Európa hálózatai lemaradnak a megújulók mögött: megoldás lehet az ingyen energia?
Európában a nap- és szélenergia-termelés rekordmagasságot ért el, ami reményt kelt az energiafüggetlenségre az egekbe szökő energiaárak közepette.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A korszerűtlen villamosenergia-hálózatok és a korlátozott akkumulátoros tárolókapacitás azonban nem bírják a tempót.
Az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban és Hollandiában egyre gyakrabban fizetnek a megújuló erőműveknek azért, hogy leálljanak - ezt a folyamatot nevezik „korlátozásnak” -, amikor a termelés annyira megugrik, hogy meghaladja a keresletet, túlterheli a hálózatot, és az instabillá válik.
De nem lenne olcsóbb egyszerűen ingyen odaadni a felesleges energiát?
Múlt hónapban az Egyesült Királyság Energiabiztonságért és Nettó Zéróért Felelős Minisztériuma bejelentette, hogy új rendszert tesztel, amely szeles napokon kedvezményes áramot biztosít a háztartásoknak.
Az április 14-én közzétett Nyári kilátások (forrás: angol) jelentésében az ország villamosenergia-rendszerének stabilitásáért felelős Nemzeti Energiahálózat-üzemeltető (NESO) erre építve arra ösztönözte a hálózatüzemeltetőket, hogy a kínálat csúcsra járásakor növeljék az energiafelhasználást.
Ez azt is jelentheti, hogy a háztartások és a gyárak pénzt kapnak azért, hogy felhasználják a felesleges áramot - ilyenre még nem volt példa az Egyesült Királyságban.
Naperőmű-boom csökkenti a brit áramigényt
2025-ben a megújuló energiaforrások a brit villamosenergia-termelés rekordnak számító 44 százalékát adták, szemben a 2000-ben mért mindössze 3 százalékkal.
A NESO friss jelentése szerint az Egyesült Királyságban „a nyár bizonyos időszakaiban” a kínálat meghaladhatja a keresletet, részben a háztartási napelemek robbanásszerű terjedése miatt.
Előfordulhat az is, hogy az Egyesült Királyság - amely jelenleg nettó energiaimportőr - időnként exportőrré válik, tette hozzá a NESO. A Brexit és a megújuló energiaforrások térnyerése azonban egész Európában azt jelenti, hogy az export nem lesz mindig zökkenőmentes.
Hogyan kezelheti még az ország a többletenergiát?
A változó díjszabások már most is arra ösztönzik a háztartásokat, hogy alacsony kereslet idején használjanak áramot, mivel csúcsidőn kívül olcsóbb. Most pedig akár kedvezményekkel vagy közvetlen kifizetésekkel is jutalmazhatnák azokat, akik akkor fogyasztanak, amikor bőven van áram a hálózatban.
Ez azt jelenti, hogy „a fogyasztók valódi alkut csíphetnek meg, ha akkor indítják el a mosógépet, amikor igazán süt a nap” - mondja Jess Ralston, az Egyesült Királyságban működő, nonprofit Energy & Climate Intelligence Unit (ECIU) energiaügyi vezetője.
Miért kell leállítani a megújulókat, ha túl sok az áram?
Európa villamosenergia-hálózatait, amelyek az áramot az otthonokba és a vállalkozásokhoz szállítják, eredetileg úgy tervezték, hogy központosított, egyenletes teljesítményű erőművek - főként szén- és gázüzemű erőművek - áramát továbbítsák.
Az áramtermelésnek és a fogyasztásnak valós időben egyensúlyban kell lennie ahhoz, hogy a rendszer megbízhatóan működjön. Ha a hálózatba betáplált energia mennyisége nem felel meg a felhasználásnak, az megzavarja az átvitelhez szükséges frekvenciát, ami akár áramkimaradásokhoz is vezethet.
Az időjárásfüggő megújuló energiaforrások változékonysága miatt nehéz előre jelezni a termelést, a tengeri vagy távoli szél- és naperőműparkok decentralizált jellege pedig megnehezíti, hogy az általuk termelt energiát eljuttassák a városokba és településekre, ahol szükség van rá.
Mivel nincs elegendő lehetőség a feleslegben megtermelt megújuló energia tárolására, a termelőket azért fizetik, hogy kapcsolják le az erőműveket, és így elkerüljék a hálózat túlterhelését, amikor a termelés meghaladja a keresletet.
Németország, Franciaország és Hollandia 2025-ben összesen mintegy 3,9 terawattóra megújuló energiát fogott vissza - ez 21 százalékkal több az egy évvel korábbinál - a piaci elemző Montel Energy jelentése szerint. Mindhárom ország új rekordot döntött a negatív áramárakkal töltött órák számában is, amelyek akkor fordulnak elő, amikor a kínálat meghaladja a keresletet, és a változó díjszabást választó fogyasztóknak alacsonyabb számlákat jelenthetnek.
A háztartási napelemek egyre nagyobb népszerűsége tovább nehezíti a NESO-hoz hasonló szervezetek dolgát a kereslet előrejelzésében, mivel sok otthon napos időben már jóval kevésbé támaszkodik a hálózatra.
Az Egyesült Királyság villamosenergia-hálózatára csatlakoztatott naperőművi kapacitás az elmúlt tíz évben több mint a duplájára nőtt, és ma már 22 gigawatt, ami nagyjából 30 nagy szénerőmű teljesítményének felel meg.
A trend várhatóan még gyorsulni fog, ahogy az Egyesült Királyság bevezeti a konnektorba dugható napelemes rendszereket, és a háztartások igyekeznek védekezni az Irán körüli konfliktus miatt felbolydult energiapiac hatásai ellen.
Jobb megoldás a felesleges energia ingyen adása?
A Montel Energy szerint Nagy-Britannia 2025-ben 363 millió fontot (418 millió eurót) költött közvetlen korlátozási kifizetésekre, és 1 milliárd fontot (1,16 milliárd eurót) a lekapcsolt szélerőművek termelésének pótlására. Amikor a szűk keresztmetszetek miatt leállítják a megújulókat, a hálózat által könnyebben kezelhető hagyományos energiával, például gázzal kell helyettesíteni őket.
Ezek a költségek végső soron megjelennek a fogyasztók energiaszámláiban.
Így összességében előnyösebb lehet, ha inkább a háztartásoknak, vállalkozásoknak és gyártóknak fizetnek azért, hogy felhasználják ezt a többletenergiát.
Ahogy a hálózati infrastruktúrát a megújulók sajátosságaihoz igazítva korszerűsítik, és nő az akkumulátoros tárolókapacitás, a túlkínálat várhatóan egyre kevésbé jelent majd gondot. Az autók és a fűtés további villamosítása szintén növeli az áramigényt, ami tovább mérsékli a problémát.