Az áramot jóval jobban adóztatják, mint a fossziliseket: megfordítja-e ezt az új uniós javaslat?
Az Európai Unió új javaslata jelentősen csökkentheti az áramadót, hogy ellensúlyozza az Iránban zajló háború energiaárakra gyakorolt hatását.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Reuters hírügynökség értesülései szerint az Európai Bizottság április 22-én nyilvánosságra kerülő tervezete olyan intézkedéseket vázol fel, amelyek mérsékelnék az energiaszámlákat.
A dokumentumban várhatóan szerepelnek az EU fosszilis energiahordozóktól való függésének csökkentését célzó tervek is, hogy jobban megvédjék a tagállamokat az energiapiaci sokkoktól.
„Nagyon magas árat fizetünk a fosszilis energiahordozóktól való túlzott függőségünkért” – mondta az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a héten, miután az olaj világpiaci ára ismét 100 dollár fölé emelkedett hordónként.
Az európai földgázárak több mint 70 százalékkal emelkedtek a konfliktus kezdete óta, miközben a Hormuzi-szoros, amelyen a világ kőolajszállítmányainak mintegy 20 százaléka halad át, gyakorlatilag lezárult.
Mivel Európában a nagykereskedelmi áramárakat továbbra is nagyrészt a gázalapú áramtermelés költsége határozza meg, a gázáraknak a konfliktus kezdete óta tapasztalt ugrásszerű növekedése közvetlenül megjelenik az áramszámlákban.
„Kontinensünk számára az a rideg valóság, hogy a fosszilis energiahordozókból termelt energia a következő években is a legdrágább opciónak fog számítani” – fogalmazott von der Leyen.
Árrés az áram és a fosszilis energiahordozók között
Jelenleg a legtöbb európai országban jóval magasabb az áramot terhelő adó, mint a fosszilis energiahordozóké, holott az olaj és a gáz klímára gyakorolt hatása súlyos.
Az Eurostat adatai szerint 2025 elején az uniós háztartások átlagos villamosenergia-ára kilowattonként mintegy 0,29 euró volt, miközben a háztartási gáz átlagára csak 0,11 eurót tett ki kilowattonként – vagyis egységárban az áram nagyjából két és félszer többe került. Tavaly az átlagos európai fogyasztó villanyszámlájának csaknem 28 százaléka adókra és illetékekre ment el.
Ez a különbség nem véletlen. Az áramadók részben azért magasak, mert a kormányok ezekből finanszírozzák a megújuló energiát és a környezetvédelmi politikákat. A hagyományosan alacsonyabb gázárak célja pedig az volt, hogy megfizethető maradjon a fosszilis energiahordozóktól függő fűtés és közlekedés.
Csakhogy mivel ezek az ágazatok egyre inkább villamos energiára állnak át, a kritikusok szerint a jelenlegi adózás kifejezetten visszafogja az átállást a tisztább energiára.
Alacsonyabb áramadók: kulcs a zöld átálláshoz
Az Európai Bizottság szerint az áramadók csökkentése kulcsfontosságú ahhoz, hogy ösztönözzék a fosszilis energiahordozókról való átállást. Az uniós szabályok az áramadókra azonban 2003 óta nem változtak, és a módosítási kísérletek rendre elakadtak. 2025 novemberében egy adóreform-javaslat azért bukott el, mert nem kapta meg a tagállamok egyhangú támogatását.
A hírek szerint a Bizottság már a jövő hónaptól olyan jogszabály-módosításokat javasol az uniós adószabályokban, amelyek alapján az áram adóterhe alacsonyabb lenne, mint az olaj és a gáz adója.
Az esetleges bevételkiesés ellentételezésére szakértők a fosszilis energiahordozókból származó, a iráni háború kezdete óta megugró extraprofitokra kivetett különadó bevezetését sürgetik.
Ezt az Európai Bizottság már jelezte, hogy támogatja, és hasonló adót ideiglenesen már bevezettek az Oroszország ukrajnai inváziója okozta energiaválság kezelésére.
A készülő javaslat az EU „Megfizethető energia” cselekvési tervére épít, és annak felgyorsítását célozza. A terv az adók csökkentésével ösztönzi az elektrifikációt, miközben bővíti a megújuló energiaforrások arányát és javítja az energiahálózatokat.
A Bizottság állítólag még a nyár előtt kötelező érvényű elektrifikációs célkitűzést is elő fog terjeszteni.