A médiacímek arra figyelmeztetnek, hogy Spanyolország túlteljesített a napenergia terén. De valóban ez a teljes kép?
Spanyolország megújulóenergia‑kapacitásának ambiciózus bővítése egyre nagyobb vizsgálat és bírálat tárgyává válik, mert attól tartanak, hogy a túl sok napenergia tömeges befektetői kivonulást idézhet elő.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az elmúlt két hétben két nagy hírportál is bírálta az ország erőfeszítéseit, hogy megszabaduljon a szennyező fosszilis energiahordozóktól, miután az elmúlt 15 évben több mint 70 milliárd eurót fektetett tiszta energiába.
Az olyan címek, mint „A spanyol napenergia olyan olcsó, hogy a befektetők a kiszállást keresik” és „Hogyan fordult összeomlásba Spanyolország napenergia‑boomja” azt sugallják, hogy az országban keletkező többletáram leértékeli a naperőműveket, és elriasztja az üzleti szereplőket.
De vajon ez a teljes kép? Milyen megoldások állnak Spanyolország rendelkezésére, és mit jelent mindez az állampolgárok számára?
A megújulók megvédik Spanyolországot az ingadozó fosszilisenergia‑áraktól
Tavaly Spanyolország villamosenergia‑termelésének 75 százaléka tiszta forrásokból származott – a szél- és napenergia együtt az ország teljes energiamixének 42 százalékát adta.
Az Ember energiapiaci agytröszt adatai szerint Spanyolország 2025‑ben villamosenergia‑termelésének mindössze 25 százalékát fedezte fosszilis forrásokból. Az egy főre jutó, 0,9 tonna CO₂‑egyenértékes kibocsátása az uniós átlag, azaz 1,3 tonna CO₂e alatt maradt.
„A megújuló energia térnyerésének köszönhetően a spanyol háztartások és vállalkozások Európa legolcsóbb áramához jutnak hozzá” – mondja Rosslowe az Euronews Earthnek.
A merit order elv biztosítja, hogy az áramárakat azoknak az erőműveknek a költségei alapján határozzák meg, amelyek még szükségesek a kereslet kielégítéséhez, és a legdrágábbak. Ha tehát egy ország áramigényét nem lehet kizárólag tiszta energiával fedezni, akkor a drágább (és szennyezőbb) források, például a szén vagy a gáz lépnek be.
Ez a fő oka annak, hogy az áramárak továbbra is magasak Európa‑szerte, a megújulókba történő befektetések ellenére.
Az Ember múlt hónapban megjelent jelentése azonban arra jutott, hogy a spanyol szél‑ és napenergia‑termelés erőteljes növekedése „jelentősen gyengítette a gáz‑ és áramárak közötti kapcsolatot” a 2021–2024‑es gázválság óta.
Ennek eredményeként a spanyol áramfogyasztók havonta mintegy 10 eurónyi költséget takarítanak meg, mivel az árak részben elszakadtak a gáz drágulásától.
A napenergia‑befektetők hátat fordítanak Spanyolországnak
A fogyasztói alacsony árak azonban nem határozzák meg a magánbefektetések mozgását.
A Bloomberg nemrég arról számolt be, hogy legalább négy spanyol projektet vagy vállalatot kínáltak eladásra, és azt állította, hogy a napenergia‑beruházások rohamos növekedése olyan mértékű „áramtúlkínálatot” hozott létre, hogy a napenergia‑parkok értéke zuhanásnak indult.
Névtelenséget kérő források szerint az egyik napenergia‑termelő „nevetségesen alacsony ajánlatokat” kapott potenciális vevőktől, ezért leállította eszközei értékesítését.
José Donoso, a spanyolországi fotovoltaikus napenergia‑szektor fő szakmai szervezete, az UNEF főigazgatója az Euronews Earthnek nyilatkozva azt mondja, hogy egy olyan ágazatban, ahol a befektetési alapok a fő szereplők, „a vállalatok és projektek adásvételével járó vállalati tranzakciók normális, ciklikusan visszatérő jelenségnek számítanak”.
„Jelenleg nem tapasztalható az ilyen típusú tranzakciók szokásosnál magasabb szintje” – teszi hozzá. „Egyrészt vannak cégek, amelyek az értékesítés mellett döntöttek, másrészt olyanok is, amelyek szerint a jelenlegi piaci értékelések túl alacsonyak, ezért nem kívánnak eladni.”
Noha egyes vállalatok a kiszálláson gondolkodnak, Spanyolország megújulóenergia‑bővítése még nem lassult. Az ország 2025 májusa és 2026 áprilisa között, az országos áramszüneteket követően, havonta átlagosan 1,2 GW kombinált szél‑ és napenergia‑kapacitást adott hozzá a rendszeréhez – valamivel többet, mint a hálózatkimaradást megelőző évben.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a spanyol napenergia‑túltermelés ne lenne olyan probléma, amellyel foglalkozni kell.
