Közgazdászok riadót fújnak, mondván, hogy az államháztartás kicsúszik az irányítás alól. Éves jelentésükben milliárdos finanszírozási rést jeleznek, valamint kiigazítást sürgetnek adóemeléssel, szociális és nyugdíjkiadások megvágásával.
Egy szerdán bemutatott 2026/27-es éves jelentésben öt gazdasági szakértő jelentős kockázatokra figyelmeztet Németország pénzügyi stabilitása szempontjából.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A szakértők szerint az államháztartás hatalmas kihívás előtt áll: bár a gazdaság fokozatosan kezd magához térni, az államadósság tovább nő, miközben az állami kiadások egyre inkább meghaladják a bevételeket.
A Szakértői Tanács elnöke, Monika Schnitzer a jelentés Friedrich Merz szövetségi kancellárnak történő átadásakor világossá tette, hogy az eddigi pénzügyi politikai döntések hosszú távon nem lesznek elegendők, a szövetségi kormánynak még ebben a törvényhozási ciklusban kötelező erejű intézkedéseket kell elindítania az államháztartás konszolidálása érdekében.
Akár 300 milliárd euró is hiányozhat 2040-ig
Különösen aggasztóak a közgazdászok hosszú távú számításai. Ha a hitelből finanszírozott védelmi kiadások a jelenlegi formában folytatódnak, a német adósságráta 2040-re csaknem a gazdasági teljesítmény 100 százalékára emelkedhet (összehasonlításképp: jelenleg mintegy 63,5 százalékon áll.)
Még ha a védelmi kiadásokat fokozatosan vissza is vezetik a rendes szövetségi költségvetésbe, a finanszírozási rés akkor is óriási marad. A Szakértői Tanács számításai szerint 2040-ben a konszolidációs igény mintegy 300 milliárd euró, illetve a bruttó hazai termék 4,6 százaléka lehet.
Schnitzer a Handelsblattnak adott interjúban azt mondta, a tartósan hitelből finanszírozott védelem nem jelent tartósan fenntartható megoldást. Németország hosszú távon nem engedhet meg magának ekkora eladósodást.
A gazdasági szakértők ezért azt javasolják, hogy 2031-től fokozatosan vezessék ki a védelmi kiadásokra vonatkozó kivételt az adósságfékszabály alól, illetve legkésőbb 2040-től ezeket a kiadásokat ismét teljes mértékben a rendes költségvetésből kellene finanszírozni.
Nyugdíj- és szociális kiadások csökkentését követelik a gazdasági szakértők
A növekvő költségvetési hiányok megszüntetéséhez a szakértők elkerülhetetlennek tartják az átfogó reformokat. Különösen a szociálpolitikát veszik célba.
A gazdasági szakértők konkrét javaslatai közé tartozik a különösen hosszú szolgálati idővel rendelkező biztosítottak számára járó, levonás nélküli nyugdíj, közismertebb nevén „63 éves nyugdíj” megszüntetése, valamint az anyáknak járó nyugdíj tervezett kiterjesztésének visszavonása. Emellett a közgazdászok a törvényes nyugdíjbiztosítás alapvető újrarendezését sürgetik.
Mások mellett a nyugdíjképletben ismét nagyobb súllyal kellene figyelembe venni az úgynevezett fenntarthatósági tényezőt. Ennek következtében a nyugdíjasok nagyobb részt vállalnának a demográfiai okokból jelentkező terhekből.
Magyarázatként: a fenntarthatósági tényező azt biztosítja, hogy a nyugdíjak kevésbé emelkedjenek, ha egyre kevesebb járulékfizetőnek kell egyre több nyugdíjast eltartania. A demográfiai többletköltségek így erősebben oszlanának meg a két generáció között: a munkavállalóknak nem kizárólag magasabb járulékokon keresztül kellene finanszírozniuk a rendszert, hanem a nyugdíjasok is nagyobb részt vállalnának a terhekből az alacsonyabb nyugdíjemelések révén.
A meglévő nyugdíjak közvetlen csökkentését ugyanakkor nem tervezik.
Alternatívaként a szakértők azt javasolják, hogy a meglévő nyugdíjakat a jövőben csak az infláció mértékével igazítsák, ne pedig a bérek alakulása szerint. Emellett ajánlják a törvényes nyugdíjkorhatár további emelését 2031 után.
