A magyar kormány minden ülésén tárgyal környezetvédelmi témákat, és Gajdos László már elérte, hogy leállítsák a tarvágást. A civilszervezetek szerint az elmúlt évtized pusztítása után ennél többre van szükség ahhoz, hogy megőrizzük a biodiverzitást Magyarországon.
Még csak május van, de már sorban dőlnek meg a melegrekordok. Ha pedig valaki testközelből szeretné megtapasztalni a klímaváltozás hatásait, elég ha ellátogat a Velencei-tóhoz, ahol Gárdonyból lényegében át lehet sétálni Sukoróra, olyan kevés víz maradt a mederben. Ürge-Vorsatz Diána fizikus, világhírű klímakutató pedig nemrég beszélt az Euronews ,,12 perc" című műsorában arról, hogy előbb-utóbb Budapesten is lesz 50 fok.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ezekre a Magyarországon és globális szinten is tapasztalható problémákra próbálja felhívni a figyelmet a Környezetvédelmi Világnap, amit történetesen ma tartanak.
A világnapot az Egyesült Nemzetek Szervezete 1972-ben, az Ember és Bioszféra című stockholmi konferencián alapította. Az eseményt a világ több mint 100 országában - köztük hazánkban is - június 5-én tartják. Ilyenkor különböző eseményekkel, akciókkal és edukációs rendezvényekkel hívják fel a figyelmet a fenntarthatóság, a környezetvédelem és körkörös gazdaság fontosságára.
A 2026-os világnap témája az eddigiektől eltérően a szemléletformálás és figyelemfelhívás helyett cselekvésre hív. Idén Azerbajdzsán ad otthont a világnapnak, kicsit visszás módon éppen egy olyan ország, amely fosszilis tüzelőanyagok eladásából gazdagodott meg. A téma pedig ,,Climate Action" avagy klímaügyi cselekvés. Ugyanis hiába a pozitív lépések a helyes irányban, a kibocsátás tovább nő, az egy évtizede meghatározott 1,5 fokos hőmérsékletnövekedési határt pedig már szinte biztosan átlépjük.
A világnapról az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vezetője is megemlékezett. Gajdos László azt írta Facebook oldalán:
A Tisza-kormány az utóbbi hetekben szimbolikus lépésekkel is bizonyította, hogy fontos számára a klímaváltozás elleni harc. 16 év kihagyás után újra minisztériumot kapott a környezetvédelem, az első kormányülést pedig direkt a kiszáradó Alföldön tartották. Sőt a kormánytagok még az ülés előtt ellátogattak a Homokhátságra, ahol a Kiskunmajsa-Marispusztai Önkéntes Vízőrzőknél figyelték meg, hogy miként lehet megtartani a kiszáradó tájban az éltető vizet néhány egyszerű lépéssel. A vízőrzők munkájáról az Euronews is készített riportot tavaly áprilisban.
Gajdos László egy rendkívül terhelt időszakban vette át a nemzeti klíma- és környezetvédelem irányítását. Az aszály évtizedek óta nem sújtotta ennyire a magyar vidéket, ezzel egy időben pedig az is kiderült, hogy az Ausztriából titokban behozott azbeszttel szennyezett kő több tucat magyar településre juthatott el, komoly veszélybe sodorva a helyiek egészségét. Erről szóló riportunkat itt találják.
Magyar Péter és kormánya azonban zéró toleranciát hirdetett a környezetszennyezésre. A kormányfő májusi bécsi útján ellentmondást nem tűrően mondta ki az osztrák kancellárnak, Christian Stockernek: ki fogják deríteni, hogy a mérgező kövek valóban Ausztriából származnak-e és a törvénysértésről volt-e tudomása az osztrák közigazgatásnak. Amennyiben pedig kiderül, hogy a kövek valóban a határ túloldaláról érkeztek, akkor könyörtelenül érvényesíteni fogják a ,,szennyező fizet" elvet.
A magyar kormány pénteki ülésén is számos környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedést hozott.
Köböl Anita kormányszóvivő elmondta: döntöttek a hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatáról, egy új és szigorú környezeti felelősségi rendszer előkészítéséről, az akkumulátoripar szabályozásának szigorításáról, valamint a védett erdők átmeneti védelméről is.
Ahogy azt már Gajdos László korábban belengette, a kormány első komolyabb lépése a területen, hogy átmeneti fakitermelési moratóriumot vezet be a legértékesebb védett állami erdőkben és a Natura 2000-es területeken. Ez azt jelenti, hogy szeptember 30-ig szünetelni fog az olyan fakitermelés, amely az erdők hosszú távú állapotát érdemben befolyásolja.
A kevés nem elég
A környezetvédelmi civilszervezetek azonban így sem nyugodtak és határozottabb lépésekre próbálják ösztönözni az új kormányzatot.
A Greenpeace Magyarország a világnap előtt nemsokkal ismét letett egy javaslatcsomagot az illetékes minisztérium asztalára. Ennek főbb pontjai:
- Ismerjék fel és törvényben ismerjék el, hogy a környezetünk, a hazai élővilág állapota nemzetstratégiai, nemzetbiztonsági kérdés is – az egészséges, élhető tájak önrendelkezésünk, életminőségünk alapját jelentik! Ennek megfelelően a környezet- és természetügy elsőbbséget kell élvezzen.
- Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium rendelkezzen erős, ágazatokon átívelő érdekérvényesítő képességgel! Az élelmezés, az oktatás, az egészségügy, a gazdaság kérdéseit környezeti, természetvédelmi szempontból is értékeljék. A döntéshozatalban stratégiai rendszerszemléletre van szükség.
- Biztosítsák a hatóságok hatékony és független működését! A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatóságok partnerként kezeljék a környezetért és az emberi egészségért aggódó helyi és országos civil szervezeteket. Építsenek ki rendszeres, szigorú, transzparens, online is nyilvánosan elérhető monitoringrendszereket a környezetkárosító költségén, melyek felügyeletében az önkormányzat és a helyi lakosság is részt vehet.
- Állítsák vissza a jövő generációk érdekeit képviselő ombudsman önálló, független intézményét! A jövő nemzedékek alkotmányos jogainak és ökológiai örökségünknek a védelme a mindenkori politikai vagy a rövid távú gazdasági érdekek felett kell, hogy álljon, garantálva, hogy a jelen döntései ne fosszák meg a jövő szülötteit az élhető hazától.
A Greenpeace többi javaslatát itt olvashatják részletesen.
Az Euronews felkereste a szervezet magyarországi irodáját, ahonnan megtudtuk, hogy a minisztérium egyelőre még nem válaszolt érdemben a felvetéseikre. Ugyanakkor a Greenpeace leszögezte:
Mindenki Gajdoséktól várja a megoldást
Nem a mostani az első ilyen akció. Májusban 120 civilszervezet kérte a kormányt az Élő Környezetért Felelős Minisztérium feladatainak pontosítására. Szerintük a klímapolitika esetében nem világos, hogy a koordinációt a tárca látja-e el. Több kibocsátáscsökkentési feladat és a kapcsolódó források a gazdasági tárcához kerültek, miközben az alkalmazkodás, a vízgazdálkodás és az élő rendszerek védelme az új környezetvédelmi minisztériumhoz kapcsolódik.
„A klímapolitika nem sorolható be egyetlen gazdasági ágazat alá. Hatékony klímapolitikára van szükség, az élő környezetért felelős tárcához helyezve a legfontosabb mérséklési és alkalmazkodási feladatokat, különösen most, amikor egy erős, korszerű klímatörvény előkészítése is napirenden van” – fogalmazott Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.
Ember vagy környezet? Vagy mindkettő?
A legfontosabb kérdés - ami most a világnapon talán aktuálisabb, mint általában - hogy hányadik helyen lesz a környezetvédelem az új kormány tennivalóinak listáján? Magyar Péter számtalanszor elismételte, hogy a Fidesz-éra korrupciója és herdálása miatt üres az államkassza és összedőlt a költségvetés. Egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben mi lesz a fontosabb: az emberek vagy a természet jóléte? Persze ez a kettő nem választható el egymástól. Az viszont nem egyértelmű, hogy a kormány mit tud és akar tenni, ha egy mérgező akkugyárral kötött szerződés felbontása euró milliárdokba kerül majd. És az aszályos hónapok alatt megtiltja-e az öntözést, ha ezzel a gazdák felháborodását váltja ki? Ha eddig minimális hasznot jelentett a környezet megóvás, akkor most miért fog többet?
A legfőbb reménysugár ezúttal is a befagyasztott uniós pénzek hazahozatala lehet. Ahogy azt a miniszterelnök is elmondta brüsszeli látogatása során, ezekből a pénzekből újabb szél- és naperőműparkokat lehet majd létesíteni és a táj megóvására is több pénz jut. Az Európai Bizottság mindenesetre ma egyértelművé tette, hogy folytatni kívánja zöld politikáját.
Ezt posztolták:
A bolygó nem tárgyal. Jelzéseket küld: emelkedő tengerszintet, pusztító erdőtüzeket és rekordokat döntő hőhullámokat. És mi milyen jelzéseket küldünk vissza?
Az Európai Uniónak konkrét vállalásai vannak közös otthonunk védelmére, többek között:
Vízreziliencia-stratégia – a vízkészletek biztosítása és a vízminőség megőrzése.
Vegyianyag-szabályozás – a veszélyes vegyi anyagok által jelentett kockázatok kezelése.
Erdőstratégia – az éghajlatváltozás által veszélyeztetett erdők védelme, bővítése és helyreállítása.
Uniós klímatörvény – célja, hogy 2050-re az EU klímasemlegessé váljon.
A természet helyreállítása – a károsodott ökoszisztémák megújítása és rehabilitációja.
A napelemekkel felszerelt háztetőktől az újratelepített erdőkig világszerte egyre nagyobb léptékben valósulnak meg a klímavédelmi megoldások.
A figyelmeztető jelek már túl egyértelműek ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk őket.
A környezetvédelmi világnapon már nem az a kérdés, hogy valós-e a klímaváltozás, hanem az, hogy milyen gyorsan tudunk cselekedni.