Donald Trump második napja tárgyal Pekingben kínai kollégájával Hszi Csin-pinggel. Eredetileg azért érkezett a befolyásos amerikai küldöttség Kínába, hogy kikövezze az utat a gazdasági együttműködés felé, de a geopolitikai kérdések és kérések hamar hangsúlyosabbá váltak.
Második napja tartanak az egyeztetések a kínai és amerikai elnök, valamint magasrangú tisztviselők és milliárdos vállalkozók között. Miközben elsősorban a gazdaság van a terítéken, mindkét fél megpróbálja kihasználni az alkalmat arra, hogy geopolitikai érdekei mellé állítsa befolyásos partnerét. Előbb Hszi csin-ping jelezte, hogy csak akkor van értelme bármiféle együttműködésről beszélni, ha az Egyesült Államok elismeri Kína fennhatóságát Tajvan felett és nem támogatja annak függetlenségi törekvéseit. Ezt Donald Trump először csendben tudomásul vette, majd arra kérte kínai kollégáját, hogy segítsen be a Hormuzi-szoros védelmébe.
Trump azt nyilatkozta a csütörtöki tárgyalási nap végén, hogy a kínai államfő felajánlotta segítségét az iráni konfliktus rendezéséhez, és ő is szeretné elérni a Hormuzi-szoros megnyitását. Ez Kína elemi érdeke, hiszen gazdasági teljesítőképessége nagyban függ az iráni olajtól és a térségen áthaladó energiahordozóktól.
Donald Trump hozzátette, hogy pekingi tárgyalópartnere határozottan arról biztosította, hogy Irán nem kap fegyvereket Kínától.
„Remélhetőleg kapcsolatunk Kínával erősebb és jobb lesz, mint valaha” – írta Trump a Truth Social platformon, hozzátéve, hogy Hszi gratulált neki „a sok hatalmas sikerhez ilyen rövid idő alatt”.
Trump elsősorban a mezőgazdaság, a repülőgépipar és a mesterséges intelligencia területén próbál megállapodásokat kötni Pekingben, de szakértők szerint a tárgyalások eddig nem hoztak jelentős gazdasági áttörést. Az amerikai elnök természetesen máshogy látja. A csúcstalálkozó gazdasági eredményeivel kapcsolatban arról számolt be, hogy Kína 200 Boeing repülőgépre adott megrendelést, valamint a korábbinál nagyobb mennyiségű kőolajat és cseppfolyósított földgázt vásárol az Egyesült Államoktól, részben azért, hogy csökkentse függőségét a közel-keleti beszerzési forrástól.
A vizit célja, hogy a tavalyi kereskedelmi háború után kötött ,,tűzszünet" valódi békébe csapjon át. Októberben Washington beleegyezett abba, hogy csökkenti a kínai termékekre kivetett vámokat, míg Peking vállalta, hogy felfüggeszti a ritkaföldfém-export korlátozásait.
Feszültség a Hormuzi-szorosban
Míg Trump Kínában tárgyal, továbbra is feszült a helyzet a Hormuzi-szoros térségében. A hatóságok csütörtökön arról számoltak be, hogy az Egyesült Arab Emírségek partjainál lefoglaltak egy horgonyzó hajót, amelyet iráni vizek felé vittek, miközben egy indiai zászló alatt közlekedő teherszállító hajó Omán partjai közelében elsüllyedt egy támadást követően.
Egyelőre nem világos, ki áll a két incidens mögött, bár Irán korábban figyelmeztetett, hogy lefoglalja az Egyesült Államokhoz köthető, „szabályszegő” olajszállító tankereket.
Közben iráni állami média szerint kínai hajók ismét áthaladtak a szoroson, miután megszületett egy megállapodás az áthaladás iráni ellenőrzési protokolljáról.