajlandó volna enyhíteni alapelvein, különösen a közös piac szabadságának oszthatatlanságán, illetve a jogok és kötelezettségek egyensúlyán.

Feltűnő a kontraszt a Kanadával szembeni bánásmóddal.

Ottawa javaslatát, hogy a blokk első „társult tagja” legyen, szeptemberben tapsvihar fogadta az Európai Parlamentben. A kifejezéssel kapcsolatos német fenntartások ellenére Brüsszel gyorsan lépett, és szorosabb politikai és technikai szintű konzultációkat ajánlott fel Kanadának.

Nagy-Britanniának ezzel szemben sokkal szűkebb engedményért kellett megküzdenie: egy úgynevezett „döntéselőkészítő” mechanizmusért, amely lehetővé teszi a brit tisztviselők számára, hogy részt vegyenek bizonyos uniós technikai megbeszéléseken, ahol az Egyesült Királyság szorosan igazodik az európai szabályokhoz, de szavazati jog nélkül.

Burnham pénteken megvédte az egyezséget, azzal érvelve, hogy az, hogy a brit szakértők újra ott lehetnek a tárgyalóasztalnál, jelentős előrelépés.

London üdvözölte a csúcstalálkozó zárónyilatkozatában szereplő, a kölcsönös piaci nyitottságról szóló megfogalmazást is, amely segíthet abban, hogy a brit gyártók ne szoruljanak ki az EU tervezett, közbeszerzésekre vonatkozó „Made in Europe” kedvezményeiből.

Már önmagában az is diplomáciai eredmény volt, hogy a pénteki csúcstalálkozót egyáltalán megtartották. A kilátásai bizonytalanok voltak, miután Burnham júliusban Keir Starmert váltotta.

„A mai csúcs a tavalyi csúcs folytatása és annak a munkának a része, amelyet az elmúlt évben végeztünk” – mondta egy uniós tisztviselő. „A mai nap célja nagyon is az, hogy kézzelfogható eredményeket hozzunk a kapcsolatban, és természetesen a polgáraink számára.”

A következő nagy döntés

Azonnali prioritás mindkét fél számára a pénteki megállapodások végrehajtása, valamint a tandíjakról és a villamosenergia-piacra való hozzáférésről folyó viták rendezése lesz.

A nagyobb horderejű vita azonban a következő év során bontakozik ki, amikor Burnham felvázolja azokat a lehetőségeket, amelyek Nagy-Britannia európai jövőjét hosszabb távon meghatározhatják.

Brüsszel számára az a kérdés, hogy London végre készen áll-e meghatározni, milyen kapcsolatot akar, ahelyett, hogy továbbra is az egyes elemeiről tárgyalna.

Burnham számára a kihívás még nagyobb: a Brexittel szembeni, egyre erősebb közfelháborodást koherens politikai ajánlattá kell formálnia úgy, hogy közben ne nyissa újra az elmúlt évtized összes belső megosztottságát.

A pénteki csúcstalálkozó talán pontot tett a Brexit körüli viszály végére. A legnagyobb kérdést azonban egy másik napra hagyta: Nagy-Britannia valójában milyen közel akar kerülni az EU-hoz?

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek