Donald Trump közölte, hogy személyesen fog egyeztetni Laj Csing-tö tajvani elnökkel. A múlt heti pekingi kínai-amerikai csúcson a kínai elnök arra figyelmeztette Donald Trumpot, hogy legyen óvatos Tajvan ügyében, mert ha hibát vét, az súlyos konfliktust támaszthat Washington és Peking között.
Miután az amerikai és kínai vezetők is sikerként könyvelték el a múlt heti pekingi csúcstalálkozót – amelyen a kormányzat több szereplője mellett tucatnyi nagyvállalati vezető is részt vett, és amely eredményeként a háttérben újrakezdődtek az egyeztetések vámkérdésekről – Donald Trump közölte, hogy azt tervezi, személyesen tárgyal Laj Csing-tö tajvani elnökkel.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kínai elnök, Hszi Csin-ping alig egy hete arra figyelmeztette Trumpot Pekingben, hogy maradjon ki a Kína és Tajvan közötti ellentétből, mondván „Kína és az Egyesült Államok kapcsolatában Tajvan kérdése a legfontosabb, úgyhogy egy hibás lépés akár súlyos konfliktushoz is vezethet.”
A kínai elnök a Tajvannal kapcsolatos amerikai politikától tette függővé, hogy Kína segít-e az Egyesült Államoknak az iráni katonai konfliktus lezárásában és a Hormuzi-szoros megnyitásában. Hszi Csin-ping történelmi küldetésnek tartja, hogy Kínát és Tajvant újraegyesítse.
A pekingi tárgyalásokat követően a kínai külügyminiszter azt mondta: „úgy értékeltük, hogy Washington tisztában van Peking Tajvannal kapcsolatos álláspontjával, figyelembe veszi a kínai aggályokat, és nem támogatja a sziget függetlenségi törekvéseit”. A kínai külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy Tajvan Kína része, a Tajvan-kérdés rendezése és a nemzeti egység megvalósítása pedig kizárólag Kína belügye, amelybe külső erők nem avatkozhatnak be, hozzátéve, hogy a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának fenntartása Kína és az Egyesült Államok közös érdeke, ennek feltétele pedig a tajvani függetlenségi törekvések elutasítása.
Donald Trump megint a tűzzel játszik
Egyelőre nem teljesen egyértelmű, hogy személyes vagy telefonos egyeztetést terveznek a felek. Ha Donald Trump személyesen találkozna Laj Csing-tö tajvani államfővel, akkor ő lesz az első amerikai elnök 1979 óta, aki tajvani elnökkel találkozik. Ez azért nem merült fel az elmúlt négy évtizedben, mert Jimmy Carter 1979-ben az „Egy Kína” elvét követve megszakította a hivatalos diplomáciai kapcsolatokat Tajpejjel, és a Kínai Népköztrsaságot fogadta el legitim hatalomnak.
Azt nem lehet mondani, hogy az 1979-es szakítás óta nincs érdemi diplomáciai kapcsolat az Egyesült Államok és Tajvan között, hiszen az amerikai törvényhozás jelentős támogatást nyújt a sziget önállósodási törekvéseihez. Az amerikai Kongresszus több kétpárti küldöttséget is menesztett Tajvanra az elmúlt években. Legutóbb idén márciusban járt Tajvanon egy amerikai delegáció, mégpedig a szenátus külügyi bizottságának tagjai és néhány továbnni szenátor. A kétoldalú kereskedelmi és védelmi partnerségről tárgyaltak, és a szenátus támogatásáról biztosították Tajvan különleges védelmi költségvetését.
De elnökök közti személyes tárgyalásra legutóbb majdnem tíz éve volt példa. Akkor telefonon beszélt egymással Donald Trump és Cai Ing-ven. A telefonhívás komoly diplomáciai feszültséget okozott, mert felrúgta az addig vallott „egy Kína” elvet. Később a Trump-adminisztráció próbálta csökkenteni a hívás jelentőségét, de a kínai kormányzatot nem sikerült meggyőzniük.
Egy a mostani ügyet ismerő forrás a Reutersnek azt mondta, hogy “a vezetők közötti telefonhívást egyelőre még nem ütemezték be”.
A közvetlen kapcsolatfelvétel felérne egy diplomáciai szakítással, hiszen már az is fagyosabbá tette a kínai-amerikai viszonyt, hogy az Egyesült Államok jelentős katonai támogatást nyújt Tajvannak milliárdos fegyvereladások formájában. A Trump-kormány legutóbb tavaly decemberben döntött egy 11 milliárd dolláros fegyverüzletről, idén pedig egy újabb, a kongresszus által támogatott, 14 milliárd dolláros eladást fontolgatott, ennek engedélyeztetését azonban a pekingi csúcstalálkozó miatt elhalasztották.