Tanulmány: az emberi tevékenység lassítja a Föld forgását, hosszabbá téve a nappalokat.
Az éghajlatváltozás a bolygó forgását a legutóbbi 3,6 millió évhez képest „példátlan” mértékben lassítja, a tudósok szerint egyre hosszabbak lesznek a nappalok.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a sarki jégtakarók és a hegyi gleccserek olvadása megemeli a tengerszintet, és lelassítja a Föld forgását.
Amint az olvadékvíz a pólusoktól az egyenlítő felé áramlik, hatása ahhoz hasonlít, mint amikor egy műkorcsolyázó kinyújtja a karját, és így lassabban forog.
„Az volt a kérdés, hogy voltak-e korábbi időszakok, amikor az éghajlat hasonlóan gyors ütemben növelte a nappalok hosszát” – mondja Mostafa Kiani Shahvandi, a Bécsi Egyetem meteorológiai és geofizikai tanszékének kutatója.
Hogyan befolyásolja az éghajlatváltozás a nappalok hosszát
A Bécsi Egyetem és az ETH Zürich új kutatása az ősi, egysejtű tengeri élőlények, az úgynevezett fenéklakó foraminiferák fosszilis maradványai alapján rekonstruálta a múltbeli nappalhossz-ingadozásokat.
A foraminifera-kövületek kémiai összetételéből a tengerszint-ingadozásokra lehet következtetni, ami segít a kutatóknak visszakövetni a nappalok hosszának megfelelő változásait.
Korábbi vizsgálatok szerint 2000 és 2020 között az éghajlattal összefüggő tényezők miatt a nappalok hossza évszázadonként 1,33 ezredmásodperccel nőtt. Az új, a Journal of Geophysical Research: Solid Earth című folyóiratban megjelent tanulmányban a tudósok azt találták, hogy ez a „gyors növekedés” a nappalok hosszában példátlan az elmúlt 3,6 millió évben.
„A nappalok jelenlegi, gyors hosszabbodása tehát elsősorban emberi hatásokra vezethető vissza” – mondja Benedikt Soja, az ETH Zürich űrgeodézia-professzora.
Miért jelenthetnek gondot a hosszabb nappalok
Soja arra figyelmeztet, hogy az előrejelzések szerint az éghajlatváltozás a 21. század végére erősebben befolyásolja majd a nap hosszát, mint a Hold.
Bár ezek a módosulások mindössze ezredmásodpercekben mérhetők, és az emberek számára észrevehetetlenek maradnak, a technológiára épülő világban komoly gondokat okozhatnak. A pontos időmérés létfontosságú olyan számítógépes rendszerek számára, mint a GPS és az űrnavigáció, amelyek az egyes atomok rezgésén alapuló atomidőt használják.
Az ilyen változások ugyanakkor nem valószínű, hogy hatással lennének az emberi szervezetre, például az alvásra vagy a cirkadián ritmusra.
Ha a világ tovább melegszik a hőt csapdába ejtő kibocsátások következtében, a tudósok szerint az éghajlatváltozás a század végére 2,62 ezredmásodperccel növelheti egy nap hosszát.