Európa-szerte már több mint 28 millió hőszivattyút szereltek fel, és sok országban eladásuk már meghaladja a hagyományos gázkazánokét.
Az európaiak egyre inkább lecserélik a hagyományos gázkazánokat hőszivattyúkra, így csökkentve kiszolgáltatottságukat az ingadozó olaj- és gázárakkal szemben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hőszivattyúk – amelyek a külső levegőből, a talajból vagy a vízből vonják ki a hőt, és nem maguk termelik azt – terjedése az utóbbi években lassult. 2022-ben 2,8 millió berendezést szereltek fel az EU-ban, ez 2023-ban 2,7 millióra, 2024-ben pedig 2,11 millióra esett vissza. A csökkenő telepítési költségek és a támogatási programok kombinációjának köszönhetően azonban a zöld technológia ismét reflektorfénybe került.
Az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA (forrás: angol)) előzetes adatai szerint 2025-ben átlagosan 10,3 százalékkal nőtt a hőszivattyú-eladások száma 16 európai országban. Ebben az időszakban 2,62 millió lakossági berendezés talált gazdára, így a kontinensen működő készülékek száma elérte a 28 milliót.
Hőszivattyúk Európában: országok rangsora
Skandinávia továbbra is a legnagyobb piac az eladások és a népesség arányát tekintve: 2025-ben a három kulcsországban ezer háztartásra több mint 30 hőszivattyú jutott.
A rangsort Norvégia vezeti 662 hőszivattyúval ezer háztartásra vetítve, majd Finnország (548), Svédország (509) és Dánia (229) következik.
A jellemzően hűvös éghajlatú országok bizonyították, hogy a hőszivattyúk hideg időben is nagyon hatékonyak, megcáfolva azt az elterjedt tévhitet, amely sok európait visszatartott az átállástól.
A vizsgált 16 európai ország közül Franciaország az ötödik 216 hőszivattyúval ezer háztartásonként, utána sorrendben Belgium (196), Olaszország (184) és Svájc (179) következik.
Németországban hőszivattyúk megelőzik gázkazánokat
Németországban a hőszivattyú lett a legkeresettebb fűtési technológia: a tavaly eladott új fűtési rendszerek csaknem felét (48 százalékát) tették ki. Ez 2024-hez képest 21 százalékos növekedést jelent 299 ezer eladott készülékkel, miközben a gázkazánok részesedése 44 százalékra esett.
„Az új adatok jól mutatják, hogy Németország miként tudja csökkenteni kiszolgáltatottságát az olaj- és gázárak ingadozásának” – mondja Corinna Enders, a német energiaügynökség, a dena képviselője.
Belgiumban is emelkedtek a hőszivattyú-eladások: hét százalékkal, 11 ezer darabra. Szakértők szerint az ugrás hátterében az új fosszilis tüzelésű fűtési korlátozások, valamint a hőszivattyúkra vonatkozó áfacsökkentés áll.
Az Egyesült Királyságban, ahol hagyományosan az egyik legalacsonyabb a hőszivattyúk elterjedtsége Európában, tavaly 27 százalékkal, 125 ezer darabra nőtt az értékesítés. A fellendülést a kormány „Boiler Upgrade Scheme” programjának tulajdonítják, amely jogosult háztartásonként 7500 font (kb. 8658 euró) támogatást nyújt levegős vagy talajszondás hőszivattyú beszerzéséhez.
Ezzel szemben Lengyelországban tavaly csökkent a hőszivattyú-eladások száma. A klíma- és környezetvédelmi minisztérium szerint a technológia működésével kapcsolatos „dezinformációs hullám” akadályozza az ország fűtési rendszerének modernizációját.
Irán elleni háború: hőszivattyú-boom
Az Irán elleni háború okozta fosszilisenergia-sokkok várhatóan tovább növelik a hőszivattyúk iránti keresletet, mivel Európa felgyorsítja az átállást a hazai, tiszta energiára.
Az Octopus Energy energiavállalat adatai szerint az Egyesült Királyságban március első három hetében több mint 50 százalékkal emelkedtek a hőszivattyú-eladások az előző hónap azonos időszakához képest, miután gyakorlatilag lezárták a Hormuzi-szorost.
Franciaországban, Németországban és Lengyelországban átlagosan 25 százalékkal ugrott meg a lakossági hőszivattyú-eladások száma 2026 első negyedévében; január és március között 11 európai országban összesen 575 ezer készülék kelt el.
Az EHPA szerint az összesített átlagot Ausztria húzta le, ahol a kormányzati támogatások hiánya miatt 30 százalékkal estek vissza az eladások.