Az így kiszabaduló radioaktív sugárzást még Magyarországon is mérni lehetne.
Az ukrajnai csernobili atomerőmű belső sugárvédelmi burkolatának esetleges összeomlása radioaktivitás környezetbe jutását kockáztatja - figyelmeztetett kedden (április 14.) a Greenpeace.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A figyelmeztetés néhány nappal a csernobili katasztrófa 40. évfordulója előtt érkezett, amely a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófája maradt. 1986. április 26-án, amikor Ukrajna még a Szovjetunió része volt, az erőmű egyik reaktora felrobbant, és egy hatalmas, Ukrajnán, Fehéroroszországon és Oroszországon átívelő területet szennyezett be.
A katasztrófát követően a megsemmisült reaktor köré sietve egy belső acél-beton szerkezetet, úgynevezett szarkofágot építettek, hogy megakadályozzák a további sugárszivárgást.
Évekkel később, 2016 novemberében 1,5 milliárd eurós költséggel megépült a New Safe Confinement (NSC) nevű csúcstechnológiás fémkupola, amely a belső burkolatot erősíti.
Miért aggódnak a szakértők Csernobil miatt?
Kijev többször is azzal vádolta Oroszországot, hogy célba vette az erőművet, mióta Moszkva 2022-ben megkezdte teljes körű invázióját Ukrajnában, többek között tavaly, amikor februárban egy orosz drón csapást mért a külső burkolatra.
Bár a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kezdetben nem jelentett sugárszivárgást, decemberben megerősítette, hogy a drón becsapódása roncsolta az acélszerkezetet, és az már nem blokkolja a sugárzást.
Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója szerint a vizsgálat "megerősítette, hogy a [védőszerkezet] elvesztette elsődleges biztonsági funkcióit, beleértve a bezárási képességet, de azt is megállapította, hogy a teherhordó szerkezetek vagy a megfigyelőrendszerek nem szenvedtek maradandó károsodást".
Grossi hozzátette, hogy bár néhány javítás megtörtént, "az átfogó helyreállítás továbbra is elengedhetetlen a további károsodás megelőzése és a hosszú távú nukleáris biztonság biztosítása érdekében".
Csernobilban a becslések szerint 500 millió eurós javítási munkálatokra van szükség.
A múlt hónapban Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter becslése szerint a kupola csaknem 500 millió eurós javításra szorul.
"Ma este bemutattuk a drón által okozott károk első pénzügyi becslését, amely mintegy 500 millió eurót tesz ki" - mondta Barrot, miután elnökölt a G7-ek márciusi külügyminiszteri találkozóján.
A Greenpeace arról számolt be, hogy néhány javítási erőfeszítés ellenére a védőpajzs még nem állt helyre teljesen. A szervezet figyelmeztetett, hogy ez növeli a radioaktivitás kiszabadulásának kockázatát, különösen a belső szerkezet összeomlása esetén.
"Ez katasztrofális lenne, mert a szarkofág belsejében négy tonna por, erősen radioaktív por, fűtőelem-pelletek, hatalmas mennyiségű radioaktivitás van" - mondta Shaun Burnie, a Greenpeace Ukrajna vezető nukleáris szakértője az AFP hírügynökségnek a hónap elején.
"És mivel a New Safe Confinement jelenleg nem javítható, nem tud úgy működni, ahogyan tervezték, fennáll a radioaktív kibocsátás lehetősége" - tette hozzá Burnie.
'A radioaktív részecskék nem ismerik a határokat'
A Greenpeace szerint a belső burkolat instabil elemeinek visszabontása kulcsfontosságú az ellenőrizetlen összeomlás megakadályozásához, de a további munkálatokat a helyszínen Oroszország folyamatos támadásai akadályozzák.
A Greenpeace figyelmeztetése mellett az erőmű igazgatója, Szergej Tarakanov is arra figyelmeztetett, hogy ha egy rakéta a létesítmény közelében landolna, a szerkezetet a becsapódás miatt összeomlás veszélye fenyegetné.
"És abból, amit az 1986-os baleset megmutatott nekünk... a radioaktív részecskék nem ismernek határokat" - tette hozzá Tarakanov.