Trump az Irán elleni háború február 28-i kezdete óta – amikor az Egyesült Államok és Izrael meglepetésszerű csapásokat indított az iszlám köztársaság ellen – számos alkalommal nekiment a NATO-szövetségeseknek.
Mark Rutte NATO-főtitkárral egyeztetett pénteken a magyar külügyminiszter. A középpontban a nemzetközi biztonság, a szövetségi együttműködés erősítése és a jelenlegi geopolitikai kihívások álltak – közölte Orbán Anita Facebook-oldalán.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Orbán Anita rész vett a NATO külügyminiszteri találkozóján Helsingborgban. Mint írta, Magyarország továbbra is elkötelezett a stabilitás, a párbeszéd és a közös értékek mentén történő együttműködés mellett.
Meghívták Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a júliusi, Ankarában rendezendő éves NATO-csúcsra – erősítette meg pénteken a szövetség főtitkára, Mark Rutte. Zelenszkij tavaly, Hágában csak korlátozott formában kapott meghívást, a Trump-kormányzat kérésére. Egyelőre nem világos, a csúcstalálkozó zárt ülései közül mennyin vesz majd részt Zelenszkij az idén.
Tavaly a Fehér Ház ragaszkodott ahhoz, hogy csökkentsék az Ukrajnában zajló háborúra irányuló figyelmet; Washington ehelyett azt követelte a szövetségesektől, hogy vállalják: a GDP 5 százalékát fordítják védelemre, és ez legyen a kétnapos találkozó fő eredménye.
Ez éles ellentétben állt a 2024-es, washingtoni csúcstalálkozóval, ahol a Biden-kormányzat alatt Zelenszkij díszvendég volt, és a szövetségesek garanciákat adtak Kijevnek arra, hogy „elpusztíthatatlan úton” halad a NATO-tagság felé. Ilyen ígéretek Trump alatt már nem szerepelnek a napirenden.
A svédországi tanácskozást a héten fontos előkészítő állomásnak tekintették az ankari csúcstalálkozó előtt.
Kollégáihoz csatlakozva Marco Rubio amerikai külügyminiszter ismét szóvá tette, hogy a Fehér Ház továbbra is neheztel amiatt, hogy a NATO-szövetségesek nem csatlakoztak az Egyesült Államokhoz és Izraelhez az Irán ellen vívott háborúban.
Rutte oldalán, a tanácskozás margóján nyilatkozva jelezte, hogy Trump személyesen fogja kifejezni „csalódottságát” az állam- és kormányfőknek, amikor találkozik velük.
Szerinte a vezetőknek reagálniuk kell majd Trump „csalódottságára” amiatt, hogy a háború elején nem támogatták őt Irán ügyében; mint mondta, a kérdést „napirendre kell venni”.
Trump azóta számos alkalommal nekiment a NATO-szövetségeseknek, amióta február 28-án megkezdődött az Irán elleni háború, amikor az Egyesült Államok és Izrael meglepetésszerű csapásokat mért az iszlám köztársaságra.
A szövetségesekkel nem konzultáltak, és nem tájékoztatták őket a háború mögötti katonai stratégiáról vagy célokról, ezért a legtöbb európai ország úgy érezte, semmilyen kötelezettsége nincs arra, hogy belépjen a konfliktusba.
Trump azonban másként látta a helyzetet, és élesen bírálta az európai országokat és Kanadát, „gyáváknak” nevezve őket.
Szerinte nem akartak segíteni a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásában, pedig ez a kulcsfontosságú nemzetközi tengeri útvonal normál esetben a világ gáz- és olajszállításának egyötödét bonyolítja.
„A megoldás a Hormuzi-szoros megnyitása lenne” – írta Trump egy közösségimédia-bejegyzésben –, „egy egyszerű katonai manőver… minimális kockázattal”, de a szövetségesek „nem akarnak segíteni”.
„GYÁVÁK” – tette hozzá. – „EMLÉKEZNI FOGUNK!”
Közben Rubio reményt keltett az Iránban zajló konfliktus lezárásáról szóló megállapodás esélyeire.
„Várjuk a híreket a folyamatban lévő tárgyalásokról, némi előrelépés már történt” – mondta.
Irán külügyminisztere a pakisztáni belügyminiszterrel tárgyalt a legújabb javaslatokról; az iráni sajtó beszámolói szerint „szűkültek a nézetkülönbségek”.
Rubio egyértelművé tette, hogy Washington számára vörös vonal: Iránnak fel kell adnia a nukleáris fegyver megszerzésére irányuló törekvéseit. „Az alapvető feltételek változatlanok.Irán nem juthat nukleáris fegyverhez, és foglalkoznunk kell a magasan dúsított urán kérdésével.”
Arra is rámutatott, hogy Irán megpróbálja kisajátítani a Hormuzi-szorost, miután a háború első napjaiban átvette az ellenőrzést a létfontosságú átjáró felett.
„Irán egyfajta útdíjrendszert próbál kialakítani” – mondta Rubio.
„Megpróbálják rávenni Ománt, hogy csatlakozzon hozzájuk egy nemzetközi vízi útvonalra kivetett díjrendszerben” – tette hozzá.
A NATO-szövetségesek, valamint több más ország, köztük Japán, Ausztrália és Dél-Korea vállalták, hogy részt vesznek a szoros újbóli megnyitását célzó műveletben, amint befejeződnek a harcok.