Miért pazarol el Spanyolország ennyi napenergiát?
Idén január és március között Spanyolországon belül 397 órányi negatív áramár fordult elő – jelentős ugrás az előző év azonos időszakában regisztrált 48 órához képest.
Az áramárak akkor esnek nulla alá, amikor a kínálat meghaladja a keresletet. Ilyenkor egyes termelők egyre alacsonyabb – sőt negatív – árat ajánlanak, hogy a hálózaton maradhassanak, mivel a leállás vagy a termelés „korlátozása” költségesebb lehet, és egyes esetekben a támogatások vagy más bevételi források elvesztésével járna.
A Németországhoz vagy az Egyesült Királysághoz hasonló piacokkal ellentétben a spanyol jogszabályok nem kötelezik a hálózatüzemeltetőt arra, hogy kártalanítsa a termelőket, amikor kénytelenek csökkenteni a termelést a hálózat túlterhelésének elkerülése érdekében. Ez azt jelenti, hogy a befektetők kevesebb megtérülést látnak a naperőműveiken.
A napenergia különösen rugalmatlan formája a megújuló energiának. Napközben termelődik, amikor a fogyasztás általában alacsonyabb, és estére, amikor a legtöbb háztartás munkából, iskolából hazaérkezik, és több energiára van szüksége, leáll a termelés.
Donoso azzal érvel, hogy az árampiacon jelenleg érvényes szabályok nem alkalmasak a napenergia sajátosságaira, és hozzáteszi: „Olyan technológiánk van, amelynek gyakorlatilag nulla a határköltsége, ezért nem lehet hatékonyan árazni egy olyan piaci mechanizmusban, amely a határköltségekre épül.”
Ennek kezelésére minimum‑ és maximumár bevezetését javasolja, a „ibériai kivételhez” hasonló mechanizmussal. Ez tette lehetővé Spanyolország és Portugália számára, hogy 2022‑ben, Oroszország Ukrajna elleni teljes körű invázióját követően, 12 hónapra szétválassza a gáz és az áram árát.
„Árminimumra is szükség van ahhoz, hogy megakadályozzuk a nulla vagy negatív árak tömeges megjelenését, és biztosítsuk, hogy a megújuló termelők, amelyeknek nincsenek változó működési költségeik, megfelelő megtérülést érjenek el a befektetéseiken” – mondja Donoso.
„Emellett több intézkedést is javasoltunk a kormánynak, köztük az áramtermelési adó eltörlését, amelyet már be is jelentettek.”
Az UNEF azt is szorgalmazza, hogy a műszaki korlátozásokat piaci áron kompenzálják, és hogy a szociális tarifa hozzájárulását – ez egy kötelező díj, amely a sérülékeny és alacsony jövedelmű háztartások kedvezményes áramellátását finanszírozza – ne fix összegben, hanem az egyes erőművek tényleges bevételeinek arányában számítsák ki.
Megoldhatják‑e az akkumulátorok Spanyolország napenergia‑dilemmáját?
Miközben a napenergia üzleti kilátásai gyengébbek, mint korábban, szakértők sora állítja, hogy az akkumulátorok kínálják a legjobb megoldást: lehetővé teszik, hogy a háztartások és a naperőművek egyaránt eltárolják a napközben megtermelt energiát, amelyet a lakosság később, este használhat fel.
Ez segítene kisimítani Spanyolország energiafelhasználását, és csökkentené a negatív áramárak számát.
A Bloomberg szerint az általa megkérdezett egyik spanyol napenergiás vállalat végül visszavonta az eladási szándékát, és inkább akkumulátorokba fektetett be.
Az elmúlt tíz évben az akkumulátorok ára 85 százalékkal zuhant, így jóval megfizethetőbb megoldássá váltak. Tavaly az EU 10 GW akkumulátoros energiatároló kapacitást telepített – ez átlagosan 7,5–10 millió háztartás áramellátására lenne elegendő.
Az Európai Bizottság tavaly 200 millió euró összegű spanyol állami támogatást hagyott jóvá a zöld átmenet felgyorsítására. Ez többek között „valamennyi megújulóenergia‑forrásba, valamint energiatárolásba” irányuló beruházások támogatását is tartalmazza.
„Az akkumulátoros energiatárolás lassabban indult be Spanyolországban, de a nagyméretű akkumulátorok telepített kapacitása 2025‑ben megnégyszereződött, igaz, alacsony bázisról” – mondja Rosslowe.
„Az Ember a hálózatüzemeltetők forgatókönyveit elemezve tízszeres akkumulátorkapacitás‑növekedést vár 2025 és 2030 között Spanyolországban, amelynek egyik fő húzóereje a már működő naperőműveknél történő közös telepítés lesz.”
Donoso szerint a napenergia‑projektek ma már nem tekinthetők életképesnek akkumulátoros tárolás nélkül.
