Amerikai techóriások Pekingben Trump és Hszi csúcstalálkozóján: vállalati kapcsolataik Kínában
Technológiai vezetőkből álló delegáció – köztük az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang, az Apple első embere, Tim Cook, valamint a milliárdos Elon Musk – Pekingben tartózkodik Donald Trump amerikai elnökkel, hogy csúcstalálkozón találkozzon Hszi Csin-ping államfővel.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A csúcstalálkozó célja, hogy Kína jobban megnyissa piacát az amerikai vállalatok előtt, és elősegítse a párbeszédet olyan kulcsfontosságú gazdasági kérdésekről, mint a kereskedelmi korlátok, a mesterséges intelligencia fejlesztése és a geopolitikai stabilitás – közölte egy, a Fehér Házhoz tartozó tisztségviselő.
Sok technológiai vezetőnek azonban már most is szoros munkakapcsolata van Kínával, illetve jelentős üzleti tevékenységet folytat az országban. Az alábbiakban közelebbről is megvizsgáljuk, hogyan kötődnek a világ második legnagyobb gazdaságához.
Jensen Huang
Az Nvidia, az ezermilliárd dollárra értékelt félvezetőgyártó, amelynek chipjei a mesterségesintelligencia-robbanás motorjai, vezérigazgatója, Jensen Huang szoros üzleti és személyes kapcsolatokat ápol Kínával és Tajvannal egyaránt.
Huang Tajvanon született, szülei kilencéves korában küldték az Egyesült Államokba.
Az Nvidia kínai üzleti jelenléte azonban 2011-ig nyúlik vissza, amikor a vállalat elkezdte kínai egyetemi hallgatóknak oktatni, hogyan használják a Compute Unified Device Architecture (CUDA) szoftvert MI-fejlesztésre.
2017-re az Nvidia bejelentette, hogy chipeket szállít számos feltörekvő kínai MI- és felhőszolgáltató cégnek, köztük az internetes keresőmotor Baidunak (forrás: angol), a felhőszolgáltató Tencentnek (forrás: angol), valamint az Alibaba felhőüzletágának, az AliCloudnak (forrás: angol).
A tajvani TSMC, a világ legnagyobb félvezetőgyártója 1998 óta gyártja az Nvidia új chipdizájnjait.
2022-ben azonban Joe Biden korábbi amerikai elnök exportkorlátozásokat vezetett be az Nvidia két legfejlettebb chipjére, az A100-ra és a H100-ra. Az új szabályok megtiltották, hogy az Nvidia technológiát adjon el Kínának vagy Oroszországnak.
Az Nvidia ugyanabban az évben egy, az amerikai kormánynak benyújtott adóbevallásában jelezte (forrás: angol), hogy mintegy 400 millió dollár (341,7 millió euró) értékű potenciális kínai megrendelést veszíthet el az exportkorlátozások miatt.
Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője 2022-ben úgy fogalmazott, hogy az amerikai exportkorlátozások „sci-fi hegemónia”, amely „megbénítja és visszafogja a feltörekvő piacok és a fejlődő országok fejlődését”.
Az exportkorlátozásoknak való megfelelés érdekében az Nvidia 2023-ban kifejlesztette a H20-as chipet, egy „MI-gyorsítót”, amelyet elvileg lehetett volna Kínában értékesíteni. Az Nvidia szerint azonban ezekből a chipekből februárig egy sem jutott el Kínába.
Az Nvidia H20-as chipjére adott megrendelések megugrottak (forrás: angol), miután bemutatták a DeepSeeket, Kína olcsó MI-modelljét, amelyet az amerikai szereplőkkel, például az OpenAI-jal versenyző nagy kihívónak tartanak – írta a Reuters.
Ez oda vezetett, hogy Donald Trump amerikai elnök 2025 áprilisában korlátozta (forrás: angol) a H20-as chipek kivitelét, majd 2025 júliusában csendben visszavonta (forrás: angol) az intézkedést.
A 2025-ös kezdeti H20-korlátozások időszakában az Nvidia közölte (forrás: angol), hogy előrejelzései szerint mintegy 5,5 milliárd dollár (4,7 milliárd euró) értékű kínai árbevételt veszíthet el.
Tavaly szeptemberben Peking vizsgálatot indított (forrás: angol) a H20-as chipek ügyében, biztonsági aggályokra hivatkozva. A kínai sajtó szerint ennek nyomán az ország importtilalmat rendelt el.
Huang 2025 végén arról beszélt, hogy az Nvidia teljes kínai piaci részesedését elveszítette: a korábbi, rekordmagas (forrás: angol) 95 százalékról nullára esett vissza.
