A klímaváltozás miatt gyakoribbá váltak az anticiklonok, amelyek nehezítik a felhőképződést és így a csapadék kialakulását.
1901 óta nem volt akkora szárazság az év első 10 hónapjában, mint idén - figyelmeztetett a magyar meteorológiai szolgálat, a HungaroMet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Sőt az elemzés szerzője, Szentes Olivér meteorológus, éghajlati szakértő szerint ezek csak az eddig hitelesített adatok. A valóságban utoljára az 1860-as években esett ennyire kevés eső. Ennek legfőbb oka, hogy a gyakori anticiklonok meggátolták a felhőképződést.
,,Összevetésben ez azt jelenti, hogy országszerte 250-300 millivel kevesebb csapadék hullott az év első 10 hónapjában, de az alapvetően csapadékosabb hegyvidéki területeken, mint például a Mátra, van olyan állomás, ahol a 400 millimétert is eléri a csapadékhiány" - mutatott rá Szentes.
A negatív tendencia évek óta tart, így már 7 Balatonnyi víz hiányzik a talajból. Az aszály azonban - a híresztelésekkel ellentétben - nem írható az Országos Jégkármérséklő Rendszer, azaz a Jéger számlájára, hiszen egész Dél- és Közép-Európa szenved a szárazságtól.
Hiszen a csapadékmennyiség csak egyik komponense az aszály kialakulásának. Ha mellette forró nyarak is vannak, akkor ugyanannyi csapadék mellett sokkal könnyebben alakul ki súlyosabb aszály - emlékeztetett a szakértő.
Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium a héten mutatta be 600 oldalas vízmegtartási akciótervét. Eszerint az elkövetkező években 221 milliárd forintot fognak vízügyi beruházásokra fordítani.