„Jelenleg 27 GW akkumulátoros energiatárolási projekt van az adminisztratív engedélyezési eljárás különböző szakaszaiban, köztük önálló telepítések és naperőművekkel kombinált hibrid rendszerek” – teszi hozzá Donoso.
A háztartási akkumulátoros tárolórendszerek jelentősen csökkenthetik a villanyszámlát, különösen azok számára, akiknek tetőre szerelt napelemeik vannak, nem otthonról dolgoznak, így napközben kevesebb energiát használnak.
Spanyolország energiaigényének átalakítása
Bár az akkumulátoros energiatárolás segíthet megoldani Spanyolország napenergia‑túltermelési problémáját, időbe telik, míg a technológia széles körben elterjed. Az Ember azonban rámutat, hogy ez nem az egyetlen eszköz, amellyel az ország élhet.
„Egy másik fontos megoldás, hogy a megújulóenergia‑termelés csúcsidőszakaiban több fogyasztást hozzunk létre: akár a meglévő fogyasztás időbeli áthelyezésével, akár új igény megteremtésével az okos elektrifikáció révén” – mondja Rosslowe.
A spanyol háztartások mintegy 99 százaléka már rendelkezik okos mérőórával, ami sokkal rugalmasabbá teszi a keresletet.
Az Ember becslései szerint önmagukban az okos töltésű elektromos járművek a spanyol szél‑ és (ipari méretű) napenergia‑termelés óránkénti csúcsterhelésének mintegy 3 százalékát tudnák felszívni.
„Ez a rendszer szempontjából jelentős, tekintve, hogy 2026 májusában a becslések szerint a spanyol szél‑ és naperőművek havi villamosenergia‑termelésének mintegy 10 százalékát korlátozták.”
A probléma az, hogy jelenleg az áramtarifák egyes elemei részben kapcsolódnak az árampiaci árakhoz – ez ösztönzi a fogyasztást az alacsony árú, magas napenergia‑termelésű órákban –, a tipikus villanyszámla nagy részét azonban olyan hálózati díjak és adók teszik ki, amelyek nem változnak az energiakínálat függvényében.
„Még rosszabb, hogy a hálózati díj változó része éppen 10 és 14 óra, illetve 18 és 22 óra között a legmagasabb, így pont a déli napenergia‑csúcs idején nem ösztönzi a fogyasztást” – magyarázza Rosslowe.
„Ez megakadályozza, hogy a fogyasztók teljes mértékben kihasználják az olcsóbb és bőségesebb energia időszakait, és csökkenti az egész rendszer hatékonyságát.”
Görögország már szembenézett ezzel a problémával: olyan jogszabályt vezetett be, amely lehetővé teszi a háztartások számára, hogy bizonyos nappali órákban, amikor bőséges az energiatermelés – elsősorban a napenergia miatt –, alacsonyabb áramárhoz jussanak. Az új rendszerben naponta összesen hat órán át lesznek elérhetők csökkentett villamosenergia‑tarifák. Az időszakok évszakonként változnak majd, igazodva a napsütéses órák számához.
Az Egyesült Királyságban a kormány azt fontolgatja, hogy ingyenes vagy kedvezményes áramot biztosít a csúcsidőszakokban, hogy tehermentesítse a hálózatot.
Spanyolország versenyfutása az elektrifikációért
Az év vége előtt a spanyol kormány várhatóan új energiainfrastruktúra‑fejlesztési tervet tesz közzé, amely több mint 27 GW‑tal növeli a hálózati csatlakozási kapacitást.
A bővítés új áramigényt hivatott kiszolgálni olyan ágazatokban, mint az ipar vagy az adatközpontok – Donoso szerint a befektetők „rendkívül pozitívan” tekintenek ezekre a szegmensekre. Ennek eredményeként úgy véli, a túlnyomó többség továbbra is folytatni kívánja a projektjeit.
Az energiaszektor átállása megköveteli az áramigény növekedését, mivel az elektrifikáció válik a leghatékonyabb módszerré a szén‑dioxid‑kibocsátás csökkentésére. Jelenleg Spanyolország energiafogyasztása alig mozdul.
Valójában a 2025‑ös kereslet mindössze 2 százalékkal haladta meg a 2024‑est, és még mindig alacsonyabb volt, mint a COVID‑járvány előtt.
Minél inkább halad azonban az ország az elektrifikáció felé (például a elektromos járművekre való áttéréssel), annál inkább képesek lesznek a fogyasztók kihasználni Spanyolország olcsó napenergiáját, és megelőzni annak elpazarlását.
„Ha az új áramigényt – például a közlekedésből vagy az iparból érkezőt – a megújulóenergia‑termelés csúcsidőszakaihoz tudjuk igazítani, az javítja a megújulóprojektek árpozícióját, erősíti üzleti életképességüket, miközben csökkenti a korlátozások költségeit, ami minden fogyasztónak előnyös” – mondja Rosslowe.
„Egyre inkább megújuló, versenyképes és hazai villamosenergia‑ellátásával Spanyolország ideális helyzetben van az elektrifikációra.”