Az anyakirálynők a víz alatt is lélegeznek, így élik túl a telet, amikor az olvadó hó elárasztja fészkeiket.
Új kutatások szerint a poszméh-királynők legalább egy hétig képesek túlélni víz alatt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez a figyelemre méltó teljesítmény télidőben következik be, amikor a rovarok a föld alatt, diapauzának nevezett, hibernációszerű nyugalmi állapotban vészelik át a hónapokat.
Ebben a hat–kilenc hónapig tartó időszakban a királynők ki vannak téve az elázott körülményeknek, mivel az eső és az olvadó hó elönti sekély üregeiket.
A tudósok kiderítették, hogy a méhkirálynők úgy tudnak életben maradni tavaszig, hogy víz alatt is lélegeznek; a kolóniában csak ők rendelkeznek ezzel a képességgel.
Poszméh-királynők túlélnek víz alatt
A felfedezés egy új tanulmányból származik, amely a Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences című folyóiratban jelent meg (forrás: angol).
A vizsgálatot egy korábbi, véletlen megfigyelés indította el, amelyet Sabrina Rondeau kutató, az új tanulmány egyik társszerzője tett.
Egy, a növényvédő szerek poszméhekre gyakorolt hatását vizsgáló kísérlet során diapauzában lévő királynőket helyezett földdel töltött csövekbe, amelyeket hűtőszekrénybe tett.
Egyszer aztán azt tapasztalta, hogy a kondenzációból származó víz néhány csövet teljesen megtöltött, így négy királynő teljesen víz alá került. Legnagyobb meglepetésére a méhek még életben voltak.
Rondeau ezt követően egy 2024-es tanulmányban erősítette meg felfedezését, amely kimutatta, hogy a poszméh-királynők egy hétig is képesek túlélni víz alatt.
Miért nem fulladnak meg a királynők az elárasztott talajban
Az új kutatás arra kereste a választ, hogy a királynők miként rendelkeznek ezzel a szokatlan képességgel.
Ennek vizsgálatához a kutatócsoport egészséges királynőket vitt mesterséges diapauzába: egy hideg, sötét hűtőszekrénybe helyezték őket, amely a téli körülményeket utánozta.
Néhány hét elteltével a rovarokat vízzel elárasztott kamrákban teljesen víz alá merítették.
Egyes méheket csak néhány óráig tartottak víz alatt, mások azonban akár nyolc napig is ott maradtak.
A kísérlet során végig mérték az anyagcseréjük ütemét, és rögzítették az élettani változásokat.
Azt találták, hogy a víz alá került királynők alacsony, de kimutatható ütemben továbbra is szén-dioxidot bocsátottak ki, ami azt jelezte, hogy víz alatt is lélegeznek.
Az anyagcsere üteme stabil maradt, függetlenül attól, hogy a méhek néhány órát vagy a teljes nyolc napot töltötték víz alatt.
Áradásveszélyes körülmények elviselése „kritikusan fontos” lehet
A kutatók szerint a légzés mellett a méhek egy kiegészítő, anaerob energianyerő rendszerre is támaszkodtak, ami tejsav felhalmozódásához vezetett a szervezetükben.
Miután kivették őket az elárasztott kamrákból, a királynők anyagcseréje ugrásszerűen megnőtt két-három napra, miközben szervezetük regenerálódott, és igyekezett lebontani a felhalmozódott tejsavat.
„Az efféle élettani kapacitás alapozza meg [a királynők] ellenálló képességét a szélsőséges környezeti hatásokkal szemben, és betekintést nyújt abba, hogy a szárazföldi rovarok miként maradhatnak fenn áradásveszélyes élőhelyeken” – írta a kutatócsoport a tanulmányban.
„Az ilyen körülmények elviselésének képessége létfontosságú lehet, különösen a változó tavaszi áradási mintázatok fényében.”