Aggodalmat keltett a szigeten, hogy Trump a Tajvannak történő fegyvereladásokat "alku tárgyának" nevezte. Az amerikai elnök legutóbbi kínai látogatása után megváltozhat az Egyesült Államok külpolitikája.
Lai Csing-te tajvani elnök hangsúlyozta, hogy a fegyvervásárlás az Egyesült Államoktól "a legfontosabb elrettentő eszköz" a regionális konfliktusok és az instabilitás ellen, miután Donald Trump amerikai elnök kínai látogatása után megkérdőjelezte Tajvan további támogatását.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Trump már decemberben jóváhagyta a Tajvannak szánt rekordösszegű, 11 milliárd dolláros fegyvercsomagot, amely rakétákat, drónokat, tüzérségi rendszereket és katonai szoftvereket tartalmaz.
A Fox News amerikai televíziónak adott, pénteken sugárzott interjújában – éppen akkor, amikor Trump befejezte kínai látogatását és tárgyalását kollégájával, Hszi Csin-pinggel – azt mondta, hogy még nem adott zöld utat egy újabb, Tajvan számára nyújtandó 14 milliárd dolláros fegyvercsomagnak, és hogy ez "Kínától függ".
"Őszintén szólva ez egy nagyon jó tárgyalási zseton számunkra" – mondta Trump.
A republikánus elnök megjegyzései aggodalmat keltettek a szigeten, amelyet a tajvani kormány igyekezett eloszlatni, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok hivatalos tajvani politikája nem változott.
Az Egyesült Államok Tajvanra irányuló fegyvereladása és a két fél közötti biztonsági együttműködés nemcsak a törvények által szabályozott, hanem a regionális béke és stabilitás katalizátora is – mondta Lai Csing-te elnök.
"Köszönjük Trump elnöknek, hogy első hivatali ideje óta folyamatosan támogatja a Tajvani-szoroson átívelő békét és stabilitást, beleértve a Tajvanra irányuló fegyvereladások mértékének és mennyiségének folyamatos növelését" – tette hozzá.
Nyilatkozata alig néhány nappal azután hangzott el, hogy Trump kétségeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy továbbra is hajlandó-e fegyvereket eladni Tajvannak, a szigetországbeli demokráciának, amelyet Kína saját szakadár tartományaként tart számon, amelyet szükség esetén erőszakkal is vissza lehet foglalni.
"Tajvan nem fog konfliktust provokálni vagy eszkalálni, de nem is fog nyomás hatására lemondani nemzeti szuverenitásáról és méltóságáról, illetve demokratikus és szabad életmódjáról" – magyarázta Lai, és azzal vádolta Kínát, hogy aláássa a regionális békét és stabilitástk és a status quo megváltoztatására törekszik.
Mike Johnson, az amerikai képviselőház elnöke méltatta Lai nyilatkozatát, mondván: "Úgy gondoltam, hogy ez egy ésszerű dolog volt az ottani vezető részéről. Kína nem vehet át csak úgy területeket, és mi ehhez szilárdan és határozottan ki fogunk állni. Tudom, hogy a kongresszus is így fog tenni".
Peking "a kínai-amerikai kapcsolatok legfontosabb kérdésének" nevezte Tajvant Hszi Csin-ping kínai elnök és Trump közelmúltbeli pekingi tárgyalásai során. Eddigi egyik legerősebb nyilatkozatában Hszi csütörtökön összeütközésre, sőt konfliktusokra figyelmeztette Trumpot, ha Tajvan kérdését nem kezelik megfelelően.
Kínát és Tajvant 1949 óta külön kormányozzák, amikor a polgárháborút követően a kommunista párt került hatalomra Pekingben. A legyőzött nacionalista párti erők Tajvanra menekültek, amely később a hadiállapotról többpárti demokratikus rendszerre tért át.
Az USA, mint minden olyan ország, amely hivatalos kapcsolatban áll Kínával, nem ismeri el Tajvant országként, de a sziget legerősebb támogatója és fegyverszállítója.
Washingtont saját törvényei kötelezik arra, hogy biztosítsa Tajvan számára az önvédelemhez szükséges eszközöket, és a szigetet fenyegető mindenféle fenyegetést komoly aggodalomra ad okot.