Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Csernobil: dróntámadás után leállt javítások miatt katasztrofális összeomlás fenyeget

Leállított csernobili atomerőmű megrongálódott reaktormaradványait körülvevő védőburok. Ukrajna, 2025. február 14., péntek.
A használaton kívüli csernobili atomerőmű megrongálódott reaktorának maradványait körülvevő védőburok. Ukrajna, 2025. február 14., péntek. Szerzői jogok  AP Photo/Efrem Lukatsky
Szerzői jogok AP Photo/Efrem Lukatsky
Írta: Evelyn Ann-Marie Dom és AFP
Közzétéve:
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button

Szakértők: atomerőmű védőszerkezetének elmaradó javítása határokat nem ismerő, erősen radioaktív port szabadíthat fel.

Az ukrajnai, már végleg leállított csernobili atomerőmű belső sugárvédelmi burkolatának esetleges összeomlása radioaktív anyagok környezetbe jutásának kockázatával járhat – figyelmeztetett kedden (április 14-én) a Greenpeace.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A figyelmeztetés néhány nappal a csernobili katasztrófa 40. évfordulója előtt hangzott el; ez mindmáig a világ legsúlyosabb nukleáris balesete. 1986. április 26-án, amikor Ukrajna még a Szovjetunió része volt, az erőmű egyik reaktora felrobbant, és hatalmas területet szennyezett be Ukrajnában, Belaruszban és Oroszországban.

A katasztrófa után sietve egy belső acél-beton szerkezetet, az úgynevezett szarkofágot építették a megsemmisült reaktor köré, hogy megakadályozzák a további sugárszennyezést.

Évekkel később, 2016 novemberében egy nagy technológiai igényű fémborítást, az Új biztonságos elzárásnak (New Safe Confinement, NSC) nevezett szerkezetet emeltek a szarkofág fölé, 1,5 milliárd eurós költséggel, hogy megerősítsék a belső burkot.

Miért aggódnak a szakértők Csernobil miatt?

Kijev többször megvádolta Oroszországot azzal, hogy célba veszi az erőművet a 2022-ben indított teljes körű invázió óta, többek között tavaly februárban is, amikor egy orosz drón csapódott az erőmű külső burkolatába.

Noha a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kezdetben nem jelentett sugárszivárgást, decemberben megerősítette, hogy a drónbecsapódás károsította az acélszerkezetet, amely így már nem zárja el a sugárzást.

Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója közölte, hogy az ellenőrzés „megerősítette, hogy a [védőszerkezet] elveszítette elsődleges biztonsági funkcióit, beleértve az elzárás képességét is, ugyanakkor nem találtak maradandó sérülést a teherhordó szerkezetekben vagy a megfigyelőrendszerekben.”

Grossi hozzátette, hogy bár bizonyos javítások már megtörténtek, „a teljes körű helyreállítás elengedhetetlen a további romlás megelőzéséhez és a hosszú távú nukleáris biztonság garantálásához”.

A Csernobili atomerőmű egyik reaktorának maradványait körülvevő védőburkolatban keletkezett kár egy orosz dróntámadás után. Ukrajna, 2025. február 14., péntek.
A Csernobili atomerőmű egyik reaktorának maradványait körülvevő védőburkolatban keletkezett kár egy orosz dróntámadás után. Ukrajna, 2025. február 14., péntek. AP Photo/Efrem Lukatsky

Csernobil felújítása mintegy 500 millió euró

Múlt hónapban Franciaország külügyminisztere, Jean-Noël Barrot úgy becsülte, hogy a kupola csaknem 500 millió eurós felújítást igényel.

„Ma este bemutattuk az első pénzügyi becslést a drón által okozott károkról, amely nagyjából 500 millió euróra rúg” – mondta Barrot, miután márciusban elnökölt a G7 külügyminisztereinek ülésén.

A Greenpeace beszámolója szerint a javítási munkálatok ellenére a védőpajzsot mindeddig nem állították teljesen helyre. A szervezet arra figyelmeztetett, hogy ez növeli a radioaktív kibocsátás kockázatát, különösen akkor, ha a belső szerkezet összeomlana.

„Ez katasztrofális lenne, mert a szarkofágban mintegy négy tonna erősen radioaktív por, fűtőelempelletek, hatalmas mennyiségű radioaktív anyag található” – mondta az AFP hírügynökségnek a hónap elején Shaun Burnie, a Greenpeace ukrajnai vezető nukleáris szakértője.

„És mivel az Új biztonságos elzárás jelenleg nem javítható meg, nem tudja betölteni azt a szerepet, amelyre tervezték, így fennáll a radioaktív kibocsátás lehetősége” – tette hozzá Burnie.

„A radioaktív részecskék nem ismernek határokat”

A Greenpeace szerint a belső burok instabil elemeinek elbontása kulcsfontosságú az ellenőrizhetetlen összeomlás megelőzése érdekében, a munkálatokat azonban gátolják Oroszország folytatódó támadásai.

A Greenpeace figyelmeztetése mellett az erőmű igazgatója, Szerhij Tarakanov is rámutatott: ha rakéta csapódna be a létesítmény közelében, az ütés hatására akár össze is omolhatna a szerkezet.

„Az 1986-os balesetből pedig tudjuk, hogy a radioaktív részecskék nem ismernek határokat” – tette hozzá Tarakanov.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek

kapcsolódó cikkek

Már nem blokkolja a sugárzást a védelmi pajzs a csernobili atomerőmű fölött

Az ukrajnai atomerőművek biztonságát félti a világ a csernobili katasztrófa évfordulóján

Csernobil: dróntámadás után leállt javítások miatt katasztrofális összeomlás fenyeget