Az európai államkötvény-hozamok péntek reggel mérséklődtek, korrigálva a hét eleji zuhanást, miközben az amerikai hozamok több évtizedes csúcsra, a jelzálogkamatok pedig 7 százalékra emelkedtek, Donald Trump hivatalba lépése óta nem látott szintre.
A pénteki európai kötvénypiaci fellélegzés csak csekély mértékű, és az elmúlt évek egyik leghevesebb kötvényeladási hullámát követi.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Franciaország 10 éves futamidejű OAT-kötvényének hozama péntek reggel mintegy 4,67 százalékon állt, az előzőleg mért, körülbelül 4,7 százalék alá csúszva, miközben Németország 10 éves Bundjának hozama 3,59 százalék volt, a korábbi 3,61 százalékhoz képest.
A francia és a német 10 éves hitelfelvételi költségek közötti különbség – a Párizshoz kapcsolt kockázati felár legvilágosabb mutatója – a héten átlépte a 110 bázispontot, ami a legszélesebb szint a 2012-es euróövezeti adósságválság óta.
Az elmozdulás a befektetők francia államadóssággal és választási kockázatokkal kapcsolatos aggodalmait tükrözi, amelyeket tovább erősített a Scope hitelminősítő intézet Franciaországra vonatkozó leminősítése. A befektetők annak kockázatát is mérlegelik, hogy 2027-ben a szélsőjobb és a szélsőbal jelöltje kerülhet az elnökválasztás második fordulójába. A francia adósság csődkockázat elleni biztosításának költségei szintén csaknem egy évtizedes csúcsra emelkedtek.
A nagyobb horderejű fejlemény azonban az Egyesült Államokban volt.
Az amerikai 30 éves államkötvény hozama a héten elérte 2004 óta nem látott csúcsát, megközelítette az 5,5 százalékot, mivel az olajárak újabb megugrása tovább növelte a makacs inflációval és a duzzadó államadóssággal kapcsolatos aggodalmakat.
Az amerikai 10 éves államkötvény hozama, amely irányadó az Egyesült Államok jelzáloghitel-kamatai számára, 2007 óta nem tapasztalt szintekre emelkedett.
Az amerikai lakásvásárlók közvetlenül érzik a hitelfelvételi költségek széles körű emelkedését: az átlagos 30 éves jelzáloghitel kamata a héten elérte a 7 százalékot, nagyjából egy százalékponttal magasabban, mint az iráni háború kezdete előtt, és ez a szint a legmagasabb Donald Trump amerikai elnök 2025 januári hivatalba lépése óta.
Miért esnek együtt a kötvények és a részvények
A szokatlan az, hogy a kötvények éppen akkor szűntek meg biztonságos menedékként viselkedni, amikor a részvénypiac megingott.
„Az infláció miatt esnek a kötvények és a részvények” – mondta Nick Saunders, a Webull UK online befektetési platform vezérigazgatója.
Az energiapiaci sokkok és a háború feljebb tolták az árakat, miközben a növekedés lassult, és normális esetben a csökkenő részvényárak a kötvénypiac felé terelnék a befektetőket. Most azonban, hogy a kamatok nem csökkennek, „a hagyományos menedék” jóval kevésbé vonzó.
Saunders az 1970-es évek elejére utalt, amikor az energiasokkok és a béremelkedési nyomás hasonló elegye az Egyesült Királyság államkötvényhozamait szárnyalásra késztette, miközben a részvények értéke 73 százalékkal esett. Hozzátette ugyanakkor, hogy a mai gazdaságok jóval kevésbé olajigényesek, és a munkaerőpiacokon nagyobb a mozgástér a kúszó infláció elnyelésére.
Az inflációhoz kötött kötvények, az arany és más, a részvénypiacoktól független eszközök némi védelmet kínálnak – mondta Saunders –, ugyanakkor szerinte „hibás lépés lenne teljesen hátat fordítani a kötvényeknek”.
Az Oxford Economics jóval higgadtabban ítéli meg a szélesebb körű elmozdulást.
„Mi a kamatemelkedést nagyrészt átmeneti jelenségnek tartjuk, amely elsősorban azt tükrözi, hogy a monetáris politikai reakciókat újraárazzák a megugró energiaárakra” – fogalmaztak Ricardo Amaro és Daniel Kral vezető közgazdászok. Hozzátették, hogy a legtöbb állami költségvetés képes elviselni a magasabb kamatszinteket, tekintettel az adósságuk átlagosan hosszú lejáratára.
Franciaország azonban – és kisebb mértékben Olaszország – kivételt jelent. Egy súlyos forgatókönyv esetén mindkét országnak „a GDP több mint egy százalékának megfelelő mértékben kellene szigorítania a költségvetési politikát, hogy ellensúlyozza a tartósan magasabb kamatterheket” – tették hozzá a közgazdászok. Spanyolország, Görögország és Portugália jobb helyzetből néz szembe a nyomással.