A javaslatok között szerepel a szolgálati autókra vonatkozó kedvezmény eltörlése vagy korlátozása, valamint az ingázási átalány felülvizsgálata is. Tárgyalás folyik továbbá a gázolaj, a vendéglátás és az állati eredetű termékek adókedvezményeiről.
A javaslatokból látszik, hogy a tervezett megtakarítások jelentős része nem csupán az államot vagy a kormányzati apparátust érintené.
Miközben a szolgálati autók kedvezményének módosítása elsősorban a szolgálati autóra jogosultakat és a vállalatokat sújtaná, az ingázási átalány, valamint az üzemanyagokra, élelmiszerekre és éttermi fogyasztásra vonatkozó adókedvezmények szűkítése közvetlenül a fogyasztóknál jelentkezne. Így éppen a munkavállalókat, az ingázókat és a családokat érnék további pénzügyi terhek.
Az elterjedt szülői támogatási rendszerrel szemben is megfogalmazódott kritika: a gazdasági szakértő Veronika Grimm különösen a magasabb jövedelmű családok pénzügyi támogatását kérdőjelezi meg. A feszült költségvetési helyzet fényében szerinte nehéz igazolni, hogy a jól keresőket továbbra is ilyen mértékben támogassák.
Adóemelésekre is sor kerülhet
Az teszi különösen érzékennyé a helyzetet, hogy a szakértők megítélése szerint még a jelentős megszorítások sem lesznek elegendőek. A Szakértői Tanács öt tagjából négy ezért szükségesnek tartja a többletbevételt adóemelések révén.
Felmerült többek között a hozzáadottérték-adó, illetve a jövedelemadó emelése. Napirenden van egy további, a védelmi kiadások finanszírozását szolgáló teher bevezetése is.
Schnitzer egy olyan pótlék bevezetését vetette fel, amely 2,5 százalékkal növelné a jövedelemadót, a társasági adót és a tőkehozamadót. Számításai szerint ezzel évente mintegy tíz milliárd euró többletbevétel érhető el.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy először az állami kiadásokat kellene jelentősen csökkenteni, a puszta adóemelés önmagában nem oldja meg a strukturális problémákat.
A gazdaság ismét nő, a költségvetési gondok maradnak
A gazdaság alakulásában ugyanakkor vannak kifejezetten biztató jelek.
A gazdasági szakértők érezhetően megemelték 2026-ra vonatkozó növekedési előrejelzésüket. Az eredetileg várt 0,5 százalék helyett most 1,3 százalékos bővüléssel számolnak. 2027-re a szakértők 1 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak.
Indoklásuk szerint többek között az export erősebb alakulása, valamint az infrastruktúrára és a védelemre fordított állami kiadások járulnak hozzá ehhez. Ugyanakkor várhatóan ismét emelkedik az infláció: az idei 2,8 százalék után 2027-re 3,3 százalékos rátát várnak a gazdasági szakértők.
A remélt gazdasági élénkülés azonban aligha oldja meg a költségvetési problémákat. Schnitzer megítélése szerint a német gazdaságnak 2031-től tíz éven át évente átlagosan 8 százalékkal kellene növekednie ahhoz, hogy a finanszírozási réseket pusztán többletgazdasági növekedéssel zárják be. Egy ilyen forgatókönyv rendkívül valószínűtlennek számít.
Merz nehéz pénzügyi döntések előtt áll
Friedrich Merz szövetségi kancellár a jelentés átvételekor alapvetően egyetértett a gazdasági szakértők értékelésével. Ugyanakkor elismerte, hogy a növekvő költségvetési hiányok nem zárhatók be pusztán erősebb gazdasági növekedéssel.
A szövetségi kormány többek között a szociális biztonsági rendszerek hatékonyabbá tételét, a támogatások leépítését és a közigazgatásban rejlő megtakarítási lehetőségek kihasználását tervezi. Az adóemelésekre vonatkozó konkrét javaslatokról Merz egyelőre nem nyilatkozott.
Ezzel a fekete-vörös koalíció nehéz feladat elé néz: finanszíroznia kell a növekvő védelmi, szociális és kamatkiadásokat anélkül, hogy tovább növelné az államadósságot. Ugyanakkor a javasolt reformok közvetlenül érinthetnék polgárok millióit, köztük a nyugdíjasokat, a családokat, a munkavállalókat és az autósokat.
A gazdasági szakértők figyelmeztetése egyértelmű: mélyreható reformok és az államháztartás alapvető újrarendezése nélkül Németország jelentős pénzügyi problémákkal nézhet szembe a következő években.