A WHO szerint segít a városok zöldítése, a nem zöldíthető helyek árnyékolása, hűsölési helyszínek hálózatának létrehozása, az ivóvízhez való hozzáférés közterületeken, illetve az időseket segítő szociális szolgáltatások kiterjesztése.
Évről évre a szélsőséges hőség világszerte egyre több, hőhatással összefüggő megbetegedést és idő előtti halálesetet okoz.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Csak Európában több mint 200 000 ember halt meg hőség miatt az elmúlt négy évben, és ezeknek az eseteknek szinte mindegyike megelőzhető lett volna – közölte Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója.
„A klímaváltozás hatásai egyértelmű és azonnali veszélyt jelentenek, és ennek legközvetlenebb és leghalálosabb megnyilvánulása a szélsőséges hőség” – tette hozzá Kluge a WHO új, a hőség és az egészség kapcsolatáról szóló cselekvési terveket bemutató útmutatójának németországi ismertetésén.
„A hőhullámok már nem rendkívüli időjárási anomáliák. Ma már visszatérő válságot jelentenek, amely szenvedést okoz, emberéleteket követel, és szétfeszíti az egészségügyi rendszereinket és az infrastruktúrát” – mondta.
Európa a globális felmelegedés által leginkább sújtott régiók közé tartozik, és már most is egyre gyakoribb hőhullámokkal kénytelen szembenézni – figyelmeztetett a WHO.
A szélsőséges hőség miatti idő előtti halálesetek többsége Olaszországban történt, ezt követi Spanyolország, Németország és Görögország, utóbbiban a legtöbb, hőséggel összefüggő haláleset jut egymillió lakosra.
A globális átlaghőmérséklet emelkedése, a gyors ütemű urbanizáció és a társadalom elöregedése együttesen járul hozzá ahhoz, hogy nő a hőségnek való kitettség és az emberek sérülékenysége is a hőhatásokkal szemben.
Ezek a tendenciák együtt egyre nagyobb, ráadásul egyenlőtlenül eloszló terhet rónak a hőhullámokkal összefüggő megbetegedések és halálesetek formájában, és rámutatnak a hatékony megelőzés és felkészülés sürgető szükségességére – hangsúlyozza a WHO.
„A hőség elleni védekezés társadalmi kérdés is. Hiszen azok, akiknek nincs kertjük vagy úszómedencéjük, és túlmelegedett lakásokban élnek a betonnal borított városnegyedekben, alig tudják megvédeni magukat a hőségtől” – mondta Carsten Schneider, Németország szövetségi környezetvédelmi minisztere.
Kluge egyetértett abban, hogy az egyéni lépések – például a hőség elkerülése és az otthonok hűvösen tartása – sokat számítanak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy önmagukban nem elegendőek egy rendszerszintű válság kezeléséhez.
Összehangolt erőfeszítések a hőség elleni védelemért
A WHO csütörtökön tette közzé a hőség és egészség kapcsolatáról szóló cselekvési tervei második kiadását, amelyben ajánlásokat fogalmaz meg a kormányok és más szereplők számára a hőségre adott válaszlépések és a megelőzés javítására.
„Röviden: a hőség–egészségügyi cselekvési tervek életeket mentenek. Lehetővé teszik a városok és országok számára, hogy előre jelezzék, megtervezzék és összehangolt módon kezeljék a szélsőséges hőséget” – mondta Kluge.
Az iránymutatás széles intézkedéscsomagot ölel fel: a városok zöldítésétől és árnyékot adó területek kialakításától, hűsölőközpontok hálózatának létrehozásán át egészen addig, hogy a szociális ellátórendszer gondoskodjon az idősek megfelelő folyadékbeviteléről, illetve hogy a tanárokat és a gyermekekkel foglalkozó szakembereket felkészítsék a hővel összefüggő betegségek jeleinek felismerésére.
A WHO első ilyen iránymutatását 2008-ban adták ki, és mostanra frissítették, hogy tükrözze a legújabb kutatási eredményeket és gyakorlati tapasztalatokat.