„Megváltoztatta az életem”: napelemes készletek adnak áramot menekülttáborokban

A humanitárius segély részeként kiosztott hordozható napelemes készletek segítenek abban, hogy az emberek a katasztrófa sújtotta területeken és a menekülttáborokban kevésbé szenvedjenek a hőségtől, és kapcsolatban maradhassanak a külvilággal.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Mohammed Saber minden nap felhelyez egyetlen, téglalap alakú napelemet annak a bambuszból és ponyvából épült viskónak a tetejére, amelyet családjával évek óta otthonának tekint. Ez volt útjuk utolsó állomása, miután 2017-ben elmenekültek a mianmari hadsereg rohingják elleni brutális megtorló akciója elől.

A hordozható panel, amelyet hat éve kaptak, azóta a család elsődleges áramforrása, és jóval elviselhetőbbé teszi a mindennapokat a lakóhelyüket vesztett emberek bangladesi, teknafi táborában.

„Most már fel tudjuk tölteni a telefonjainkat, világítás mellett tudunk főzni, a gyerekek éjszaka is tudnak tanulni, és ventilátort használhatnak a forró évszakban” – mondja a 35 éves Saber.

Nepál árvíz sújtotta térségeitől Afrika menekülttáboraiig a szakértők szerint a napenergia egyre fontosabb részévé válik a katasztrófa-elhárításnak, ahogy a technológia fejlődik, az árak csökkennek, és a humanitárius szervezetek felismerik, hogy az áramhoz való hozzáférés alapvető szükséglet.

Megújuló energiára épülő megoldásokra minden eddiginél nagyobb szükség van, mivel a klímaváltozás egyre gyakoribbá és súlyosabbá teszi a szélsőséges időjárási jelenségeket, miközben a háborúk, szankciók és politikai felfordulások miatt a fosszilis energiahordozók ára folyamatosan ingadozik.

A napelemes készletek hordozhatók, újratölthetők, és nem függnek az elektromos hálózattól

Amikor katasztrófa pusztít és hirtelen megnő a humanitárius segítség iránti igény, a napelemes készletek felbecsülhetetlen erőforrássá válhatnak – mondja Sarah Rosenberg-Jansen, a Stockholm Environment Institute kutatója. Az intézet független kutató- és szakpolitikai szervezet, amely a fenntartható fejlődésre szakosodott.

Rosenberg-Jansen szerint ezek a napelemes készletek mindent egyben kínáló, kompakt egységek, amelyek napelemeket használnak, és nem függnek a közműszolgáltatóktól, így könnyű őket szállítani és újratölteni.

„Vészhelyzetben a napelemes készletek azonnal bevethetők” – mondja, hozzátéve, hogy különösen hasznosak gyorsan emelkedő árhullámok idején, változó frontvonalakkal járó fegyveres konfliktusokban, illetve olyan térségekben, ahol a megrongálódott utak miatt nehézkes a közlekedés.

„Funkciójuk szerint a készletek a napelemes lámpástól a háztartási napelemes rendszereken és zseblámpákon át a napelemes fűtőpárnákig, sőt a napenergiát használó elektromos főzőlapokig bármit jelenthetnek” – mondja.

A napenergia árának csökkenése erősítette szerepét a katasztrófa-elhárításban

Rosenberg-Jansen arra is rámutat, hogy a napelemeket nem fenyegetik olyan hirtelen áringadozások, mint a fosszilis tüzelőanyagokat, amelyeket ráadásul nehéz és drága katasztrófa sújtotta térségbe szállítani.

Még néhány évtizede is luxusnak számított a napenergia – teszi hozzá –, de ahogy a technológia fejlődött, a szemlélet és az árak is megváltoztak. Ma már jóval elérhetőbb, részben a tömeges gyártás felfutásának és a technológiai előrelépésnek köszönhetően.

Használata is sokkal egyszerűbb lett – mondja Yuriy Boyechko, a Hope For Ukraine nevű, az Egyesült Államokban bejegyzett nonprofit szervezet vezetője, amely napelemes készleteket juttat el a háború sújtotta Ukrajnában élő családoknak.

„Vannak 75-80 éves nagymamák és nagypapák is, akik készletet kapnak” – mondja Boyechko. „Gyakorlatilag plug and play.”

A napelemek ma már egyre gyakoribbak.

Karacsi, Pakisztán gazdasági központjának peremén a Határok Nélküli Orvosok által működtetett tüdőgondozó napelemekből nyeri az energiát. Dél-Szudán Renk megyéjében az ENSZ migrációs ügynöksége napenergiával működő víztisztító rendszereket telepített a szomszédos Szudánból menekülő családok számára.

És miután a Nepál hatalmas, augusztusi árvizei 1455 emberéletet követeltek, 5285 embert pedig eltűntként tartanak nyilván – köztük több száz külföldit –, helyi és nemzetközi szervezetek, köztük az ausztráliai SolarBuddy jótékonysági szervezet is napelemes készleteket osztott szét.

A finanszírozási gondok és a bürokrácia továbbra is akadályozzák a katasztrófa-elhárítást

Mark Gibson, a megfizethető, megbízható és tiszta energiához való hozzáférést népszerűsítő Global Platform for Action (GPA) munkatársa szerint a napenergia integrálása nem ment zökkenőmentesen.

A segélyszervezetek tudatosan kialakított, évtizedek óta működő rendszerekkel dolgoznak, amelyek gyakran dízelgenerátorokat tartalmaznak hosszú távú bérleti konstrukciók és megállapodások részeként. Ha napenergiára állnak át, új rendszerekben kell megbízniuk, és új elosztóhálózatokat kell kiépíteniük, sokszor kockázatos környezetben.

A nemzetközi donorok támogatásának közelmúltbeli megnyirbálása emellett aláásta – sőt sok helyen teljesen eltörölte – azokat az új gyakorlatokat, amelyek már kezdtek meggyökeresedni – mondja Aimee Jenks, a GPA egyik programvezetője.

„A humanitárius szektor energiaügyi műszaki szakértelmének nagy részét leépítették” – fogalmaz. „Ez most rengeteg előrelépést húz vissza.”

Bár a napenergia ára jelentősen csökkent, sokak számára még mindig megfizethetetlen.

Boyechko, a Hope For Ukraine vezetője azt mondja, hogy 2026 végéig nonprofit szervezete több mint 3200 készletet oszt szét.

„De két évbe telt, mire eljutottunk idáig, a finanszírozási nehézségek miatt” – teszi hozzá. „Körülbelül 20 000 család vár a listánkon. Egyszerűen nem tudjuk tartani a lépést a kereslettel.”

Bár nincs tökéletes energiaforrás, a megújuló energiák felé történő elmozdulás várhatóan csökkenti a szennyező fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget.

Saber számára, akinek családja annak a több mint egymillió menekültnek az egyike, akik Mianmar rohingja etnikai és vallási kisebbségéhez tartoznak, és ma Bangladesben élnek, a készlet azt jelenti, hogy égve maradhatnak a lámpák.

„Megváltoztatta a családom életét, sokkal jobb lett” – mondja.