Ez összhangban van korábbi szóbeli kijelentéseivel, amelyekben az amerikai elnök elítélte, hogy több európai országhoz hasonlóan Németország sem nyújtott katonai segítséget az Egyesült Államoknak az Irán elleni háborúban.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy országa a következő hat-tizenkét hónapban 5000 aktív szolgálatot teljesítő katonát von ki a NATO-szövetséges Németországból, teljesítve ezzel korábbi fenyegetéseit, miután Trump összeütközésbe került Friedrich Merz német kancellárral az iráni amerikai-izraeli háború miatt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Trump a hét elején azzal fenyegetőzött, hogy néhány csapatot kivon a NATO-szövetséges országból, miután Friedrich Merz kancellár szerint Washingtont "megalázta" az iráni vezetés, és bírálta a háborúban tanúsított stratégia hiányát.
Sean Parnell, a Pentagon szóvivője közleményében azt mondta, hogy a "döntés a minisztérium európai erőviszonyainak alapos felülvizsgálatát követi, és a hadszíntér követelményeinek és a helyszíni körülményeknek a figyelembevételével született".
Németországban több amerikai katonai létesítmény található, köztük az európai és afrikai parancsnokságok főhadiszállása, a Ramstein légibázis és egy egészségügyi központ Landstuhlban, ahol az afganisztáni és iraki háborúk sebesültjeit kezelték. Az országban amerikai atomrakéták is állomásoznak.
A Németországból távozó katonák száma a 36 ezer amerikai katonatisztet meghaladó teljes állomásoztatás mintegy 14%-át tenné ki.
A csapatkivonás híre gyors visszhangot váltott ki a kongresszusi demokraták részéről, akik szerint a lépés Vlagyimir Putyin orosz elnöknek kedvez, és gyengíti az Egyesült Államok biztonsági érdekeit.
A kivonás "azt sugallja, hogy a szövetségeseinkkel szembeni amerikai kötelezettségvállalások az elnök hangulatától függnek" - mondta Jack Reed Rhode Island-i szenátor, a szenátus fegyveres erők bizottságának rangidős demokratája.
"Az elnöknek azonnal fel kellene hagynia ezzel a meggondolatlan lépéssel, mielőtt visszafordíthatatlan következményeket okoz szövetségeseinkre és hosszú távú nemzetbiztonságunkra nézve" - tette hozzá Reed.
Trump már az első ciklusában is hasonló fenyegetést tett, mondván, hogy az akkor Németországban állomásozó mintegy 34 500 amerikai katona közül közel 10 ezret kivon, de nem indította el a folyamatot.
Joe Biden demokrata elnök nem sokkal hivatalba lépése után, 2021-ben hivatalosan is leállította a tervezett kivonulást.
Az amerikai elnök évek óta gondolkodik az amerikai katonai jelenlét csökkentésén Németországban, és szidalmazta a NATO-t, amiért az nem volt hajlandó segíteni Washingtont a február 28-án Teherán elleni amerikai-izraeli csapásokkal kezdődött háborúban.
Az Egyesült Államok NATO-szövetségesei Trump tavalyi hivatalba lépése óta felkészültek egy esetleges csapatkivonásra, miután Washington arra figyelmeztetett, hogy Európának a jövőben saját maga kell gondoskodnia biztonságáról, beleértve Ukrajna biztonságát is.
Az Egyesült Államok a hadműveletektől, gyakorlatoktól és a csapatok rotációjától függően mintegy 80-100 ezer fős személyzetet állomásoztat a kontinensen. Elemzők szerint a lépés katasztrofális következményekkel járhat a fokozott globális instabilitás, konfliktusok és háborúk idején.