A per az évtizedes múltra visszanyúló, a Dakota Access kőolajvezeték ellen szervezett tiltakozásokhoz kapcsolódik.
A Greenpeace az életéért küzd Észak-Dakota bírósági rendszerében, ahol egy bíró arról döntött, hogy a környezetvédő szervezetnek várhatóan 345 millió dollárt (292 millió eurót) kell fizetnie annak az energiacégnek, amelynek Dakota Access kőolajvezeték-építése csaknem egy évtizede tiltakozáshullámot váltott ki.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy esküdtszék tavaly három Greenpeace-szervezetet is számos vádpontban felelősnek talált, és több mint 660 millió dollár (559 millió euró) kártérítést ítélt meg az Energy Transfer javára, amit James Gion bíró csaknem a felére csökkentett. Amint a február 24-én kilátásba helyezett végzését hivatalosan is bejegyzik, várhatóan mindkét fél fellebbez Észak-Dakota legfelsőbb bíróságához.
A 64 milliárd dolláros (54 milliárd eurós), Dallasban működő energiakonglomerátum, amely 44 államban több ezer kilométernyi <strong;>vezetéket birtokol és üzemeltet, tiltakozott amiatt, hogy az ítélt összeget megfelezték. A Greenpeace USA bejelentett készpénzállománya és vagyona messze nincs ilyen nagyságrendű.
„Új tárgyalást fogunk kérni, és ha ez nem jár sikerrel, a döntés ellen Észak-Dakota legfelsőbb bíróságán fellebbezünk, ahol a Greenpeace Internationalnek és az amerikai Greenpeace-szervezeteknek erős érveik vannak az összes velünk szembeni jogi kereset elutasítására” – mondta február 26-án Kristin Casper, a Greenpeace International vezető jogásza.
ARCHÍV: A Greenpeace zászlóshajója, a Rainbow Warrior Wellingtonban, Új-Zélandon áll a kikötőben a 2018. szeptember 28-i, pénteki felvételen.ARCHÍV: A Greenpeace zászlóshajója, a Rainbow Warrior Wellingtonban, Új-Zélandon áll a kikötőben a 2018. szeptember 28-i, pénteki felvételen.
Túlélheti-e a Greenpeace?
A hollandiai székhelyű Greenpeace International, a Greenpeace USA és a finanszírozó szerepet betöltő Greenpeace Fund Inc. közölte, hogy soha nem hagy fel a bolygó védelméért végzett munkájával.
Több mint 55 országban van jelen, a Greenpeace pedig „független kampányszervezetek globális hálózataként” határozza meg magát, amely „békés tiltakozást és kreatív konfrontációt alkalmaz a globális környezeti problémák feltárására, és olyan megoldásokat sürget, amelyek elengedhetetlenek egy zöld, igazságos és örömteli jövőhöz”.
A szervezetet 1971-ben Kanadában alapították környezetvédő aktivisták, akik Alaszka Aleut-szigetláncában akarták megakadályozni a nukleáris fegyverkísérleteket: hajóval indultak útnak, hogy a kvéker tiltakozási hagyományoknak megfelelően tanúként legyenek jelen az egyik teszten.
A parti őrség feltartóztatta őket, ám végül győzelemként könyvelhették el akciójukat, amikor az Egyesült Államok leállította a kísérleteket a szigeten. A szervezet honlapja szerint a nevük akkor született, amikor valaki egy megbeszélésről távozva két ujját a levegőbe tartva azt mondta: Peace!, mire a kanadai ökológus, Bill Darnell így felelt: „Legyen inkább Green Peace.”
Mit tett eddig a Greenpeace?
A Greenpeace aktivistái hidakra másztak fel, hogy molinókat függesszenek ki, és a tengeren szembeszálltak a bálnavadász hajókkal. Három hajó járja a világot, hogy a szervezet ügyeit szolgálja.
1981-ben egy vegyi üzemben egy füstölőre másztak fel, hogy tiltakozzanak a mérgező szennyezés ellen, 1995-ben pedig elfoglaltak egy északi-tengeri olajplatformot. 2017-ben egy, a Fehér Ház közelében álló daruról bontottak ki egy „Resist” feliratú transzparenst, néhány nappal azután, hogy Donald Trump elnök lépéseket tett a Dakota Access vezeték építésének újraindítására. 2023-ban pedig fekete fóliával borították be az akkori brit miniszterelnök, Rishi Sunak vidéki rezidenciáját, tiltakozásul az új olaj- és gázfúrások ellen.
A szervezeteket azonban a Standing Rock sziú törzs melletti, Észak-Dakotában tartott tiltakozások sodorták komoly jogi bajba.
ARCHÍV: Tüntetők kerülnek szembe a helyi rendőrökkel, miközben a Dakota Access vezeték bővítése ellen demonstrálnak az észak-dakotai Cannon Ball közelében, 2016. november 2-án.ARCHÍV: Tüntetők kerülnek szembe a helyi rendőrökkel, miközben a Dakota Access vezeték bővítése ellen demonstrálnak az észak-dakotai Cannon Ball közelében, 2016. november 2-án.
Miről szól a Greenpeace elleni per?
A ma már négy középnyugati szövetségi államon áthaladó, többmilliárd dolláros Dakota Access olajvezeték tervei a törzs panaszai nyomán váltottak ki széles körű ellenállást; a rezervátumuk a vezeték Missouri folyón való átkelésétől lefelé található. A törzs régóta azt állítja, hogy a vezeték veszélyezteti vízellátását.
A törzs tiltakozása több ezer támogatót vonzott a térségbe; sokan hónapokig táboroztak ott, miközben megpróbálták megakadályozni az építkezést. A 2016-os és 2017-es, időnként kaotikus tüntetések során több száz embert vettek őrizetbe.
Az Energy Transfer egyik ügyvédje, Trey Cox szerint a Greenpeace egy kicsi, szervezetlen, helyi ügyet használt ki arra, hogy saját napirendjét vigye előre. A szervezetet „mesteri manipulátoroknak” és „alapjaiban megtévesztőnek” nevezte. Azt állította, hogy a Greenpeace fizetett profi tüntetőknek, képzéseket szervezett számukra, megosztotta velük a vezeték nyomvonalára vonatkozó információkat, sőt még úgynevezett lockboxokat is küldött nekik, hogy ezek segítségével a berendezésekhez láncolhassák magukat.
A Greenpeace-szervezetek szerint állításaikat semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, és ők alig vagy egyáltalán nem vettek részt a tiltakozásokban. A pert „lawfare”-nek, vagyis a jog eszközeivel folytatott hadviselésnek nevezték, amely szerintük arra irányul, hogy elhallgattassák az aktivistákat és a kritikus hangokat.
Az esküdtszék azonban minden vádpontban felelősnek találta a Greenpeace USA-t, többek között rágalmazás, összeesküvés, birtokháborítás, zavarkeltés és jogellenes beavatkozás miatt. A másik két szervezetet néhány vádpontban mondták ki felelősnek.