Svédország 2028-ig be akarja tiltani az „örök vegyi anyagoknak” nevezett vegyszereket a konyhai eszközökben és a ruházatban. Mikor követi az EU?
Svédország bejelentette, hogy már 2028-tól megtiltaná az úgynevezett „örök vegyszerek” használatát a fogyasztói termékekben.
„Ez jelentős győzelem az emberi egészség és a svéd környezet számára” – fogalmazott Romina Pourmokhtari klíma- és környezetvédelmi miniszter a július 23-án kiadott közleményben.
„Amikor rendelkezésre állnak jól működő alternatívák, a PFAS-anyagoknak nem lenne szabad megjelenniük a ruházatban, a kozmetikumokban, a konyhai eszközökben és más mindennapi termékekben.”
A per- és polifluoralkil-anyagok (PFAS) több mint 10 000 mesterséges vegyületet magukba foglaló csoportot alkotnak, amelyek természetes lebomlása több ezer évig tart, innen ered az „örök vegyszerek” elnevezésük. A PFAS-ok krónikus kitettsége bizonyítottan kedvezőtlen egészségügyi hatásokkal jár, többek között egyes ráktípusok kialakulásának elősegítésével.
Az Európai Unió várhatóan 2027-ben terjeszt elő jogalkotási javaslatokat a PFAS-okkal kapcsolatban, de jóval tovább is eltarthat, mire az uniós szintű korlátozásokat hivatalosan elfogadják és végrehajtják.
„A [svéd] kormány nemzeti tilalommal szeretné megelőzni az EU-t” – közölte a klímaminisztérium.
Svédország ezzel Franciaország nyomdokaiba lép, ahol 2026-ban lépett hatályba az „örök vegyszerekre” vonatkozó, mérföldkőnek számító tilalom. A jogszabály megtiltja minden olyan termék forgalmazását, gyártását és behozatalát, amelyre már létezik PFAS-mentes alternatíva.
A francia tilalom alól ugyanakkor több kivétel is van, például az olyan textíliák, amelyeket „elengedhetetlen alapvető használatra” vagy a nemzeti szuverenitás szempontjából szükségesnek minősítenek.
Miért lépnek fel egyre szigorúbban az államok a PFAS-ok ellen?
Az 1940-es évektől kezdve a PFAS-okat a mindennapi termékekben – a tapadásmentes edényektől a ruházatig – és az ipari gyártásban is használják. Gyakorlatilag a Föld minden pontján kimutatták őket – a Mount Everest csúcsától az emberi vérig.
Ezeknek a vegyi anyagoknak az alkalmazását világszerte egyre szigorúbban korlátozzák az emberi egészségre gyakorolt hatásuk miatt, mivel összefüggésbe hozhatók egyes ráktípusokkal, a termékenység csökkenésével és az immunrendszer működésének megzavarásával.
„A PFAS-ok nem maradnak a termékekben bezárva. Bejutnak az otthonainkba, az élelmiszereinkbe, a vizeinkbe és a szervezetünkbe” – magyarázza Sian Sutherland, az A Plastic Planet nevű, műanyagellenes kampánycsoport társalapítója.
„A legnagyobb aggodalomra azok szolgálnak, akik a leginkább ki vannak téve a vegyi szennyezésnek – a várandós nők és a csecsemők életük első 1000 napjában, amikor a kitettség egész életre szóló, generációkon átgyűrűző következményekkel járhat.”
Mit foglal magában Svédország „örök vegyszerekre” vonatkozó tilalma?
Svédország a fogyasztói termékekben kívánja betiltani ezeket a vegyi anyagokat, többek között a ruházatban, a lábbelikben, az impregnálószerekben, a konyhai eszközökben, a kozmetikai termékekben és a síviaszokban.
„Svédország nem szándékozik tétlenül várni, miközben az »örök vegyszerek« tovább terjednek az otthonainkban, a természetben és a testünkben” – mondta Pourmokhtari.
„A nemzeti tilalommal és egy átfogó cselekvési tervvel jelentősen emeljük a célkitűzések szintjét, és jobb eszközöket adunk a hatóságok kezébe ahhoz, hogy egyrészt megelőzzék az új szennyezéseket, másrészt kezeljék a már meglévő szennyezéseket.”
A tilalom várhatóan 2028. január 1-jén lép hatályba.
„Svédország javaslata azt bizonyítja, hogy a kormányoknak nem kell beletörődniük abba, hogy a mérgező kémia a modern élet velejárója” – mondja Sutherland. „Léteznek biztonságosabb alternatívák, és Svédország megmutatta, hogy a kormányok nemcsak megtehetik, hanem meg is kell, hogy támogassák ezeket.”
Mikor tiltják be a PFAS-okat Európa más részein?
Néhány más európai ország már saját hatáskörben kezdte kezelni a problémát. Dánia 2020 júliusában tiltotta be a PFAS-okat az élelmiszerrel érintkező papírokon és kartonokon, majd 2026 júliusában a tiltást kiterjesztette a ruházatra, a lábbelikre és az impregnálószerekre is.
A nemzeti jogszabályokat idővel felváltják az egész EU-ra kiterjedő szabályok; az erre vonatkozó javaslatot a Bizottság várhatóan 2027-ben terjeszti elő.
A tervek szerint korlátozni fogja a PFAS-ok használatát a gyakori fogyasztói termékekben – például a ruházatban vagy a pizzás dobozokban –, ugyanakkor kivételeket enged majd néhány stratégiai ágazat, így az egészségügy számára.
Az első, március végén közzétett tudományos szakvélemény átfogó korlátozást javasolt az „örök vegyszerekre”.
Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) várhatóan az év végéig egy második véleményt is megfogalmaz az PFAS-ellenes intézkedések társadalmi-gazdasági hatásairól, ami befolyásolhatja a készülő szabályozás terjedelmét.
„Európa most lehetőséget kap arra, hogy megszabaduljon attól a mérgező örökségtől, amelyet már jóval túl hosszú ideje hagytunk tovább élni” – mondja Sutherland. „Az emberek védelmének mindig meg kell előznie az ipar védelmét. A megoldások rendelkezésre állnak; ami eddig hiányzott, az az a politikai akarat, amely felgyorsítja az átállást ezekről a felesleges vegyi anyagokról.”
Az ivóvízben található „örök vegyszerekkel” szembeni uniós szintű védelmi intézkedések szintén januárban léptek hatályba. Ugyanakkor bírálat érte őket azért, mert inkább a tüneteket kezelik, mintsem az okokat.
Európában becslések szerint 12,5 millió ember él olyan településeken, ahol az ivóvizet PFAS-ok szennyezik.