A New York Times értesülései szerint nemcsak harci gépeket, hanem hadihajókat és más eszközöket is ki akar vonni Washington Európából. Hivatalos bejelentés még nincs.
A New York Times értesülései szerint az Egyesült Államok csökkenteni akarja a NATO európai jelenlétét támogató vadászgépek és hadihajók számát. A lépés újabb jele annak, hogy mély konfliktus van az amerikai vezetés és az európai országok között. Donald Trump amerikai elnök frusztráltságában „papírtigrisnek” nevezte a NATO-t, tagjait pedig „gyáváknak”, amiért nem csatlakoztak az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújához.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az európai országok eközben jelentős védelmi fejlesztéseket hajtanak végre, tartva attól, hogy Moszkva idővel akár egy NATO-tagállamot is célba vehet. A hadseregfejlesztés Oroszország Ukrajna elleni, 2022-es átfogó inváziója után kapott nagyobb lendületet.
Washington tervei szerint egyharmaddal csökkentik az Európába telepített vadászgépek számát, kivonják mind a nyolc légi utántöltő repülőgépet, és csökkentik a tengeri felderítő gépek számát is – írta a New York Times két, névtelenséget kérő magas rangú európai tisztségviselőre hivatkozva. A további, átcsoportosításra váró eszközök között van egy rakétahordozó tengeralattjáró, egy repülőgép-hordozó, egy bombázórepülő-raj, valamint több vadászgép és hadihajó.
Az Egyesült Államok Európai Parancsnoksága a hónap elején közölte, hogy felülvizsgálja Washington NATO-hozzájárulásait, hogy „biztosítsa: Európa elsődlegesen maga viseli hagyományos védelmének felelősségét”. Alexus Grynkewich amerikai tábornok szerint Európa „egészségtelen módon függ” az Egyesült Államok fegyveres erőitől.
A mára 32 tagúvá bővült NATO-t 1949-ben hozták létre. Mára ez a világ legerősebb katonai szövetsége. A szervezet alapszerződésének legfontosabb és leggyakrabban hivatkozott pontja az 5. cikkely, mely a kollektív védelemről szól: ha a NATO egyik tagját támadás éri, akkor az egész szövetség köteles a védelmére kelni.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a múlt héten bejelentette, hogy Trump részt vesz a júliusi, Törökországban tartandó NATO-csúcson. Rubio úgy fogalmazott, hogy ez „feltehetően a NATO történetének legfontosabb találkozója lesz, mert vannak dolgok, amelyeket tisztázni és orvosolni kell”.
Svédország orosz támadástól tart
Közben a svéd parlament védelmi bizottsága arra figyelmeztetett, hogy Oroszország akár már a közeljövőben katonai műveletekbe kezdhet európai NATO-tagokkal szemben.
„Egy fegyveres támadás Svédország vagy a szövetségeseink ellen sem zárható ki” – áll a bizottság pénteki jelentésében. A szöveg szerint Európa egyre bizonytalanabb biztonsági helyzetben van.
„Az orosz fegyveres erők előrenyomulása – például a NATO egységének és az 5. cikk működésének tesztelésére – a viszonylag közeli jövőben is bekövetkezhet, ha a Kreml kedvezőnek ítéli a politikai helyzetet” – fogalmaz a jelentés.
A dokumentum szerint Oroszország akkor is léphet, ha nem rendelkezik azzal a katonai erővel, amelyet hagyományosan egy támadáshoz szükségesnek tartanak. Ez esetben a támadás célja pusztán az lenne, hogy tesztelje, és lehetőleg gyengítse a NATO-t.
„Megállapíthatjuk, hogy a biztonságpolitikai helyzet továbbra is súlyos, és jelentős bizonytalanság jellemzi. Fennáll a gyors romlás kockázata, amely súlyos következményekkel járhat Svédország és Európa biztonságára nézve” – mondta sajtótájékoztatón Jorgen Berglund, a testület elnöke.
Májusban Michael Claesson, a svéd haderő főparancsnoka szintén arra figyelmeztetett, hogy Oroszország próbára teheti a NATO elszántságát.
„Tisztában vannak vele, hogy az egész nyugati világ fegyverkezik. Így hát felteszem magamnak a kérdést: miért várnának az általuk érzékelt gyengeségek kihasználásával?” – mondta az SVT közszolgálati műsorszolgáltatónak.
A védelmi bizottságban a parlamentben szereplő valamennyi svéd párt képviselteti magát. Munkája az ország hosszú távú védelmi tervezésének alapjául szolgál.
A testület jelentése azt is leszögezi, hogy az Egyesült Államok „kulcsfontosságú Svédország és Európa biztonsága és jóléte szempontjából”, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy „Európa viszonya az Egyesült Államokhoz változóban van”, mivel Trump elnöksége alatt az amerikai „kül- és biztonságpolitika jelentős átalakuláson ment keresztül”.
Svédország 2024-ben vetett véget a több mint két évszázados katonai el nem köteleződésének azzal, hogy csatlakozott a NATO-hoz. A svéd védelmi kiadások várhatóan a GDP 3,5 százalékát érik el 2030-ra, jelenleg pedig 2,8 százalékon állnak.