Donald Trump hosszú árnyékában az Európai Unió és Kanada mélyebb és szélesebb körű kapcsolatot épít. Az amerikai elnök még nem döntötte el, hogy ezt ellenséges lépésnek tekinti-e.
Az Európai Unió és Kanada régóta barátok. Donald Trump 2.0 elnökségéig azonban nem ismerték fel, mennyire elválaszthatatlanná váltak érdekeik.
A két fél minden eddiginél mélyebbre és szélesebbre kívánja fűzni partnerségét az EU-Kanada csúcstalálkozón Montreálban.
„Nyilvánvalóvá vált, hogy sokkal több mindent tehetünk együtt”, mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a C.D. Howe Institute-ban elmondott beszédében, amely tele volt kanadai utalásokkal Emily Carrtól Leonard Cohenig.
„Kanada és az Európai Unió két egymást kiegészítő rendszer.”
A helyszínválasztás találó: Montréalt, tekintélyt parancsoló építészetével és barokk homlokzataival, gyakran Észak-Amerika egyik leginkább európai hangulatú városaként emlegetik.
A díszlet azt az uniós törekvést is tükrözi, hogy Kanada legyen a blokk legközelebbi, Európán kívüli szövetségese, amely címet hagyományosan az Egyesült Államok viselte.
Trump újraválasztása felforgatta a szövetségi rendszert
Az amerikai elnök büntetővámjai, annektálással való fenyegetései, Oroszország iránti rokonszenve és a multilaterális rendszer elleni szüntelen támadásai megviselték az európaiakat, és egyre bizalmatlanabbá tették minden olyan politikával szemben, amelyen Washington keze nyoma látszik.
Kanadában a sokkhatást felerősíti az ország mélyen gyökerező függősége az amerikai gazdaságtól. Az alternatív szövetségesek keresése mára létkérdéssé vált.
Trump azon kísérlete, hogy Kanadát „az 51. amerikai állammá” tegye, romba döntötte azt a szomszédi köteléket, amely évszázadokra nyúlik vissza, és amelyről úgy hitték, hogy védett a pártpolitikai változásokkal szemben.
A közös sebezhetőség tudata az EU-Kanada csúcs előkészületeiben is jól látható volt.
Von der Leyen szeptemberben meghívta Mark Carney kanadai miniszterelnököt az Unió helyzetéről szóló beszédére. A bizottsági elnök alaposan megdöbbentette a hallgatóságot, amikor azt javasolta, hogy Kanadát tegyék a blokk történetének első „társult tagjává”.
Carney Strasbourgban mondott beszédet, amelyben a közös jólétre és biztonságra épülő „szövetség a jövőért” létrehozását szorgalmazta. Ez a szövetség, mondta Carney a csúcs előtt, „elég erős kell legyen ahhoz, hogy senki ne írhassa elő a döntéseinket”, és „elég nyitott, hogy mások is csatlakozhassanak”, ami nem is annyira burkolt bírálata Trump „America First” protekcionista politikájának.
Várakozások szerint a találkozó számos területen bővíti az együttműködést, így a kereskedelem, a beruházások, az ellátási láncok, a mesterséges intelligencia, az éghajlat, a biztonság és az Északi-sarkvidék ügyében, és előmozdítja Kanada bekapcsolódását az uniós programokba, például a Horizontba és az Erasmusba.
A megkerülhetetlen nyersanyagok és a cseppfolyósított földgáz (LNG), két olyan stratégiai exportcikk, amelyek volumenét Kanada kész növelni, szintén előkelő helyen szerepelnek a napirenden.
Az EU olyan ásványkincseket keres, amelyek Peking kezében fegyverekké válhatnak, és új energiaellátókat, hogy csökkentse a kiskereskedelmi árakat.
A másik kiemelt kérdés Ukrajna támogatása. A háborútól kimerült ország 70 milliárd eurós hiánnyal néz szembe 2027-es költségvetésében, miközben Oroszország fokozza agressziós háborúját, romba dönti az ukrajnai gazdaság tartóoszlopait, és blokád alá veszi a Fekete-tengeri útvonalakat.
Az EU kész fedezni a hiány mintegy kétharmadát, nagyjából 46 milliárd eurót, és azt szeretné, ha a fennmaradó harmadról más szövetségesek, például Kanada gondoskodnának. A támogatásnak plusz pénznek kell lennie, a már megígért összegeken felül, ami azt jelenti, hogy Kanada bevonása a blokk 90 milliárd eurós támogató hitelébe nem számít bele.
A csúcs jelentőségét jelzi, hogy von der Leyent Montréalban elkíséri az Európai Tanács elnöke, António Costa, a kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Kaja Kallas és kilenc biztos.
A delegáció létszáma a formálódó új szövetség intézményi dimenzióját tükrözi. A terv szorosabb kapcsolatot irányoz elő a kormányok, a parlamentek és a bíróságok között.
Brüsszel azt fontolgatja, hogy jövőre találkozót tart az egész biztosi testület és a kanadai kormány között.
Ezt a formátumot, amelyet ritka, kiemelt jelentőségű alkalmakra tartanak fenn, legutóbb Indiával vetették be. Ez a viszony is az amerikai elnök agresszív globális fellépése miatt lett szorosabb.
„Egy utazás kezdetére vállalkozunk”, mondta egy magas rangú uniós tisztviselő. „Legyünk őszinték, ez egy kicsit feltérképezetlen terület.”
A csúcs kellemetlen felütéssel indult
Alig néhány órával azelőtt, hogy Von der Leyen Montréalba repült volna, hazája, Németország határozottan fellépett azért, hogy a végső közös nyilatkozatból minden olyan utalást kivegyenek, amely Kanada „társult tagságára” vonatkozik.
A szöveg ehelyett egy „egyre szorosabb társulás” iránti elkötelezettségről beszél.
Fontos megjegyezni, hogy a „társult tag” címkét idén korábban Németország vezette be Ukrajna kapcsán. Vegyes fogadtatása ellenére Berlin sosem engedte el ezt az elképzelést.
Von der Leyent azonban nem tántorította el a visszalépés. A C.D. Howe Institute-ban elmondott beszédében még határozottabban kiállt amellett a terve mellett, hogy „együtt nyissanak meg egy új határt”.
„Az elképzelésünk egyszerű: ez egy csatlakozás nélküli társulás. De a csatlakozást közös ambícióval és vízióval tudjuk helyettesíteni” - mondta. - „Olyan partnerséget tudunk felépíteni, amely közelebb áll a tagsághoz, mint bármi, amit eddig tettünk.”