Ha Trump megkapja a felmentést, az a tengeri teknősök, bálnák és korallok tömeges kipusztulásához vezet, de az olajipar sok pénzt kereshet rajta.
Miközben a Trump-kormány háborút vív Irán ellen, a nemzetbiztonságra hivatkozva mentességet kér a veszélyeztetett fajokról szóló törvény alól a Mexikói-öbölben tervezett kiterjesztett olaj- és gázfúrásokra. Környezetvédő szervezetek szerint ez veszélyes precedenst teremthet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A környezetvédők azzal érvelnek, hogy a kormány nem követte a megfelelő eljárást, és meg akarják akadályozni a lépést. Doug Burgum belügyminiszter március 31-ére hívta össze a Veszélyeztetett Fajok Bizottságát. A testületet a természetvédő csoportok azzal „God Squad”-nak hívják (istenkommandó), mivel szerintük egy-egy faj sorsáról dönthet. Tagjait hat magas rangú szövetségi tisztségviselő és az érintett tagállamok egy-egy képviselője alkotja.
A kormányzat pontos tervei a Mexikói-öbölre nézve egyelőre nem ismertek, de szakértők szerint a nemzetbiztonsági mentesség indokolásához meg kellene jelölniük azt a katonai szükségletet, amely konkrét fajokat sodorna veszélybe. A környezetvédő szervezetek attól tartanak, hogy egy általános mentesség zöld utat adna az olaj- és gázprojekteknek. Egy ilyen projekt többek között a Rice-bálna végét is jelentheti, amelyből mindössze 50 egyed maradt az öbölben.
„Semmilyen elképzelhető indok nincs arra, hogy feláldozzuk őket” – mondja Steve Mashuda, az Earthjustice óceánokkal foglalkozó szervezet vezető jogásza. „Felfoghatatlanul felelőtlen már az is, hogy egyáltalán szóba kerül a tengeri teknősök, halak, bálnák, ráják és korallok kipusztulásának engedélyezése, csak azért, hogy tovább hizlalják az olajipar profitját a köz pénzén.”
Kísérlet a Veszélyeztetett Fajok Bizottsága ülésének megakadályozására
A Center for Biological Diversity nevű szervezet múlt héten pert indított (forrás: angol) a bizottsági ülés megakadályozására, arra hivatkozva, hogy több, az összehívás feltételeként előírt követelmény sem teljesült. Ilyen például, hogy a kérelmet a biológiai szakvélemény lezárását követő 90 napon belül kell benyújtani, amely megállapítja, hogy egy adott faj léte veszélybe került. A szervezet azt is állítja, hogy a meghallgatást nyilvánosan kell megtartani, és azon közigazgatási bíró elnököl.
A központ indítványát március 27-én tárgyalja a Columbia Kerület szövetségi bíróságának bírája, Rudolph Contreras, Barack Obama egykori jelöltje, aki korábban már hozott a Trump-kormánnyal szembemenő ítéleteket.
A bizottságot 1978-ban hozták létre annak érdekében, hogy egyes projekteket mentesíthessenek a veszélyeztetett fajokról szóló törvény alól. Ez a jogszabály megtiltja a védett listán szereplő fajok bántalmazását vagy elpusztítását, kivéve ha nincs olyan alternatíva, amely ugyanazt a gazdasági hasznot biztosítaná egy adott térség számára, vagy ha a mentesség a nemzet érdeke.
A testület fennállásának 53 éve alatt mindössze háromszor ülésezett, és csak két mentességet adott ki. Az elsőre 1979-ben került sor, amikor engedélyezték egy gát építését a wyomingi Platte folyón, ahol a trombitásdaru élőhelye található. Legutóbb 1992-ben ült össze, és akkor az északi foltosbagoly oregoni élőhelyein engedélyezte az erdőkitermelést. Ezt a mentességi döntést később visszavonták.
Amikor Donald Trump visszatért a Fehér Házba, azt kérte, hogy a bizottság negyedévente ülésezzen, a hazai energiatermelés előtt álló akadályok lebontását célzó programja részeként. A március 31-i, keddi ülés azonban az első lenne.
Igazságügyi Minisztérium: a nemzetbiztonságra hivatkozás miatt nem alkalmazható a törvény
Az amerikai igazságügyi minisztérium március 25-én éjjel benyújtott beadványában közölte, hogy a törvény egyetlen előírása sem alkalmazandó. Pete Hegseth védelmi miniszter a nemzetbiztonsági rendelkezésekre hivatkozott.
A minisztériumi irat szerint Hegseth Burgumnak címzett kérelmében azt írta, hogy „nemzetbiztonsági okokból szükségesnek tartja, hogy a szövetségi ügynökségek felügyelete alatt zajló, az Amerika-öbölben folyó minden olaj- és gázkutatási és -fejlesztési tevékenységet mentesítsenek a [veszélyeztetett fajokról szóló törvény] követelményei alól”.
A beadvány szerint a Center for Biological Diversity nem indíthat pert olyan jövőbeli lépések miatt, amelyeket a bizottság esetleg meghoz. A dokumentum azt is leszögezi, hogy a vonatkozó iratokat nyilvánosságra hozzák, és mivel az ülést élőben közvetítik, ez megfelel a nyilvános megtartás követelményének.
A védelmi minisztérium nem reagált azonnal a megkeresésre.
Szakértők: a mentességeknek kivételes esetekre kellene korlátozódniuk
Szakértők szerint a nemzetbiztonságra hivatkozó mentességeket eredetileg ritka, rendkívüli vészhelyzetekre szánták.
„A veszélyeztetett fajokról szóló törvény egyszerűen nem akadályozza az olaj- és gázkitermelést. Nem ez állítja meg a termelést. Akkor mire kell a mentesség?” – teszi fel a kérdést Patrick Parenteau, a Vermont Law and Graduate School professor emeritusa, aki részt vett a bizottság kritériumainak kidolgozásában.
Szerinte a kormányzat pusztán azért hivatkozik a nemzetbiztonságra, „hogy kimondhassa: nem akarjuk, hogy a veszélyeztetett fajokról szóló törvény beleszóljon a fosszilisenergia-fejlesztésekbe, és mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy ez ne történjen meg”.
Szakértők azt is kétségbe vonják, mennyire lenne hatékony egy ilyen mentesség az olajár-sokk kezelésében, amelyek az iráni konfliktus következtébe alakult ki
„Úgy gondolom, ez elsősorban üzengetés, mivel az új tengeri olaj- és gázkutak fúrása évekig tart” – mondja Michael Gerrard, a Columbia Egyetem Sabin Center for Climate Change Law intézetének igazgatója. „Nem világos, hogy ez lehetővé teszi-e olyan új kutak fúrását, amelyek még nem épültek meg... Nehéz elképzelni, hogy ez érdemben kezelné az iráni válságot, hacsak az nem húzódik el nagyon hosszú ideig.”