Kína a tavaly finanszírozott 36 jelentős tisztaipari projektből 23-at szerzett meg, miközben a feltörekvő gazdaságok megelőzték Európát és az Egyesült Államokat is.
A több évnyi befektetés, szakpolitikai előrelépés és klímavállalás ellenére Európa lemaradt a tiszta iparért folytatott versenyben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Mission Possible Partnership (MPP) új kutatása szerint, egy energiaigényes iparágak dekarbonizálásán dolgozó nonprofit szervezet szerint Kína és egyre több fejlődő ország több tiszta ipari projekt finanszírozását biztosította, mint a nyugati nemzetek, köztük az EU és az Egyesült Államok.
Kína fölénye nemcsak az új beruházásokra terjed ki. A világon már működő vagy épülő tiszta ipari üzemek 49 százaléka ott található.
Ezek a beruházások nemcsak a kibocsátásokat befolyásolhatják. Meghatározhatják, hová települnek gyárak és munkahelyek, ki állítja elő és szállítja az üzemanyagot, és akár a globális hatalmi egyensúlyt is elbillenthetik.
Kína uralja a tisztaipari beruházásokat
Az elmúlt évben rekordot jelentő, 36 nagy tiszta ipari projekt szerezte meg a továbblépéshez szükséges finanszírozást világszerte, az MPP szerint. Ezek közül 23 Kínához köthető, összértékük meghaladja a 40 milliárd eurót.
Az MPP Kína gyors terjeszkedését a tisztaipari ágazatokban hosszú éveken át tartó támogató szakpolitikákkal, a megújulóenergia-infrastruktúrával és az alternatív üzemanyagok iránti növekvő kereslettel magyarázza.
Ma például Kína adja a világ alacsonyabb kibocsátású metanoltermelő kapacitásának több mint 90 százalékát, ezt az üzemanyagot fosszilis tüzelőanyagok helyett biomasszából vagy megújuló hidrogénből is elő lehet állítani.
Kína adja a tisztább alumíniumtermelés globális kapacitásának több mint 40 százalékát is, ez alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energiát használ, nem pedig energiatermelésre fosszilis tüzelőanyagokat.
Kína lábnyoma határain túl is egyre inkább látható.
2025 augusztusában Laoszban kezdte meg működését Délkelet-Ázsia legnagyobb szélerőműparkja. A thai vezetésű konzorcium tulajdonában lévő Monsoon Wind projekt 133, Kínában gyártott turbinát használ, hogy áramot szállítson Vietnam feldolgozóiparának.
Miközben egyre több ország igyekszik csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok importját, Kína fontos tisztatechnológiai beszállítóvá válik, mondja Belinda Schäpe, a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) munkatársa.
„Ez jelentős gazdasági lehetőségeket teremt Kína számára, és erősítheti geopolitikai befolyását is, különösen a feltörekvő gazdaságokban.”
Gyorsan bővül az „ipari napsáv”
Nem csak Kína tesz előrelépéseket a tisztaiparban. Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában az MPP által „ipari napsávnak” nevezett országok vonzzák a beruházásokat bőséges megújuló energiaforrásaiknak köszönhetően.
Az elmúlt évben további hat projekt kapott 4,7 milliárd eurónyi befektetést a feltörekvő gazdaságokban, ami több, mint a fejlett gazdaságokban megkötött, 4,3 milliárd euró értékű ügyletek.
Kenya például Afrika első, geotermikus energiával működő zöld műtrágyagyárát fejleszti. A Rift-völgyben található létesítmény évente 200 000 és 300 000 tonna műtrágya előállítását célozza, amelynek nagy részét belföldi gazdálkodók használják majd. Paraguay szintén biztosította a finanszírozást egy tisztább műtrágyagyárhoz.
Dél-Afrikában eközben a befektetők támogatják a világ második olyan kereskedelmi projektjét, amely befogott szén-dioxidból és megújuló villamos energiából állít elő szintetikus fenntartható repülőgép-üzemanyagot (SAF).
Emellett a feltörekvő gazdaságokban további 281 projekt van fejlesztés alatt, teszi hozzá az MPP jelentése.
„Idén az új ipari napsáv először előzte meg Európát azzal, hogy a tisztaipari terveket finanszírozott üzemekké alakította” – mondja Faustine Delasalle, az MPP vezérigazgatója.
„A geotermikus energiával működő kenyai műtrágyagyártól a brazil fenntartható repülőgép-üzemanyagokig a megújulókban gazdag országok gyáraakká, munkahelyekké és bevétellé alakítják természetes adottságaikat.”
Fel tud-e zárkózni Európa a tisztaipari versenyben?
Bár lemaradóban van, az EU igyekszik tartani a tempót.
2025 februárjában a blokk elindította Clean Industrial Deal nevű programját, amelyben több mint 100 milliárd euró mozgósítását vállalta az európai tiszta gyártás támogatására, az energiaárak csökkentésére és olyan ágazatok, mint az acél- és vegyipar, üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mérséklésére.
Az uniós jogalkotók most az Industrial Accelerator Act (forrás: angol) tervezetéről folytatnak vitát, amely felgyorsítaná az új gyárak engedélyezését és növelné a keresletet az Európában gyártott, alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek iránt.
Az európai szakpolitika a SAF-beruházásokat is ösztönözte, az elmúlt évben ezek tették ki a világ tisztaipari beruházásainak egyharmadát. 2025 óta az uniós repülőtereken működő üzemanyag-szállítók kötelesek legalább két százaléknyi SAF-ot (forrás: angol) biztosítani az általuk kínált repülőgép-üzemanyagban.
„Európának és az Egyesült Államoknak továbbra is jelentős ipari és technológiai erősségei vannak” – mondja Schäpe.
Schäpe egy friss Ember-jelentésre hivatkozva azt mondja, Európa már most körülbelül kétszer annyi elektromos autót és szélturbinát tud gyártani, mint amennyire évente szüksége van, és csaknem háromszor annyi hőszivattyút. És bár Kína összességében több elektromos autót exportál, a többi ország, különösen Németország exportjának összértéke sokkal nagyobb mértékben nőtt, mint a Kínáé, a CREA legújabb kutatása (forrás: angol) szerint.
Ennek ellenére a hasonló termékekbe és projektekbe irányuló beruházások világszerte továbbra is komoly akadályt jelentenek.
Az MPP több mint 800 tervezett tisztaipari projektet követ nyomon, amelyek mintegy 4,3 billió eurónyi potenciális beruházást jelentenek, és még nem jutottak finanszírozáshoz, gyakran azért, mert a szabályozás nem egyértelmű, vagy a vásárlók nem hajlandók hosszabb távú beszerzési megállapodásokat kötni.
„A kihívás most a méretekben és az ütemben rejlik” – mondja Delasalle. „Az elmúlt 12 hónapban rekord számú végleges beruházási döntést láttunk, de a jelenlegi néhánynál sokkal több, százával finanszírozott [gyártó] üzemre lenne szükség évente.”