Ma már kínai MI-cégek – köztük a DeepSeek – olyan modelleket fejlesztenek, amelyek az Nvidia helyett hazai fejlesztésű megoldásokat használnak, például a Huawei „Ascend” chipklaszterét. Más vállalatok, így az Alibaba és a TikTokot birtokló ByteDance is belevágtak saját chiptervező üzletág létrehozásába.
Apple és Tim Cook
Az Apple az 1990-es évek végén kezdte kiépíteni kapcsolatait Kínával, amikor a vállalat a számítógépei gyártásához ázsiai beszállítói láncot keresett – derül ki egy interjúból (forrás: angol) Patrick McGee-vel, az Apple in China című könyv szerzőjével.
McGee szerint Tim Cook – aki akkoriban friss igazolás volt az Apple-nél – kereste meg Terry Guót, a tajvani Foxconn, egy multinacionális elektronikai bérgyártó cég alapítóját azzal az ötlettel, hogy vigyék Kínába a termelést.
Akkoriban Kína nem számított a minőségi gyártás fellegvárának, és McGee szerint az Apple fontos szerepet játszott abban, hogy az ország magasabb színvonalú elektronikai termelést alakítson ki.
2003-ra az Apple a gyártás döntő részét Kínába csoportosította át, és fokozatosan elmozdult az európai és amerikai regionális központoktól, mivel Kína kedvező szabályozási környezetet teremtett az olyan cégeknek, mint az Apple, és gyorsan felskálázta ezek működését – írja McGee.
A 2010-es években azonban számos vizsgálat tárta fel, hogy az Apple beszállítójának, a Foxconnak a gyáraiban a munkásokat ki nem fizetett túlórák és túlzottan hosszú munkaidő sújtotta.
A vállalat üzemeit mintegy 20 kínai egyetem „munkatáborokként” is jellemezte – erről a helyi média számolt be (forrás: angol).
Cook a feszültebb időszakokban is igyekezett enyhíteni az amerikai–kínai viszonyt: a New York Times szerint a Kínával folytatott 2018-as kereskedelmi háború idején arra figyelmeztette Trump elnököt, hogy a kemény fellépés veszélyeztetheti az Apple helyzetét az országban.
Kétszer is elérte, hogy vállalatát mentesítsék a vámok alól: 2019-ben a 15 vámmentességi kérelméből 10-et jóváhagytak (forrás: angol), majd 2025-ben ismét kivételt kapott az Apple, amikor mentesítették a nem az Egyesült Államokban gyártott iPhone-okra kivetett 25 százalékos vámtól.
Cook jelentős összegeket juttatott vissza Kínába is: 2021-ben egy 275 milliárd dolláros (235 milliárd eurós) megállapodást kötött (forrás: angol), hogy enyhítse a cégre nehezedő szabályozói nyomást. Később, 2025-ben a Reuters szerint Cook egy 101 millió dolláros (86 millió eurós) energiaalap létrehozását jelentette be.
Elon Musk
Musk legfontosabb kínai üzleti kapcsolata elektromosautó-gyártó cégéhez, a Teslához kötődik.
A vállalat 2013-ban jelentette be, hogy Pekingben nyitott zászlóshajó üzleten keresztül kívánja forgalmazni kínai vásárlóknak a Model S szedánt. A tervet azonban kezdetben egy kínai üzletemberrel fennálló, szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos vita akadályozta.
A Tesla kínai terjeszkedéséről szóló döntést akkoriban az iparági elemzők sem fogadták kitörő lelkesedéssel: Kína elektromosautó-piacát „gyerekcipőben járónak” tartották, és a töltőinfrastruktúra hiánya is komoly kihívást jelentett a márka számára.
2014-ben a mintegy ötezer, Kínában lévő Model S több mint felét nem regisztrálták a kínai hatóságoknál, amit a beszámolók szerint az jelzett, hogy az autók nagyrészt kihasználatlanul álltak. A sajtó arról írt, hogy Musk kínai terjeszkedése kudarc (forrás: angol) volt.
A cég azonban 2016-ban fordulatot ért el: a média beszámolói (forrás: angol) szerint megháromszorozta eladásait, amelyek így meghaladták az 1 milliárd dollárt (854 millió eurót).
2019-re Musk megnyitott (forrás: angol) egy 2 milliárd dollár (1,7 milliárd euró) értékű gigagyárat Sanghajban, amely 2025 októberéig (forrás: angol) több mint 4 millió járművet állított elő.