Negatív energiaárak: könnyebbség a megélhetési válságban, de visszafogják a megújulóenergia-beruházásokat
A nap- és szélenergia-termelés ugrásszerű növekedését az egész Európán végigsöprő negatív áramárak megugrásával hozzák összefüggésbe.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az elemzőcég Montel (forrás: angol) szerint a negatív villamosenergia-árak 2026 első negyedévében új rekordot értek el az Ibériai-félszigeten. Ilyenkor a nagykereskedelmi áramárak a nullaszint alá esnek, mert a kínálat jóval meghaladja a keresletet.
A legsúlyosabban Spanyolországot érintette a jelenség: január és március között 397 órán át voltak negatívak az árak, szemben a 2025 azonos időszakában mért 48 órával, míg Portugáliában ugyanebben az időszakban 222 órán át voltak nulla alattiak az árak.
Egy külön Bloomberg (forrás: angol)-elemzés, amely az Epex Spot SE adatait használta, azt találta, hogy Franciaországban az idei évben csaknem megduplázódott a negatív árakkal töltött órák száma 2025-höz képest, Németországban pedig 50 százalékos növekedést mértek.
A negatív árak többségét áprilisban jegyezték fel, amit a hosszabb nappalok miatt megugró napenergia-termeléssel magyaráznak. Az Európán végigsöprő szeles időjárás a szélerőművek termelését is feltornázta, így több áram termelődött, mint amennyire szükség volt.
A spanyol AleaSoft Energy Forecasting tanácsadó cég számításai szerint Németországban április 5-én volt a legalacsonyabb a napi átlagos áramár, −16,34 euró/MWh. Ugyanezen a napon a francia piacon −3,56 euró/MWh-os negatív napi átlagárat jegyeztek fel, Belgiumban pedig 0,05 euró/MWh volt az átlag.
A brit, az északi és a holland piacon 2025 októbere óta nem látott mélypontra süllyedtek a napi átlagárak: rendre 6,85, 7,61 és 14,46 euró/MWh-ra.
Bár a negatív áramárak jól hangozhatnak az elszabaduló energiaárak közepette, a jelenség terjedése valójában nem fogja csökkenteni a háztartási számlákat.
Miért alakulnak ki negatív áramárak?
Az áramárak akkor fordulnak negatívba, amikor a kínálat meghaladja a keresletet. Európa másnapi áramtőzsdéin a termelők ajánlatot tesznek arra, hogy mennyi áramot milyen áron hajlandók eladni. Normál esetben ez az ár pozitív.
Tavasszal azonban, amikor hosszabbodnak a nappalok, az ideális időjárási viszonyok drasztikusan megdobhatják a nap- és szélenergia termelését, vagyis több áram keletkezik, mint amennyire szükség van. Ez gyakran esik egybe munkaszüneti napokkal, amikor a lakosság jellemzően kevesebb energiát használ, mint egy átlagos napon.
Az erőművek ilyenkor az üzemeltetési és újraindítási költségeiket figyelembe véve egymás alá ígérnek, csak hogy elkerüljék, hogy lekapcsolják őket (korlátozzák a termelést). Vagy azért éri ez meg nekik, mert támogatásokból, hosszú távú szerződésekből így is bevételhez jutnak, vagy azért, mert a leállítás és az újraindítás még nagyobb veszteséggel járna.
Nagy-Britannia például tavaly elképesztő módon 1,47 milliárd fontot (nagyjából 1,67 milliárd eurót) költött el arra, hogy visszafogja a szélerőművek termelését, miközben fizetett a gázos erőművek bekapcsolásáért.
Hogyan fékezheti meg Európa a negatív áramárakat?
A negatív áramárak problémájára nem könnyű megoldást találni. Európa elavult villamosenergia-hálózatát soha nem a megújulók robbanásszerű terjedésére tervezték, hanem központi erőművekre. Ez azt jelenti, hogy a jellemzően távoli térségekben létesített szél- és naperőművek áramát sokszor nem lehet eljuttatni oda, ahol valóban szükség lenne rá, például a háztartásokba és az irodákba.
Bár az elmúlt öt évben 47 százalékkal, évi mintegy 70 milliárd euróra nőtt az európai hálózatfejlesztési beruházások volumene, szakértők szerint ez még mindig messze elmarad a szükségestől.
Az Ember energetikai agytröszt friss jelentése arra figyelmeztet, hogy Európa „elégtelen hálózati kapacitása” miatt több mint 120 gigawattnyi tervezett megújuló kapacitás van veszélyben. Ebbe 16 gigawattnyi tetőre szerelt napelem is beletartozik, ami több mint 1,5 millió európai háztartást érintene.
A negatív áramárak kezelésének egy másik módja az ingyenes vagy kedvezményes árú energia biztosítása, amely ösztönzőről már az Egyesült Királyságban is folynak a viták. Greg Jackson, az Octopus Energy vezérigazgatója – aki régóta azért lobbizik, hogy a szélenergia visszafogása helyett olcsóbb áramhoz jussanak a fogyasztók – úgy véli, az ilyen programokat tartóssá kellene tenni, hogy rávegyék az embereket az elektrifikációba való beruházásra.
Megoldást jelenthet-e az akkumulátoros energiatárolás?
A negatív áramárak fő problémája, hogy a felesleges villamos energiát nehéz tárolni. Emiatt egyre hangosabbak a felhívások az európai akkumulátoros energiatároló rendszerek (BESS) bővítésére.
Az EU tavaly 27,1 GWh új akkumulátoros tárolókapacitást helyezett üzembe, ezzel már tizenkettedik éve dől meg sorozatban a növekedési rekord.
Egy 2026-os Solar Power Europe-jelentés (forrás: angol) szerint bár az uniós akkumulátoros kapacitás 2021 óta a tízszeresére nőtt, és ma már meghaladja a 77 GWh-t, Európa még mindig „messze elmarad a szükséges szinttől”.
Ahhoz, hogy az EU teljesítse 2030-as céljait, a következő öt évben újra meg kell ismételnie ezt a tízszeres bővülést, és mintegy 750 GWh-ra kellene felfuttatnia az energiatároló kapacitást.
2025-ben öt uniós piac adta az összes új akkumulátoros tárolókapacitás több mint 60 százalékát, a rangsort Németország és Olaszország vezette. Bulgária lett a leggyorsabban növekvő piac, amellyel a harmadik helyre ugrott fel, mögötte a Hollandia és Spanyolország következett.