Ankara saját engedélyéhez kötné egy uniós támogatású áramkábel nyomvonalának felmérését, Görögország és Ciprus azonban elutasítja a követelést. A később Izraelig érő vezeték körüli vita már korábban is hadihajókat mozgósított.
Egy francia kutatóhajó útja teheti próbára a következő napokban, hogy meddig hajlandó elmenni Törökország a Földközi-tenger keleti medencéjében támasztott követeléseivel. Az Abeille Marengo annak a tenger alatti villamos vezetéknek a nyomvonalát mérné fel, amely Ciprust Görögországon keresztül az európai áramhálózathoz, később pedig Izraelhez kapcsolná.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ankara szerint a tervezett kutatások részben a török kontinentális talapzatot érintik, ezért azokhoz török engedély szükséges. Athén és Nicosia ezt elutasítja, mert álláspontjuk szerint a munkálatok jóváhagyása az ő hatáskörük. A beruházó november 6-án jelentette be a kutatásokhoz szükséges görög és ciprusi hajózási figyelmeztetések kiadását.
A nyílt forrású hírszerzési oldalak szerint a konfliktusnak van katonai előzménye
Hakan Fidan török külügyminiszter november 7-én azt mondta, hogy a hajózási értesítések körüli ügy rendeződött, és minden rendben van. A görög fél ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy nem kötött engedélyezési megállapodást Ankarával. Nem világos egyelőre, hogy melyik fél kijelentése áll közelebb a valósághoz.
A Great Sea Interconnector áramkábel nagy feladata Ciprus villamosenergia-elszigeteltségének megszüntetése. A szigetország az Európai Unió utolsó olyan tagállama, amelynek nincs összeköttetése az európai villamosenergia-rendszerrel.
A Kréta és Ciprus közötti, mintegy 900 kilométeres nagyfeszültségű egyenáramú kapcsolat kezdeti átviteli teljesítménye 1000 megawatt lenne. Az áram mindkét irányban haladhatna rajta, így Ciprus vásárolhatna az európai rendszerből, és megfelelő feltételek mellett pedig el is adhatna villamos energiát, főként megújuló forrásokból. Az Unió 657 millió eurós támogatást ítélt meg a szakasz megépítésére.
A kapcsolat különösen akkor értékes, amikor egy ország saját erőművei nem tudnak elegendő áramot termelni, vagy éppen a nap- és szélerőművek időszakos többlettermelését kell máshol hasznosítani. A vezeték így egyszerre bővítené az ellátási lehetőségeket és a megújuló energia felhasználását.
A későbbi izraeli hosszabbítás újabb országot kapcsolna az áramkereskedelmi útvonalhoz. A jelenlegi kutatások egyelőre csak a Kréta–Ciprus szakaszt szolgálják, és az Izraelig vezető összeköttetés még nem áll megvalósulás előtt.
A görög–ciprusi beruházást mintegy 1,9 milliárd eurósra becsülik. A mostani vita középpontjában egyelőre még csak a tengerfenék felmérése áll. Ezeknek a kutatásoknak kell megmutatniuk, pontosan merre haladhat biztonságosan a vezeték.
Az engedélykérésnek szükségtelen politikai súlya lenne, mert Ankara úgy értelmezhetné, hogy a másik fél elismerte a török joghatóságot. Athén ezért különbséget tesz a tájékoztatás és az engedélykérés között, és ezért nem kértek jóváhagyást.
A Politis november 10-i beszámolója szerint a francia diplomácia is ezen a keskeny ösvényen próbál haladni. Tájékoztatja Ankarát a tervezett munkáról, miközben jelzi, hogy ez nem engedélykérés, és nem dönti el a tengeri joghatóság kérdéseit. A lap értesülése szerint a hajó szerdán indulhat el Héraklionból, majd műszereinek ellenőrzése következhet.
Mikor kerültek már elő a hadihajók?
A kontinentális talapzat feletti jogok nem azonosak a felségvizek feletti teljes állami fennhatósággal, hanem elsősorban a tengerfenék és az alatta található természeti erőforrások kutatására, illetve kiaknázására vonatkoznak. Attól, hogy egy állam jogokat támaszt a tengerfenékre, a fölötte haladó nemzetközi hajózás még nem kerül automatikusan az ellenőrzése alá.
2024 júliusában az olasz zászló alatt közlekedő Ievoli Relume végzett kutatásokat Kászosz és Kárpathosz közelében az áramkábel előkészítéséhez. Törökország öt hadihajót vezényelt a térségbe, ahol görög haditengerészeti egységek is megjelentek. Ankara azt állította, hogy a kutatóhajó az általa követelt talapzaton dolgozik.
Az egymással szemben álló hajók jelenléte mintegy negyvenórás válságot okozott. A külügyminiszterek és diplomaták közötti egyeztetések után a helyzetet sikerült lecsillapítani, és július 24-ére a hadihajók visszavonultak a térségből. Augusztusban újabb felmérésekre is sor került; akkor a török haditengerészet távolról figyelte a munkát, incidens nélkül.
A korábbi haditengerészeti fellépés miatt az újabb tengeri incidens lehetőségét komolyan kell venni, még akkor is, ha NATO.-tagok között merül fel. A következő próba ezért az lesz, hogy a francia hajó eljut-e a vitatott térségbe, és zavartalanul dolgozhat-e ott. A katonai nyomásgyakorlásnak lövés nélkül is lehet gazdasági hatása, mert ha a bizonytalanság késlelteti a felméréseket, a kábel lefektetése is tolódhat.
Egy ilyen beruházás megakasztásához nem feltétlenül kell elszakítani a vezetéket. Elég lehet elérni, hogy ne tudják lerakni.