A katasztrófa sújtotta övezetekben a hordozható napelemes készletek mindent ellátnak energiával, a kommunikációtól és főzéstől a hűtésen át az oktatásig.
A humanitárius segélyként kiosztott hordozható napelemes készletek segítenek abban, hogy a katasztrófasújtotta területeken és menekülttáborokban élők hűvösen maradjanak, és kapcsolatban maradhassanak a külvilággal.
Mohammed Saber minden nap kihelyez egy téglalap alakú napelem panelt annak a bambuszból és ponyvából épített kunyhónak a tetejére, amelyet ő és családja évek óta otthonuknak tekintenek. Ez volt útjuk utolsó állomása, miután 2017-ben elmenekültek a mianmari hadsereg rohingják elleni brutális fellépése elől.
Amióta hat évvel ezelőtt megkapták, a hordozható panel a család elsődleges áramforrása, ami nagymértékben megkönnyítette a mindennapi életet a bangladesi Teknafban lévő menekülttáborban.
„Most már tudjuk tölteni a telefonjainkat, világítás mellett tudunk főzni, a gyerekek éjszaka tanulhatnak, és ventilátort használhatnak a forró évszakban” – mondja a 35 éves Saber.
Nepál árvizektől sújtott térségeitől kezdve egészen az afrikai menekülttáborokig a szakértők szerint a napenergia egyre inkább a katasztrófasegélyezés részévé válik, ahogy a technológia fejlődik, a költségek csökkennek, és a humanitárius szervezetek felismerik, hogy az áramhoz való hozzáférés alapvető szükséglet.
Szerintük a megújulóenergia-megoldásokra minden eddiginél nagyobb szükség van, mivel a klímaváltozás okozza és felerősíti a szélsőséges időjárási jelenségeket, miközben a háborúk, a szankciók és a politikai felfordulások a a fosszilis tüzelőanyagok árait ingadozóvá teszik.
A napelemes készletek hordozhatók, újratölthetők és függetlenek a hálózattól
Amikor katasztrófák sújtanak egy térséget, és hirtelen megnő a humanitárius segítség iránti igény, a napelemes készletek felbecsülhetetlen erőforrássá válhatnak – mondja Sarah Rosenberg-Jansen, a fenntartható fejlődésre szakosodott, független kutató- és szakpolitikai intézet, a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet kutatója.
Ezek a napelemes készletek – kompakt, mindent egyben kínáló egységek, amelyek napelemeket használnak, és nem függenek a közműszolgáltatóktól – Rosenberg-Jansen szerint könnyen mozgathatók és újratölthetők.
„Vészhelyzetekben a napelemes készletek azonnal bevethetők” – mondja, hozzátéve, hogy különösen hasznosak gyorsan emelkedő árvízszintek, változó frontvonalak vagy olyan térségek esetében, ahol a megrongálódott utak megnehezítik a közlekedést.
„Funkciójukat tekintve a készletek »bármit jelenthetnek a napelemes lámpásoktól a napenergiával működő háztartási rendszereken, napelemes zseblámpákon és fűtőpárnákon át egészen az elektromos főzőlapokig, amelyek energiaforrása a nap«” – magyarázza.
A napenergia olcsóbbá válása erősítette szerepét a katasztrófasegélyezésben
Rosenberg-Jansen arra is rámutat, hogy a napelemek nem annyira kitettek az árlökéseknek, mint a fosszilis tüzelőanyagok, amelyeket nehéz és költséges egy katasztrófasújtotta térségbe szállítani.
Még néhány évtizede is luxusnak számított a napenergia – teszi hozzá –, ám a technológia fejlődésével a gondolkodásmód és az árak is megváltoztak. Ma már jóval megfizethetőbb, köszönhetően a tömeggyártás felfuttatásának és a technológiai előrelépéseknek.
Használata is sokkal egyszerűbb – mondja Yuriy Boyechko, a Hope For Ukraine nevű, az Egyesült Államokban bejegyzett nonprofit szervezet vezetője, amely napelemes készleteket juttat el a háború sújtotta Ukrajnában élő családoknak.
„Vannak nagymamák és nagypapák, 75–80 év körüli emberek is, akik ilyen készleteket kapnak” – mondja Boyechko. „Csak egy „plug and play” megoldásról van szó.”
A napelemek ma már egyre elterjedtebbek.
Pakisztán gazdasági központjának számító Karacsi peremén egy, az Orvosok Határok Nélkül által működtetett tüdőgondozó klinika napenergiát használ. Dél-Szudán Renk megyéjében az ENSZ migrációs ügynöksége napelemmel működő vízszűrő rendszereket telepített a szomszédos Szudán háborúja elől elmenekült családok számára.
Miután pedig a 2026 augusztusában történt, Nepált sújtó hatalmas árvizek 1455 ember életét követelték, és 5285-en tűntek el – köztük több száz külföldi állampolgár –, helyi és nemzetközi szervezetek, köztük az ausztrál SolarBuddy juttattak el napelemes készleteket az érintettekhez.
Finanszírozási gondok és a bürokrácia továbbra is akadályozzák a katasztrófasegélyezést
A megfizethető, megbízható és tiszta energiához való hozzáférést ösztönző Global Platform for Action (GPA) szervezetnél dolgozó Mark Gibson szerint a napenergia integrálása nem ment nehézségek nélkül.
A segélyszervezetek évtizedek alatt kialakított rendszerekkel dolgoznak, amelyek gyakran dízelgenerátorokat is tartalmaznak hosszú távú bérleti szerződések és megállapodások részeként. A napenergiára való átállás azt jelenti, hogy új rendszerekben kell bízni, és új elosztási láncokat kell kiépíteni, sokszor kockázatos környezetben.
A nemzetközi adományozók forrásainak közelmúltbeli, jelentős megvágása szintén aláásta – vagy teljesen lenullázta – azokat az új gyakorlatokat, amelyek már kezdtek gyökeret verni – mondja Aimee Jenks, a GPA egyik programvezetője.
„A humanitárius szektorban az energia területén meglévő műszaki szaktudás nagy részét leépítették” – mondja. „Ez most rengeteg előrelépést tesz semmissé.”
És bár a napenergia költségei csökkentek, sokak számára még mindig megfizethetetlenek.
A Hope For Ukraine vezetője, Boyechko szerint nonprofit szervezetük 2026 végéig több mint 3200 készletet fog szétosztani.
„De két évbe telt, mire eljutottunk eddig a számig, a finanszírozási igények miatt” – mondja. „Körülbelül 20 ezer család szerepel a várólistánkon. Egyszerűen nem tudjuk tartani a lépést a kereslettel.”
Bár egyik energiaforrás sem tökéletes, a megújuló energiákra való átállás várhatóan csökkenti a szennyező fosszilis energiahordozóktól való függőséget.
A Saber családja – amely annak a több mint egymillió menekültnek a része, akik a mianmari rohingja etnikai és vallási kisebbséghez tartoznak, és jelenleg Bangladesben élnek – számára a készlet azt jelenti, hogy nem maradnak sötétben.
„Sokat javított a családom életén” – mondja.