Rombolják a görög vizek élővilágát, ráadásul ezek a halak erős mérget tartalmaznak, fogyasztásuk halálos.
Invaziv fajok jutnak a Földközi-tengerbe a Szuezi-csatornán keresztül az Indiai-óceánból. Ilyen például az ezüst hátú gömbhal vagy ezüst csikóhal, ami rombolja a mediterrán térség tengeri vizeinek élővilágát, csökkenti a fajgazdagságot. A probléma több földközi-tengeri országot érint, így Ciprust és Görögországot, ahol ez a ragadozó az utóbbi években dominánssá vált. Ráadásul ezek a halak erős mérget tartalmaznak, fogyasztásuk halálos, így a halászok sem örülnek nekik. Erős állkapcsukkal képesek a fát és fémet is átmarni, így a halászok felszereléseit is rongálják.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Alexisz Csarlambakisz halász mutatja, hogy átrágja a kötelet, és megeszi a fogás egy részét is. Ötnaponta új hálókat kell vásárolni miatta.
Egy másik halász, Jannisz Janhakisz szerint nem lehet vele mit csinálni, mindent megeszik és elroncsol, amivel találkozik. Bizonyára nincs természetes ellensége.
Egy harmadik halász, Lambisz Acarakisz súlyosnak látja a problémát, mert eltűntek az eladható halfajok, tele van a tenger invaziv fajokkal: oroszlánhalakkal, gömbhalakkal és trombitahalakkal. A Szuezi-csatornán csak káros hal úszott át - teszi hozzá.
A halászok felszólítják a görög kormányt, hogy támogassa a halászokat, hogy kifogják az invaziv halakat, és csökkentsék a populációjukat, mert óriási károkat okoznak.
Nota Periszteraki tengerbiológus hangsúlyozza, hogy a Görög Tengeri Kutatási Központ (HCMR) vizsgálatai kimutatták, hogy az invaziv halak jelentős károkat okoznak a mediterrán vizek élővilágában és a part menti halászok megélhetésében. Évente körülbelül 8500 euró veszteség alakul ki egy halászhajó esetében.
A gömbhalat először 2005-ben észlelték Görögországban, Krétán, majd a többi szigetnél. Fogyasztásuk halálos lehet.
Tekla Anasztaziu tengerbiológus magyarázza, hogy a gömbhalak szerveiben található tetrodotoxin szívelégtelenséget és légzésbénulást okozhat az embernél, nem csak a fogyasztásuk, a kezelésük is veszélyes.
Kutatások folynak annak érdekében is, hogy megtalálják a halak toxinjának semlegesítésének módját.
Manolisz Mandalakisz vegyész mondja, hogy kutatták a tetrodotoxin gömbhalakból való eltávolításának módszereit, hogy legalább műtrágya és komposzt formájában hasznosítható legyen, de még nem kerülhet biomasszába sem.
Sürgős intézkedésekre van szükség mind a tengeri ökoszisztémák, mind a halászközösségek védelmében.