Az uniós adatügynökség szerint 2013 és 2024 között mintegy egymillió, afgánok által benyújtott menedékkérelmet regisztráltak az EU országaiban.
Európának nincs más választása, mint tárgyalni a tálib kormánnyal az elutasított menedékkérők Afganisztánba való visszaküldéséről – közölte csütörtökön az EU migrációs ügyekért felelős biztosa, megvédve egy brüsszeli találkozó tervét, amely bírálói szerint szembemegy az uniós értékekkel.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európai Bizottság a szabálytalan migráció visszaszorítását és a kitoloncolások felgyorsítását célzó törekvései keretében hívta meg a tálib tisztségviselőket egyeztetésre, noha a tálib vezetést hivatalosan nem ismeri el.
„Nem opció, hogy ne beszéljünk ezekkel az emberekkel, ha javítani akarjuk a helyzetet” – mondta Magnus Brunner, az EU migrációs biztosa az újságíróknak.
Belgiumba szóló vízumot egyelőre még nem kaptak a tálib tisztségviselők, és a találkozó időpontját sem tűzték ki, a terv azonban máris vihart kavart Brüsszelben.
Az európai kormányok 2021-ben zárták be kabuli nagykövetségeiket, amikor a tálib hatóságok visszatértek a hatalomba, és bevezették az iszlám jog szigorú értelmezését.
Az otthonukat elhagyó nőknek szinte teljesen el kell takarniuk magukat, és számos közterületről, köztük a parkokból és az edzőtermekből is ki vannak tiltva, miközben a lányok oktatása 12 éves korban véget ér.
Jogvédő szervezetek megkérdőjelezték annak jogszerűségét és erkölcsi alapját, hogy migránsokat küldjenek vissza egy olyan országba, amely súlyos humanitárius válság közepén van, és ahol az ENSZ szerint emberek milliói néznek szembe éhínséggel és gazdasági nehézségekkel.
Brunner ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tárgyalások nem jelentik a „tálib rezsim” elismerését, és hogy Európa alapvető érdeke a folyamat folytatása, hivatkozva számos tagállam érdeklődésére.
„Fontos, hogy beszéljünk velük, legalább azért, hogy javítsuk a helyzetet az európaiak, de a menedékjogért folyamodók, a menedékkérők számára is” – mondta Brunner.
A belga kormány az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy a bizottság átadta neki a küldöttségbe várható tálib tisztségviselők nevét, így a biztonsági szolgálatok megkezdhették az ellenőrzéseket, de egyelőre nem érkezett tőlük vízumkérelem.
Az európai kormányok keményebb migrációs politika felé mozdultak el, mivel a közvélemény szigorúbbá vált, ami a kontinens-szerte erősödő szélsőjobboldali pártok választási sikereit is táplálta.
Mivel csökkent az érkező migránsok száma, Brüsszelben a figyelem a visszaküldések rendszerének javítására terelődött.
Az uniós országok 2013 és 2024 között mintegy egymillió, afgán állampolgárok által benyújtott menedékkérelmet kaptak a blokk adatügynökségének adatai szerint. Ezeknek nagyjából a felét hagyták jóvá ebben az időszakban.
Az EU 27 tagállama közül mintegy húsz jelezte egy tavalyi levélben, hogy érdekelt bizonyos, tartózkodási joggal nem rendelkező migránsok – különösen a bűncselekmények miatt elítéltek – Afganisztánba történő visszaküldésében.
Egyes országok már továbbléptek: Németország 2024 óta több mint száz, bűncselekmény miatt elítélt afgánt toloncolt ki.